A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 30. szám - A birói függetlenség és a bírák memoranduma. 5. [r.] - A békebiróság intézménye Angliában. 9. [r.]

232 A JOG A quarter session vagy rendkívüli generál session tartását precepttel irták ki, melyet két békebiró irt alá s a sheriffhez cimezték, utasítással arra, hogy nagy jury-t állítson a gyűlésre össze s a szükséges személyeket idézze meg. A preceptet az ülés előtt 15 nappal bocsátották ki, hogy a sheriffnek kellő ideje legyen a precept tartalmának pontosan eleget tenni. A sheriff a preceptkézhez vétele után kibocsátja a warran As-t a hundredek high constablé-')éhoz és a szabadkerületekben a baillihez, ebben utasítja őket, hogy: «minden vásáros városban s a hundred valamennyi városában azonnal tegyék közhírré, hogy a legközelebbi általános békebirói — quarter session a grófságban a tanácsteremben N. városában, márc. 10-én reggeli 10 órakor tartatik meg, stb ...» Azután benne foglaltatik a további utasítás a coroners stb. hivatalbeli egyéneknek teendők ellátására. A sheriff a precept-et kiadó békebirákat értesiti (sheriff s return of procsos to the sessions) a teljesített parancsról. Az értesítés mellé van csatolva az esküdtek listája pergamenten és pedig egyiken a nagy, másikon a kis jury (grand et petty jury) tagjai. A békebirák közül legalább kettőnek kell jelen lennie, melyek közül egy qnorum, azonban jóval több békebiró jelenik meg mindig. A custos rutulorum, illetve helyettese a clerk the peace hozza magával az aktákat.{talls). A sherif rendszerint az alsheriff jelen van a végből, hogy az idézésre megjelenteket ellenőrizze. A coroners-nek nincs ugyan tényleges részvétele az ülésben, de a törvény a számadások, költségek felmerülésének ellenőrzésére kötelezi a megjelenésüket.24) Megjelenik még a high constables és a bailli, goolkeeper (a fogházak felügyelője), a javitó intézetek felügyelője, a nagy jury tagjai s a kis jury, az ítélő jury személyzete, a tanuk és a vádlottak, s a panaszos. A jelenlevő békebirák megválasztják maguk közül a chairman-t (elnököt), aki a tárgyalást vezeti és primus inter pares, különös jogok nélkül. (Folyt, köv.) Belföld. Az V-ik országos ügyvédgyülés naplója. A Budapesten mult őssszel Szivák Imre elnöklete alatt megtartott V-ik orsz. ügyvédgyülés naplója most jelent meg Pap József dr., a budapesti ügyvédi kamara titkára szerkesztésében. A 279. lapra terjedő vaskos kötet, részletes tartalommutatóval, magában foglalja a kongresszuson elhangzott összes beszédeket s az összes hozott határozatokat. A kiadvány tanúságot tesz arról, hogy az ügyvédi kar megértette a jelenkor szavát, amidőn szervezkedett és tömörült, hogy a kar égető kérdéseit önerejéből előre vigye és rendezze anélkül, hogy a köznek ártani, vagy szerzett jogokat sérteni akarna. Az ügyvédi kérdés, amint ebben a kötetben is visszatükröződik, épp oly fejlődő képességgel bir, mint bármely más kérdés a világon. Magyarország ügyvédségének céltudatos, egyértelmű és lelkes föllépése oly hatást gyakorolt az igazságügyi kormányra s ebben kiváló rész illeti meg Szivák Imre elnököt nemcsak ügyvédi, hanem törvényhozó minőségében is, hogy a kitűzött kérdések legnagyobbikát — az ügyvédi nyugdíjintézet üg)'ét — Günthtr Antal igazságügyminiszter tökéletesen magáévá tette. Az országgyűlés mindkét háza elfogadta a törvényt, az most már szentesítés alatt van s amint értesülünk: 1909 január 1-én életbe is fog lépni. Az ügyvédség most arra koncentrálja erejét, hogy a mai kor színvonalán álló ügyvédi rendtartást kodifikálja az 187-1-iki elavult jogalkotás helyett. Azért nagy figyelemre tarthatnak számot mindazok a határozatok, melyek az ügyvédi szervezetre, a kamarai bíráskodásra, az ügyvéd és ügyfél közti viszonyra s egyéb kari kérdésekre vonatkoznak. A törvényhozás ezeket nem fogja mellőzhetni a legközelebbi idő kodifikáló munkálatai során. A szőnyegen lévő polgári perrendtartás végleges megalkotása tekintetében azok az üdvös és becses eszmék, melyek a tárgyról a kongresszuson elhangzottak, a törvényhozásnak kétségkívül nagy hasznára lesznek. A napló tehát nemcsak a történelemnek, de az aktív politikának is szolgál. A tanulságos és tartalmas kötet megrendelhető önköltségen, azaz 2 koronáért a budapesti ügyvédi kamaránál és Rózsa Kálmán könyvnyomdájában. «) t. Vict. c. 68. §. 3. Irodalom. A végrehajtási törvény mai érvényében. Ára bérmentes megküldéssel 1 K 40 f., vászonba kötve 2 K. Köztudomású, hogy a novelláris intézkedések és a §§-ra való folytonos hivatkozás mennyire megnehezíti a törvények gyakorlati alkalmazását, sőt ez utóbbiak gyakran az illető törvényszakasz valódi értelme iránt is kételyt támasztanak. A nehézség elhárítása céljából — tekintettel a végrehajtási törvény küszöbén álló novelláris módositására is Seres Samu zilahi könyvkereskedő az 1881:60. t.-c. szövegének olyan formában való kiadására vállalkozott, mely a novella intézkedéseit a régi törvénybe beillesztve tartalmazza s a mely a hivatkozások miatt nehezen érthető törvényszakaszokat hivatkozás nélkül, valódi értelmüket feltüntetőleg átszövegezve szintén közölje. Erre a munkára — a jogirodalom terén már nem ismeretlen — Fényes Vince zilahi tszéki biró urat, lapunk régi megbecsült munkatársát sikerült megnyernie, mely körülmény a munka alapossága iránt kellő garanciát nyújt. A munka zsebkiadás alakjában, a novelláris javaslatnak törvénybe iktatása után azonnal meg fog jelenni s az előfizetőknek szétküldetni. Az előfizetési pénzek Seres Samu, zilahi könyvkereskedőhöz küldendők. Vegyesek. A főnöknek a kereskedelmi alkalmazott szolgálataira való igénye. Egy nagyobb gyár tulajdonosa és egy kereskedelmi alkalmazott között kötött szolgálati szerződésben, amelylyel utóbbinak 10,000 márka és az általa kötött ügyletek után 2°/o provisió biztosíttatott, a többek közt az is ki volt kötve, hogy 1906. január 1-től a szolgálati viszony mindkét részről csakis minden naptári évnegyed első napján a negyedévi felmondási határidő betartásával Jegyen felmondható. 1906. májusában az alkalmazott 1906. július 1-ére egy más cégnél vállalt szogálatot. Kijelentette főnökének, hogy egy 5,000 márkával magasabb javadalmazással járó állást talált és kérte 1906. július 1-én leendő elbocsátatását. Midőn ez megtagadtatott, minden további nélkül abba hagyta működését régi állásában és uj állását foglalta el. Előbbi főnöke most panaszt emelt ellene azzal, hogy állapíttassák meg, miszerint alkalmazottja vele szemben arra van kötelezve, hogy július 1-től szeptember 30-ig a más cégnél való tevékenységtől tartózkodjék. A panaszlott részéről felhozatott, hogy a főnöknek a segédje ellen nincs kereseti joga abban az irányban, hogy ez a szerződés tartama alatt szolgálatot ne teljesithessen. Ezt a kifogást azonban a Reichsgericht elutasította. A főnök igénye a segédje ellenében nem szorítkozik csupán annak követelhetésére, hogy ez szerződési kötelességeit pozitív irányban teljesítse, hanem benfoglaltatik az a negatív követelmény is, hogy tartózkodjék minden olyan magatartástól, mely ezen kötelezettségekkel ellentétben áll. Mindenesetre jelen esetben az igény nem a polg. tvkv, 60. §-ára lett volna alapitható, mert ez a kereskedősegédnek megtiltja, hogy a főnök beleegyezése nélkül kereskedelmi üzletet folytasson, vagy a főnöke üzletkörébe eső ügyleteket kössöa s erről a jelen esetben szó sem lehet; a panasz a polg. tvkv. 611. §-ra alapítandó, amelynek értelmében a kereskedősegéd a szerződés időtartamára az igért szolgálat teljesítésére van kötelezve. Ebből folyik, hogy a segéd a szerződés tartama alatt köteles munkaerejét az üzleti órák alatt főnöke rendelkezésére bocsátani. Ezért nem szabad neki addig, mig valamely pl. indokolatlan elbocsájtás okából régi szolgálatát el nem hagyta, másnak szolgálatot teljesíteni. Ezzel megsérti főnökének kizárólagos jogát az Ő, a kereskedősegéd munkaerejére. Éppen ezért az utóbbi követelménynek megfelelő magatartás iránt az adott esetben a főnök panaszt emelhet. Habár lehetetlen is erre irányuló végrehajtható Ítéletet hozni, mégis hasznára válhatik egy ilyen Ítélet a főnöknek a segéd elleni további joga érvényesítésében. Az, aki önálló iparost a munkaadók és munkások között kötött egyezmény betartására birni törekszik, anélkül, hogy fenyegetést vagy tettleges bántalmazást követne el, az 1884. évi XVII. t.-c. 164. §. alapján nem büntethető. Kiutasitási ügyekben városban elsőfokban a rendőrkapitány illetékes eljárni. A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 343. sz. határozata. PAIXA8 KÉIZvéNYTtatAtAa NYOKWÜA BUOAPMTIM