A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 29. szám - A birói függetlenség és a bírák memoranduma. 4. [r.]

114 A JOG esete tehát fenn nem forog. Ez okból tanukat vallomástételre ki11 c K' z ' 11 kellett. A budapesti kir. Ítélőtábla (1908. május 20 1,011/1908. sz. a.) az első bíróság végzését indokai alapján helybenhagyja. Közgyűlési határozatok megsemmisítése, mert a közgyűlést az alapszabályok ellenére nem az igazgatóság, hanem az elnök hivta össze. A szabadkai kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság : A keresetnek helyt ad és az alperes részvénytársaság által 1906. augusztus 14-én tartott rendkívüli közgyűlésnek összes határozatait megsemmisíti. Indokok: ... Az alperes részvénytársaság alapszabályainak 3. éi 14. §-ai értelmében ugy a rendes, mint a rendkívüli közgyűlés összehívása az igazgatóság, nem pedig az igazgatósági elnök hatáskörébe tartozik, a 29. §. értelmében pedig az igazgatóság saját üléseiben határoz s érvényes határozat hozatalához az elnökö'n kivül legalább két igazgatósági tag jelenléte szükséges. Felperesek tagadásával szemben alperes azt, hogy a kérdéses közgyűlés összehívására vonatkozó igazgatósági ülési határozat tényleg hozatott, nem bizonyította, sőt dr. L. A. igazgatósági elnök és K. A. igazgató, mint tanuk vallomásából azt állapítja meg a törvényszék, hogy ily igazgatósági határozat nem hozatott, e végből még igazgatósági ülés sem hivatott össze, hanem dr. L. A. igazgatósági elnök egyedül hivta össze a közgyűlést. Minthogy tehát ezekből nyilvánvaló, hogy az 1906. augusztus hó 14-iki közgyűlés összehívása alapszabályellenes volt, amely okból az ezen közgyűlésen hozott határozatok érvénytelenek. Ennélfogva a keresetnek már ezen az alapon helyt adni s a közgyűlés összes határozatait megsemmisíteni kellett. (1907. március 30-án, 5,622. sz.) A szegedi kir. ítélőtábla : Az elsőbiróság Ítéletét helyben hagyja . . . indokainál fogva és a felebbezésben felhozottakra való tekintettel még azért, mert ha a rendkívüli közgyűlés összehívását a K. T. 178. §-a alapján a részvényesek követelték is, ez a körülmény nem jogosította fel az igazgatóság elnökét arra, hogy a rendkívüli közgyűlést önhatalmúlag összehívja, annál kevésbbé, mert az alperes azt sem bizonyította, hogy az igazgatóság elnöke a rendkívüli közgyűlés összehívása céljából igazgatósági ülést tartani megkisérlette, hogy arra a felpereseket meghívta, de azok a gyűlésen meg nem jelentek volna. (1907. június hó 12-én, 2,278. sz.) A kir. Kúria: (1908. június 3-án, 1,067/V. 907. sz.) A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokolása alapján és azért, mert a közgyűlés összehívása az arra jogosított közeg által történt és csak az ennek összehívása folytán tartott gyűlés tekinthető érvényes határozatok hozatalára jogosított közgyűlésnek : mert a közgyűlés összehívására jogosított közeget a K. T. 157. §-a értelmében az alapszabályok határozzák meg, az alperesi alapszabályok 14. §-a pedig ilyen közegnek az igazgatóságot jelöli meg és mert abban az esetben, ha a felperesnek, mint igazgatósági tagok a K. T. 178. §-a értelmében megtartandó közgyűlés összehívását meghiúsították volna, ugyanezen törvényszakasz értelmében az érdekelteknek módjukban állott a közgyűlés összehívását az illetékes törvényszék által eszközöltetni. Bűnügyekben. A Bp. 523. szakaszának rendelkezései s magáninditványra, nem vonatkoznak, tehát életkorának tizenhatodik évét még be nem töltött sértett fél helyett a Btk. 113. szakasza értelmében annak törvényes képvi-selője jogosult a magáninditvány megté telére, nem pedig annak bármelyik szülője. A m. kir. Kúria (1908. jun. 16. 4,505/1908. B. szám) következő ítéletet hozott : A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy olyan bűncselekmények esetében, melyek miatt a bűnvádi eljárásnak csak a magánfél indítványára van helye, az indítvány előterjesztésére az életkorának tizenhatodik évét még be nem töltött sértett fél helyett a Btk. 113. §-a értelmében annak törvényes képviselője jogosult. Ennek a szabálynak az érvényességét a Bp. 523. §-ának végbekezdésében foglalt az a rendelkezés, nrely szerint a szülő gyermekének képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat és a magánvádra üldözendő bűncselekmények (41. §.) mi at vádat is emelhet, nem érinti. Megsértette tehát a törvényt a budapesti kir. büntető törvényszék fentebb idézett keletű és számú Ítéletével annyiban, amennyiben a 14 éves Gy. G. irányában elkövetett könnyű testi sértés vétsége miatt nem annak törvényes képviselője által előterjesztett magáninditványt a Bp. 523. §-ának utolsó bekezdése alapján hatályosnak tekintette és azon indítvány folytán ifj. R. I. vádlottat az emiitett könnyű testi sértés vétsége miatt büntette Megsértette a törvényt a budapesti kir. ítélőtábla is annyiban, amennyiben a vádlott védője részéről a másodfokú ítélet ellen közbevetett semmisségi panaszt ugyancsak a Bp. 523. §-ára való hivatkozással, elutasította. Egyúttal pedig a budapesti kir. büntető törvényszék által 1907. évi július hó 13-án 35,205. sz. a. hozott ítélet, valamint a budapesti kir. Ítélőtábla által 1907. évi november hó 20-án 7,929. sz. a. hozott végzés hatályon kivül helyeztetnek és ifj. R. I. vádlott a vád alól felmentetik. Indokok : Gy. G.-né budapesti lakosnőnek azon feljelentése folytán, mely szerint ifj. R. I. budapesti lakos feljentőnek G. nevü 14 éves fiát 1907. évi január hó 10-én arcul ütötte és rajta az orvosi látleletben nyolc napon belül gyógyulónak jelzett sérülést ejtett, a bűnvádi eljárás ifj. R. I. ellen a Btk. 301. § ában meghatározott könnyű testi sértés vétsége miatt megindittatván, vádlott beismerte, hogy a nevezett fiút a kérdéses alkalommal arcul ütötte azért, mert a fiu őt, állítása szerint, hólabdával megdobta. Minthogy továbbá a sértett képviseletében eljárt anyja, Gy. G.-né az 1907. évi május hó 23-án megtartott tárgyaláson kijelentette, hogy férje, Gy. G. életben van, kivel Budapesten lévő lakásukon együtt él, vádlott védője a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok fenforgását vitatta azon az alapon, hogy a magáninditványt nem a sértett atyja, mint annak törvényes képviselője, hanem az arra nem jogosított anyja terjesztette elő. A budapesti kir. büntető járásbíróság 1907. évi május hó 23-án 1907. B. VII. 161/7. sz. a. hozott ítéletével vádlottat a könnyű testi sértés vétségének vádja és következményei alól a Bp. 326. §-ának 4. pontja alapján felmentette azért, mert a sértettnek életben lévő atyja mint annak törvényes képviselője az eljárás tárgyát képező és csak magáninditványra üldözhető könnyű testi sértés miatt magáninditványát három hónap alatt nem terjesztvén elő; vádlott törvényes vád hiányában nem büntethető. A sértett képviseletében eljáit Gy. Gézánénak ezen Ítélet ellen közbevetett felebbezésére a budapesti kir. büntetőtörvényszék 1907. évi július hó 13-án 35,205. sz. a. hozott másodfokú Ítéletével a kir. járásbíróság ítéletét a Bp. 385. §-ának 1. c. pontjában megjelölt anyagi semmiségi okból megsemmisítette és vádlottat az ifj. Gy. Géza irányában elkövetett, a Btk. 301- §-a alá eső könnyű testi sértés vétségeért a Btk. 302. §-a alapján a 92. §. alkalmazásával behajthatlanság esetén egy napi fogházra átváltoztatandó husz (20) korona pénzbüntetésre mint fő- és behajthatlanság esetén további egy napi fogházra átváltoztatandó tíz (10) korona pénzbüntetésre mint mellékbüntetésre Ítélte el. Határozatának indokolására a kir. törvényszék a Bp. 523. §-át hivja fel, melynek utolsó bekezdése szerint a szülő gyermekének képviseletében külön meghatalmazás nélkül is eljárhat és a magánvádra üldözendő bűncselekmények miatt vádat is emelhet ; miből kifolyóan a Gy. Gézáné által törvényes .időben előterjesztett magáninditványt hatályosnak tekinteni és annak alapján vádlottat büntetni kellett annál is inkább, mert «a Bp. 47. §-ának, a Btk. 113. §-ának és az 1877. évi XX. t.-cikknek a képviseletre vonatkozó rendelkezései alól a járásbirósági eljárásban a Bp. 523. §-a kivételt képez>. A vádlott védője részéről a másodfokú bíróság Ítélete ellen a Bp. 385. §-ának 1, c. pontja alapján emelt semmisségi panaszt a budapesti kir. Ítélőtábla 1907. évi november hó 20-án 7,929. sz. a. hozott végzésével elutasitotta azért, mert «a Bp. 521. §-a szerint a bűnvádi perrendtartásnak a megelőző fejezetekben foglalt rendelkezései a járásbíróság hatáskörébe utalt bűnvádi ügyekben csak a következő szakaszokban meghatározót/ eltérésekkel alkalmazandók. A Bp. 523. §-a végbekezdésének ama rendelkezéséből pedig hogy a szülő gyermekének képviseletében a jelzett ügyekben nemcsak eljárhat, hanem a magánvádra üldözendő bűncselekmények (41. §•) miatt vádat siemelhet, az következik, hogy a szü"