A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 29. szám - A személyes szabadság veszedelmes

Huszonhetedik évfolyam. Szerkesztőség: VM Rudolf-rakpart 3. sz. 29. szám. Budapest, 1908. július 19. Kiadóhivatal: A JOG Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: (ezelőtt MAGYAK ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Negyed évre 4 korona V., Rudolf-rakpart 3. sz. E™P AZ ™ÍGÜGy ^mim KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR CCYTÉDI, BIR01, ÜGYÉSZ! ÉS KÖZJEGYZŐI UR KÖZLÖNYE. ™ M \ [ ^ * Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - ST1LLER MÓR dr. Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. ügyvédek. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM : A személyes szabadság veszedelme. Irta Buchwald Lázár, szabadkai ügyvéd, — Becsület és becsületsértés. Irta A u e r Pál dr, Budapest. — A birói függetlenség és a birák memoranduma. — Belföld i Ügyvédi dijszabás.) — Vegyes. MELLÉKLET: Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. A személyes szabadság veszedelmes. Irta BUCWALD LÁZÁR szabadkai ügyvéd. Egy erős nemzet létfeltételét erős, egyenes és becsületes egyéniségek képezik. Ilyen egyének Magyarországon nagy számmal vannak. És mégis mit tapasztalunk ? Azt, hogy a csalárd büntettek és szédelgések horribilis módon szaporodnak. Az okát pedig abban találom, hogy társadalmunk nem elég erős, egyenes és becsületes, hogy az egyéneknek segitségére legyen abban, hogy az erkölcsöt és igazságot diadalra juttassák. A többek közt mondok egy esetet, amikor egy részvénytársaság igazgatója feljelentette a vezérigazgatót okirathamisítás és hűtlen kezelés miatt. A nyomozás elrendeltetvén, már az első kihallgatás alkalmával beigazolást nyert a feljelentett bűnössége, minek folytán az előzetes letartóztatás elrendeltetett és foganatosíttatott. A társadalom azonban sértve vélvén érdekeit —• nem tudott abban megnyugodni, hogy az ügy az illetékes fórum elé vitetett, és füt-fát megmozgatott, hogy a panaszost ártalmatlanná tegye, ugy, hogy csak a kir. ügyészség éberségén mullott, hogy a helyi biztonsági közeg kezébe adott fegyver éle a panaszost erkölcsileg meg nem sebezte. A számtalan a magyar kir. Kúria által is több Ítéletben konstatált eset közül ezt az egyet hozom fel annak kimutatására, hogy a törvényhatósági és községi közbiztonsági közegeinkre csak taxativ felsorolt esetekben lehetne a személyes szabadság veszedelme nélkül az előleges letartóztatás elrendelését és foganatosítását reábízni, annál is inkább, mert hiányzik bennük a rátermettség és a jogosulatlan közvélemény hatása alól nem tudják magukat függetleníteni. E tekintetben nem teljesült egészen a képviselőház igazságügyi bizottságának az a reménye, hogy a nyomozás körül felmerülő visszaéléseket és túlkapásokat a nyomozás erélyes kötelességtudó és felvilágosodott vezetőinek hathatós ellenőrzése, felügyeleti és fegyelmi hatáskörének megfelelő gyakorlása tökéletesen meg fogja szüntetni. Már pedig a törvénynek az az intenciója, hogy minden visszaélést és tulkapást lehetetlenné tegyen. A bűnvádi prdts. 98. §-ának rendelkezése folytán az előzetes letartóztatást szükség esetében a nyomozást teljesítő rendőri hatóság is elrendelheti és foganatosíthatja. Ez a polgárok személyes szabadságára nagyon veszedelmes, miután általánosan ismert dolog, hogy a vidéken a nyomozást sokszor arra nem eléggé képzett, de még csak nem is eléggé lelkiismeretes helyi biztonsági közegek önállóan, minden birói ellenőrzés nélkül teljesitik. Tehát e szakasz a halaszthatatlan szükség esetében való előzetes letartóztatást illetően módosítandó. A rendőri közegek lelkiismeretességére fényes bizonyság, Lapunk mai száma hogy a legritkább esetben terjeszkednek ki a mentő körülményekre. Pedig a bűnvádi prdts. 100. §-a kimondja, hogy a nyomozás folyamán nemcsak a terhelő, hanem a mentő körülmények is kideritendők és a gyanúsított érdekében is gond fordítandó ama bizonyítékok megszerzésére, melyeknek megsemmisülésétől tartani kell. Akire a vidéki rendőri közeg ráteszi a kezét, annak, ha törik, ha szakad, bűnösnek kell lennie, ha másképpen nem lehet, legalább addig, míg a nyomozást teljesiti. Tudok olyan esetről, amikor egy jómódú kereskedő boltjában éjnek idején tűz ütött ki. Kevés áru égett el, de annál több hiányzott. A nyomozó közeg a károsultat gyanúsította és letartóztatta. Később a tolvaj megkerült. Ezek a visszaélések és túlkapások a vidéki rendőri közegek nyomozásánál gyakran ismétlődnek. A legtöbbször olyképpen, hogy házkutatást rendelnek el és mig az foganatosítva nem lett, a gyanúsítottat fogva tartják. Azonban ezeknek a tulkapásoknak könnyen elejét lehetne venni, amennyiben a törvény akképpen módosulna, hogy halaszthatatlan szükség esetében az előleges letartóztatást csak az ügyész, vizsgáló biró vagy a nyomozást teljesitő járásbiró rendelheti el és foganatosíthatja. Birói szervezetünk eme közegei immár fényes tanújelét adták, hogy a jogban való jártasságuknál és a gyakorlat által kifejlődött igazságérzetüknél fogva a személyes szabadságot tudják és akarják is értékelni és respektálni. Tehát a halaszthatatlan szükség esetében való előleges letartóztatás elrendelésének és foganatosításának joga a kir. ügyészség kezében jó helyen van. Sőt a törvényt akként kellene megváltoztatni, hogy a birói szervezetünk emez elit közege a nyomozást teljesíthesse is. Hallom az ellenvetést. Hiszen az ügyészi kar az igazságügyi minisztertől függő viszonyban van. Hát elég baj, hogy igy van. De másrészt el nem képzelek minisztert, aki hatalmát bűnügyekben törvénytelenül gyakorolná. És ha igen, a parlament felelő ségre vonhatja. Egyébként, ha már a miniszternek bűnügyekben való ingerenciáját szóba hoztam, közbevetően kifejezést adok ama véleményemnek, hogy a miniszter utasítási jogát csakis politikai büntettek- és vétségeknél látom helyénvalónak. A nyomozást illetően szerzett tapasztalataimból oda konkludálok, hogy a helyi biztonsági közegek a vidéken még nem eléggé rátermettek, hogy az előleges letartóztatást, még halaszthatatlan szükség esetében sem, elrendelhessék és foganatosíthassák. Tapasztalataimból azt a következtetést is le kell vonnom, hogy célszerű lenne a törvény revideálása alkalmával a kir. ügyészségnek a nyomozás teljesítésére a jogot szintén megadni. Végkonkluzióm pedig az, hog> a polgárok személyes szabadságára veszedelmes, ha a törvény, revideálása alkalmával, oly rendelkezést nem tartalmazna, hogy halaszthatatlan szükség esetében is a helyi biztonsági közegek csak taxativ felsorolt esetekben jogosultak az előleges letartóztatást elrendelni és foganatosítani. 8 oldalra téried.