A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 26. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 7. [r.] - A birói függetlenség és a birák memoranduma. 1. [r.]

2U A JOG zettek is legyenek a teljes tanácsülés elé mindazoknak az elbocsátásához hozzájárulás iránt, akiket a birói pályára alkalmasaknak nem találnak, kellő időben inditványt tenni. A teljes tanácsülés a felügyeleti hatóság indítványa nélkül is feljogosítandó volna az elbocsátás javaslatba hozására. Az igazság • ügyminiszternek az elbocsátási jog esetleg önállóan is megadható volna. Ezek olyan részlet-kérdések, melyek megállapítása az alkotandó törvény feladata s amely részletkérdések megállapításánál az ismertetett cél elérésének a biztosítása kell, hogy irányadó legyen és az evégből alkotandó szabályok korlátját csak az önkény kizárása képezheti. A jegyző bíróvá csak kinevezés utján lehet. Ez a második idő és alkalom, amelynél a megválogatás ismét foganatosítható és foganatosítandó is akként, hogy biróvá csak arra hivatott egyének neveztessenek ki. Nézetünk szerint ennek a megválogatásnak meg kell történni, azt méltányossági tekinteteknek sem szabad korlátolni. A jegyzői fizetést akként kell megállapítani, hogy abból, bár szerényen, a jegyző abban az esetben is megélhessen, ha biróvá ki nem neveztetik. Az igazságügyminiszter felhatalmazandó lenne, hogy azt a jegyzőt, akit biróvá előléptetésre érdemesnek nem talál, erről bizalmasan értesíthesse s ezzel az illető szabad választására bizza, hogy a bírósági szolgálatban marad e, inkább az előlépés reménye nélkül, vagy más életpályát választ. Ily figyelmeztetés mellett az állam erkölcsi kényszerhelyzetbe nem jönne, azért, mert valaki hosszú idő óta szolgál, biróvá kinevezését méltányossági okból sem kívánhatná. A birói kinevezéseknél a most fennálló kinevezési rendszer meg volna változtatandó annyiban, hogy a kijelölést az elsőfokú birói állások betöltésénél elsőfokban a kir. törvényszék teljes tanácsa három egyén kijelölésével gyakorolná s biróvá csak az ajánlottak valamelyike volna kinevezhető. Az előadottak szerint két izben történt megválogatás mellett remélhető, hogy birói állásra csak arra igazán érdemes férfiak neveztetnek ki, akik nem az előlépés reményében, hanem már jellemük alaptermészeténél fogva tisztüket, hivatásukat híven fogják betölteni. De ha a megválogatás maga még nem volna elég biztosíték arra, hogy az automatikus előléptetés behozatala esetén a birák szorgalma és önképzési törekvése csökkenni nem fog, ha a szorgalom és önképzési törekvés okát az előléptetési reményben keressük is, a nagygyűlés által elfogadott szervezési indítvány törvényerőre emelése esetén ez az inditó ok sem fog hiányozni. Az indítvány szerint a birák csak ugyanabban a fizetési csoportban lépnének automatikusan elő. Az alsóbb fizetési csoportból a magasabb fizetési csoportba csak kinevezés esetén juthatnak. Az indítvány szerint pedig az elsőfokú birák és ügyészek 10%-a a magasabb fizetési csoportba volna kinevezendő, abba a fizetési csoportba, amelybe kir. törvényszéki elnökök, a táblai birók, főügyészi helyettesek és a kir. törvényszéki tanácselnökök neveztetnének ki. Számos előléptetéssel járó s kinevezés utján betöltendő állás volna tehát, amely az elsőoku birák szorgalmát és önképzési törekvését fokozni alkalmas. Mindezeket egybevetve, már az előadottak elég biztosítékot nyújthatnak arra, hogy az indítványozott automatikus előléptetés a birák munkásságát és önképzését csökkenteni nem fogja, s minden aggodalom eloszlatására elégségesek, melyek felmerülhetnek az ellen, hogy a birói függetlenség megvalósításának ezt az alaptételét elfogadjuk s alkalmazásba vegyük. (Folytatása következik.) Belfold A végrehajtási törvényjavaslat. A képviselőház igazságügyi bizottsága f. hó 19-én tartott ülésen foglalkozott a végrehajtási törvényjavaslattal. Holló Lajos foglalkozott a bizottság ellen intézett támadással, mintha itt az igazságügyminiszter rideg magatartása folytan lehetetlen volna a módosítások keresztülvitele. Tanukul hiyja fel a bizottság összes tagjait a tekintetben, hogy a bizottság sohasem zárkózott el semmiféle jogos óhaj indítvány elől. Ezután bejelenti, hogy felszólalásra jelentkeztek: Bizony Ákos, VisontaiSoma, Kelemen Samu, Baross János. Minthogy a két utóbbi a bizottságnak nem tagja, kérdi a bizottságot, hogy megadja-e a jogot nekik a felszólalásra. A bizottság a nem bizottsági tagoknak nem engedte meg a napirend előtti felszólalást. Bakonyt Samu előadó után Bizony Ákos foglalkozik azokkal a támadásokkal, amelyeket a sajtó az igazságügyminiszter ellen intézett. Azt hiszi, a bizottság hozzájárulásával jelentheti ki, hogy a bizottság teljes bizalommal van az igazságügyminiszter iránt. Ami a tárgyalást illeti, a maga részéről, minthogy a képviselőház nem jelölte meg azon pontokat, amelyeket módosítani kíván, nem menne bele semmiféle tárgyalásba. Holló Lajos hozzájárul, hogy a bizottság bizalmát fejezze ki a miniszter iránt, azonban helyesebbnek tartaná, ha a bizottság belemenne a javaslat ujabb tárgyalásába. Günther Antal igazságügyminiszter arra kéri a bizottságot, hogy a beterjesztett felszólalásokkal és kifogásokkal foglalkozzék. Bár ő azt tartja, hogy ez indítványoknak legnagyobb része olyan, hogy a plénum előtt is tárgyalható lett volna s nem lett volna szükséges ezek miatt az egész javaslatot a bizottságnak visszaadni, mégis szívesen hozzájárult ahhoz, hogy a javaslatot a bizottság még egyszer tárgyalja. Azért helyesnek tartaná, ha a bizottság foglalkoznék az összes indítványokkal. Visontai Soma teljes szívvel hozzájárul Bizony Akos bizalmi nyilatkozatához, mely az igazságügyminiszter személyére vonatkozik. Egyebekben hozzájárul a miniszter óhajához, hogy a szakaszo'k ezúttal újra mérlegeltessenek. Simonyi-Sentadam Sándor is tárgyalni kívánja az összes beadott indítványokat. A bizottság erre kimondta, hogy a javaslatot újra részletes tárgyalás alá veszi. Az első szakaszhoz Kovács Ernő két módosítást ajánlott, amelyeket a bizottság nem fogadott el. Kelemen Samu és Petrogalli Oszkár a második szakaszban stiláris módosítást ajánlottak, melyeket a bizottság elfogadott. Kelemen Samu inditványozza, hogy a szülésznők műszerei is lefoglalhatatlanoknak mondassanak ki. Ellenben a szövegben a helyett, hogy hivatásuk gyakorlatához tartozó könyvek, minták, műszerek, az teendő, hogy hivatásuk gyakorlatához szükséges könyvek, stb., mert különben ezreket érő könyvtárak válnak lefoglalhatatlanokká, ami nem helyes. A bizottság a módosítást elfogadta. Apróbb feszólalások után Kelemen Samu a végrehajtás alól való mentességet kiterjeszteni kivánja akként, hogy más állat hiányában két sertés is lefoglalhatatlan legyen. Speciális gazdasági viszonyaink között épp a legszegényebb gazdasági osztályt védjük, ha a két sertést lefoglalhatatlannak mondjuk. Baross János, Bernát István, Buza Barna, Szemere Huba, Üchtritz Amadé gróf, Emó'dy József, Lévay Mihály, Hódy Gyula és több más társa nevében inditványozza, hogy a jövőben olyan nagyságú paraszt-birtok földje is lefoglalhatatlan legyen, amely egy család eltartására szükséges. Az amerikai, a román, a szerb és az angol-indiai, továbbá a mecklemburg-schwerini életben lévő homestead-törvényekkel és a hazai viszonyokkal indokolja indítványát. Günther igazságügyminiszter méltányolja az előadott érveket és a parasztosztály biztonságát megóvni kész. A jelen javaslat csak az ingók végrehajtási mentességével foglalkozik. Gondoskodni kiván az ingatlannak védelméről is. A törvényjavaslat indokolásába és a bizottság jelentésébe fel van véve, hogy a homestead-törvény tervezete már a minisztériumban készen van. Célja, hogy a jövő ülésszakban olyan időben terjeszthesse be a javaslatot, hogy az még a jövő ülésszakban letárgyalható legyen. Simonyi-Semadam Sándor kéri a minisztert, hogy ezt a nyilatkozatát a plénum előtt is megtegye, olyképp, r.ogy a homestead-intézmény előbb iesz megvalósítva, mint a magánjog kodifikálása. Óhajtaná, hogy a fundus instructusra adott kiméleti idő az ingatlanra is kiterjesztessék. Baross János a miniszter nyilatkozata után indítványát visszavonta. Emó'dy József inditványozza, hogy a végrehajtás alól kivo-