A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 26. szám - A Btk. novellája. 2. [r.]

210 A JOG akkor ha magánjogi elégtételt nem remél, fordul bűnügyi segélyért, mert a csalás alapját képező magánjogi ügyletek pénzért és pénzre vergálva jönnek létre és itt a kriminális megtorlás érzete és óhajtása nem lép íel olyan erővel, mint más bűncselekményeknél. Helyeseljük azonban, hogy hivatalból üldözendővé tétetett a csalás, — bár, — mint jeleztük, — ez inkább csak elvi jelentőségű, de mégis elejét veszi azoknak a gyakran megismétlődő rosszhiszemű zsarolási manővereknek, amelylyel bizonyos egyének fellépni szoktak, hogy terhes kötelezettségek alól megmeneküljenek. Egyébként mi nem vagyunk ellenzékei ennek a javaslatnak sem. Minden purifikáló törekvés, amely szebb és tisztább erkölcsi rendet akar megvalósítani, bármily rejtett tendenciákat magyaráznak is bele, üdvös és hasznos. A csalás bűn, megtorlást érdemel és ha az uj javaslat megfélemlíti és visszatartja a kapzsi mammon-imádókat az elkövetéstől, — akkor megvan az ö szociális létjogosultsága. A Btk. novellája. Irta FALK PÁL dr. II. A Novella a felfüggesztés kedvezményében azokat a cselekményeket részesiti, amelyek vétséget vagy kihágást képeznek és amelyekre a törvény fogház-, elzárás- vagy pénzbüntetést állapit meg. Az egyes vétségek között a Novella különböztetést nem tesz. Oly cselekmények részesülnek tehát az uj intézmény kedvezményében, amelyek enyhébb jellegűek és a jogrendet csak kisebb mértékben sértették meg. Még ezen előfeltételek fenforgása esetén is csak akkor van helye felfüggesztésnek, ha attól az elitélt magaviseletére, egyéniségének s életviszonyának figyelembevételével, kedvező hatás várható. A birónak tehát az Ítélkezésnél be kell hatolni a bűntettes lelki világába és kutatni kell azokat a belső lelki tényezőket, - motívumokat — amelyek a bűntettest a cselekmény elkövetésére vitték. Meg kell ismerni a tettes életviszonyait, vizsgálni kell lelki romlottságát, ellentálló képességét, szóval a büntetés felfüggesztésének alkalmazásánál körültekintő gondossággal kell individualizálni a bűntettest, az egyént. A biró szeme előtt mindenkor egyén 'álljon és ne bűncselekmény ! Alkalmazza ott a büntetés felfüggesztését, ahol célszerű és igazságos és ahol — mint már hangsúlyoztuk — erkölcsi hatások iránt fogékony embert lát Ítélőszéke előtt. A Novella teljesen a bíróra bízza az individualizáció nehéz munkáját, útbaigazítást ez irányban nem ad, 1, §-ában azonban azt kívánja meg, hogy a felfüggesztésnél cckülönös méltánylást érdemlő ok» forogjon fenn. Ezen okot a biró fogja kutatni és majd a bűntettes egyéniségében, majd életkorában, viszonyaiban, tettének motívumaiban fogja gondos mérlegelés után fellelni. A Novella kizárja a felfügesztés kedvezményéből azokat, kik a cselekményt aljas indokból követték el. Ilyen egyének kíméletet nem érdemelnek. Kizárja a bűntettnek nyilvánított cselekményeket, amelyekre a törvény fegyház-, vagy börtönbüntetést állapit meg, valamint a visszaesők veszedelmesebb elemét. Nem részesül az áUamfogházbüntetés sem a felfüggesztés kedvezményében, ezt eléggé indokolja a custodia honesta sajátossága. A pénzbüntetés, - mint már emiitettük — felfüggeszthető és a felfüggesztés hatálya kiterjed a mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetésre is, ellenben a felfüggesztés nem terjed ki az ítélet egyéb rendelkezéseire és igy a büntetőtörvénykönyvben szabályzóit mellékbüntetésekre sem. A Btk. 55., 5(3. és 60 ií-ában szabályozott mellékbüntetések hatálya azonban — a büntetés felfüggesztése esetén — a felfüggesztő ítélet jogerőre emelkedésének napjától kezdődik. A magánjogi jellegű kártérítés, bűnügyi költségek viselése, elkobzás nem képezik a felfüggesztés tárgyát, valamint kiutasítás (btk. 64.) sem mondható ki felfüggesztő ítéletben. A felfüggesztett büntetést nem lehet végrehajtani, ha az elitélt ellen az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évi próbaidő alatt bűnvádi eljárás nem volt folyamatban. A próbaidő alatt az elitéltnek jó magaviseletet kell tanúsítani, bűncselekményt elkövetni nem szabad, különben elvesziti a felfüggesztés kedvezményét. Ha ezen próbaidő zavartalanul folyik le, annélkül, hogy a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelte volna, a felfüggesztett büntetést többé végrehajtani nem lehet. Ennek kimondását a kir. ügyészség, valamint az elitélt és védője is kérheti és a bíróság a kérelem felől végzéssel határoz. Ha azonban a próbaidő eltelte előtt az elitélt ellen bűnvádi eljárást indítanak, a felfügesztett büntetést is végre kell hajtani, ha a bíróság az uj eljárás folyamán elitéltet büntet/ miatt ítéli el vagy szándékos vétség miatt ellene fogházbüntetést állapit meg. Az elitélt a kedvezményt feltétlefiül csak akkor veszíti tehát el, ha szándékos és súlyosabb cselekményt követett el. Enyhébb beszámítási! vétségek és kihágások esetében azonban az eljáró bíróság az eset körülményeinek méltatásával a felett határoz, vájjon végre kell-e hajtani a felfüggesztett büntetést is avagy nem. Hasonlóképpen határoz az eljáró bíróság akkor is, ha az ujabb eljárásban felmentő Ítéletet hoz, de arra magáninditvány visszavonása adott okot. A felfüggesztett és az ujabban kiszabott büntetést különkülön kell végrehajtani összbüntetés kiszabásának mellőzésével. így rendeli a Novella és nem részesiti az egy izben már kíméletet nyert elitéltet az összbüntetés ujabbi kedvezményében. A felfüggesztést, az első vagy a felső fokon eljáró királyi bíróság vagy a közigazgatási hatóság, mint rendőri bíróság mondja ki. ítéletben mondandó ki és annak indokolásában megjelölendők az okok, amelyek a felfüggesztésre vezettek. A felfüggesztés kérdésében az elitélt javára csak az elitélt és védője, terhére pedig csak a kir. ügyészség élhet felebbezéssel. A felebbvitel tehát korlátozva van, sértett s magánvádló nem élhet e joggal. A másodfokú, valamint a felebbezéssel meg nem támadható elsőbirósági ítélet ellen (Bp. 381. §. 1. és 2. p.) csak a kir. ügyészség és csak akkor élhet semmisségi panaszszal, ha a bíróság a büntetés végrehajtását a törvény által kizárt esetben függesztette fel. A semmisségi panasz használata is korlátozva lőn tehát arra az esetre, mikor a bíróság törvényt sert, vagyis : ha a kedvezményt oly esetekben alkalmazza, midón annak a Novella szerint helye nem lett volna. Ilyenkor is azonban semmisségi panasznak csak az ügyészség indítványára van helye, elitélt és védője sohasem élhet vele. A közigazgatási hatóságnak a felfüggesztő Ítéletet hivatalból kell felterjeszteni a II-odfoku hatósághoz felülbiráK^ végett. A felfüggesztett büntetés nyilvántartandó és a B. P. é£tbeléptetéséről szóló törvény 26. §-ának analógiájára a felfüggesztett büntetésekről nyilvántartó lajstrom vezetendő. Tételes jogunktól eltérő uj nevezetes rende^ezeseKet foglal magában a Novella II.-ik fejezete, mely a «fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezéseket)) tartalmazza. Büirtetotorvenykönyvünknek idevonatkozó rendelkezései az idők folyamán elavultak és a modern kor szellemének megfele/ő alapos refoimot igényeltek. A fiatalkorúak kriminalitása mindenfelé állandóan emelkedett és a bíróságoknak ujabb és ujabb eszközöket kellett nyújtani ezen kriminalitás leküzdésére és a bűnösök ezreinek megmentésére. Kétségkívül századunk szociál- és kriminál-politikai problémáinak egyik legfontosabb kérdése a fiatalkorú bűntettesek kriminalitásának leküzdése, a