A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 24. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 9. [r.]

200 A JOG Buza Barna: A csalás elbírálásában a magyar törvény enyhébb, mint a világnak bármelyik büntetőtörvénye; a magyar kereskedelemnek ezért van oly rossz hire a külföldön. Nagyon helyesli, hogy a vétséget is büntetni akarják, mert ezzel' védik eg a kisembereket a nyolc-tiz koronánként való kiszipolyozásoktól. i^&ozóky Árpád szerint a fondorlatot egészen ki kellene atf^4j£Ní|$j csalás ismertető jelei közül ; tiltakozik az ellen, hogy —ezt *a Ke'rdést liberalizmus szempontjából Ítéljék meg. Nagy Emil arra hivatkozik, hogy a polgári csalást minden államban megkülönböztetik a büntetőjogi csalástól ; minden polgári csalást büntetőügygyé tenni túlzás volna. így minden lóeladásból és minden szerződésből kriminális ügy keletkezhetnék. Günther Antal igazságügy miniszter nagy eredményt vár attól a módosítástól, melyet ő ajánlott, de ha a fondorlatot is kihagyják a csalás ismertető jelei közül, akkor ebbői nagy jogbizonytalanság származik. Külföld. Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. (Vége.*) Német birodalmi ipartörvény. Hetedik cikk : I. 1891. évi június hó 1-én kelt törvény 9. §-ának első bekez" dése, amennyiben az ipartörvény 154. §-a5°) harmadik bekezdésének hatályba lépésére vonatkozik, ezennel hatályon kivül helyeztetik. II. Amennyiben a szövetségtanács határozmányai az ipartörvény 120 e. §-ának harmadik bekezdésére utalnak, ugy annak helyébe az ipartörvény 120. /. §-a lép. III. A szövetségtanácsnak a mótoroszüzemerő műhelyekben alkalmazott fiatalkorú munkásokra és munkásnőkre vonatkozó végrehajtási határozmányai 1900. évi július hó 13-áról, azon üzemek tekintetében, amelyekben rendszerint legaláob 16 munkás van foglalkoztatva, hatályukat vesztik. Egyebekben pedig érvényben maradnak mindaddig, mig az ipartörvény 154. §-ának harmadik bekezdése értelmében nen. módosíttatnak. IV. Amennyiben egyébként a szövetségtanács határozmányai az ipartörvény 1.39. a. §-ára 154. §-ának61) harmadik bekezdésére 5°) Német birodalmi ipartörvény. 154. §. A 105-183. e. §-okban és a 139. c—139, m. §-okban foglalt határozmányok a gyógyszertárakban alkalmazott segédekre és tanoncokra, a 105. §-ban, a 106—109. /. §-okban, valamint a — 139. §. első bekezdésében és a 139. h. §-ban, a 139. I. §-ban és a 139. m. §-ban foglalt határozmányok fentartásával — a 120. a—133. e. §-okban foglalt határozmányok a kereskedelmi üzletek segédeire és tanoncaira alkalmazást nem nyernek. A 134—139. b. §-okban foglalt határozmányok a kohászati üzemek, az ács és egyéb építkezési telepek, a hajógyárak, úgyszintén azon téglavető telepek, a föld felett művelt kő- és egyéb bányák munkaadóira és munkásaira, amelyek nem ideiglenesen és csekély terjedelemben űzetnek, megfelelően alkalmazandók. Azt, hogy a kérdéses telep indeiglenesen, vagy csekély terjedelemben üzetik-e, a felsőbb közigazgatási hatóság végérvényesen állapítja meg. A 135—139. b. §-okban foglalt határozmányok az oly műhelyek munkaadóira és munkásaira, amelyekben elemi erővel (gőzzel, széllel, vizzel, gázzal, hőléggel, elektromossággal stb.) mozgatott hajtóművek nem ideiglenesen tartatnak üzemben, megfelelő alkalmazást nyernek azzal, hogy a szövetségtanács bizonyos üzemnemekre nézve a 135. §. második és harmadik bekezdésében, továbbá a 134. §. második és harmadik bekezdésében, a 136. §-ban, a 137. §. első három bekezdésében, végül a 138. §-ban foglalt határozmányok alul kivételeket engedélyezhet. Egyéb műhelyekre, úgyszintén építkezésekre a 125 — 129. a. §-ok határozmányai, a szövetségtanács hozzájárulásával kiadott császári rendeletek után egészben, vagy részben kiterjeszthetők. Oly műhelyek, amelyekben a munkaadó kizárólag a családjához tartozó személyeket foglalkoztat, nem esnek ezen rendelkezés alá. A császári rendeletek, úgyszintén a szövetségtanácsnak kivételeket engedélyező határozatai bizonyos kerületekre is korlátozhatók. Ezen rendeletek, illetőleg határozatok a birodalmi törvénylapban hirdetendők ki és a birodalmi gyűlésnek — legközelebbi egybeülése alkalmával — tudomásvétel végett bejelentendők. {1) Német birodalmi ipartörvény. 139. a. §. A szövetségtanácsnak jogában áll: 1. a munkások és fiatalkorú munkások alkalmazását oly utalnak, ezek helyébe a 139. a. §. és a 154. §. harmadik bekezdése lépnek, még pedig jelenlegi szövegezésükben. Nyolcadik cikk. A jelen törvény 1909. évi január hó 1-én lép hatályba. gyártási ágakban, amelyek az egészségre vagy erkölcsre különös veszélylyel járnak, teljesen megtiltani, vagy különös leltételekhez kötni ; * 2. szakadatlan tüzeléssel dolgozó gyárakban, vagy az oly gyárakban, amelyek az üzem neme szerint s egyébként rendszeres nappali és éjjeli munkára vannak utalva, továbbá az olyanoknak, amelyek üzeme a munkáscsapatok egyenletes beosztását nem engedi meg, vagy természetük szerint bizonyos meghatározott évszakhoz vannak kötve, a 135. §. második és harmadik bekezdésében a 136. §-ban és 137. §. első három bekezdésében foglalt rendelkezések alul kivételeket engedélyezni; 3. bizonyos gyártási ágakban, amennyiben az üzem természete, vagy a munkások érdeke azt kívánatossá teszi, a fiatalkorú munkásokra nézve előirt munkaközi szünetek megrövidítését vagy mellőzését engedélyezni; 4 oly gyártási ágakban, amelyeben időközönként fokozott munkakereslet áll be, a napi munkaidőt a 137. §. első és második bekezdésében foglalt rendelkezésekkel szemben legfeljebb tizenhárom órára, szombati napokon pedig legfeljebb tiz órára kiterjeszteni. A 2. pont alatt jelzett esetekben a heti munkaidő gyermekeknél harminchat, fiatal munkásoknál hatvan, nőimunkásoknál hatvanöt, téglagyárakban pedig fiatalkorú munkásoknál és nőmunkásoknál hetven órát meg nem haladhat. Az éjjeli munka huszonnégy óra alatt 10 órát meg nem haladhat és minden vállalkozó csapatnál legalább egy órai szünet által szakítandó félbe. A nappali és éjjeli csapatok hetenként felváltandók. A 3. pont alatt jelzett esetekben a fiatalkorú munkások legfeljebb hat órán át foglalkoztathatók, ha legalább egy órai munkaközi szünet nem engedélyeztetik. A 4. pont alatt jelzett esetben a túlmunka évenként negyven napnál több napon csak akkor engedélyezhető, ha a munkatartam teljesítési átlaga a rendes törvényes munkaidőt meg nem haladja. A szövetségtanács által kibocsátott rendelkezések hatálya határidőhöz kötendő és egyes kerületekre is korlátozható. A rendelkezések a birodalmi törvénylapban közzéteendők és a birodalmi gyűlésnek — legközelebbi egybegyülése alkalmával — tudomásvétel végett bemutatandók. A 154. §. A 105—133. e. §-okban és a 139. c—139. m. ^-okban foglalt határozmányok a gyógyszertárakban alkalmazott segédekre és "tanoncokra, a 105. §-ban, a 106—119. b. §-okban, valamint — a 139. £•.*§. első bekezdésében és a 139. h. §-ban, a 139. /. §-ban és a 139. m. §-ban foglalt határozmányok fentartásával, a 120. a.—133. e §-okban foglalt határozmányok a kereskedelmi üzletek segédeire és tanoncaira alkalmazást nem nyernek. A 134 — 139, /. §-ok határozmányai a kohászati üzemek, az ács-, és egyéb épitkezési telepek, a hajógyárak, úgyszintén azon tégla vető telelepek föld felett művelt kő- és egyébb bányák munkaadóira és munkásaira'melyek nem ideglenesen csekély terjedelemben űzetnek, megfelelően alkalmazandók. Azt, hogy kérdéses telep ideglenesen vagy csekély terjedelemben üzetik-e, a felsőbb közigazgatási hatóság végérvényesen állapítja meg. A 135—139 b. §-okban foglalt határozmányok az oly műhelyek munkaadóira és munkásaira, amelyekben elemi erő\ el (gőzzel, széllel, vizzel, gázzal, hőléggel, elektromossággal stb.) mozgatott hajtóművek nem ideiglenesen tartatnak üzemben megfelelő alkalmazást nyernek azzal, kogy a szövetségtanács bizonyos üzemnemekre nézve a 135. §. második és harmadik bekezdésében, továbbá a 134. §. második és harmadik bekezdésében, a 136. §-ban, a 137. §. első három bekezdésében, végül a 138. §-ban foglalt határozmányok alul kivételeket engedélyezhet. Egyéb műhelyekre, úgyszintén építkezésekre a 125—129. a. §-ok határozmányai a szövetségtanács hozzájárulásával kiadott császári rendelet utján egészben vagy részben kiterjeszthetők. Oly műhelyek, melyekben a munkaadó kizárólag a családjához tartozó személyeket foglalkoztat, nem esnek ezen rendelkezés alá. A császári rendeletek, úgyszintén a szövetségtanácsnak kivételeket engedélyező határozatai bizonyos területekre is korlátozhatók. Ezen rendeletek, illetőleg határozatok a birodalmi törvényi lapban hirdetendők ki, és a birodalmi gyűlésnek — legközelebbegybeülése alkalmával — tudomásvétel végett bemutatandók. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. P*LLAÍ RÍttVÉHI TÁJWAAio NYMKWU* BUOWMTWt