A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 24. szám - A békebiróság intézménye Angliában. 5. [r.]

198 A JOG két csoportra oszlanak, u. m. az «erőszakosa és a «nem akart» emberölésre, amelyek közül az előbbire nézve, szintén a talio, az utóbbira pedig, a kompozíció elvei érvényesek. Aki «szándékos» (erőszakos) emberölést követett el, köteles az áldozat legközelebbi rokonainál, nyakán kötéllel, megjelenni, hogy azok a talio-büntetést végrehajthassák rajta. Ezen büntetés azonban csak akkor éri a tettest, ha nagykorú muzulmán, megkülönböztetési képességgel birt s ha polgári jog és szabadság tekintetében az áldozattal egyenlő, vagy annál alacsonyabb rangú volt, kivéve, ha az elkövetett szándékos emberölés inditó oka rablás, vagy kalózkodás volt­Ezenkivül szükséges még, hogy az áldozat, akár mint muzul­mán, akár mint adófizető, a törvény oltalma alatt állott legyen. A tettest csak az ölheti meg, akinek joga van az ő véré­hez ; máskülönben sértetlen marad. De a bosszúálló is javitó büntetéssel büntettetik, ha önkényüleg tesz igazságot. Aki ezen két eseten kivül a tettest megöli, a talio-büntetésnek vetendő alá. A talio-büntetés akkor is alkalmazandó, ha az áldozat előzőleg megbocsátott a támadónak. Ha a bűnös nem lép kompozicióra, akkor az áldozat leg­közelebbi rokona, mint sértett fél, a taliot végrehajthatja rajta. A gyilkosságot, vagy emberölést elkövető egyén, oly halálnemmel végzendő ki, mint amilyennel ő ölte meg áldoza­tát, vagy pedig elevenen elégetendő. Azonban kényszerilett részegség, vagy fajtalanság folytán elkövetett emberölés miatt, senki sem Ítélhető halálra. A nomád és pásztornépek között, a «nem akart» ember­ölés tarifája: száz, különböző nemű és korú teve. Ugyanez áll a szándékos emberölésre nézve is, kivéve, ha a felek más­ként egyeztek meg. (Folyt, köv.) N)(A békebiióság intézménye Angliában. Irta REICH PÉTER KORNÉL, budapesti törvényszéki alapítványi joggyakornok. (Folytatás.*) A qualificationalis esküt annak biztositékául tartoztak letenni, hogy törvény követelte bérjövedelemmel rendelkeznek. Bizonyítania nem kellett ezt, hanem valótlan adatok bemon­dása esetén száz font bírságot fizet67) csak az eskük letétele után kezdhetik meg működésüket mint acting magristate. III. György08) óta behozzák a trónváltozáskor az uj eskütételt. A XVIII. század előtt a vidéki gentry közepes képzettsége a quorum-ok közreműködésével még kielégítette a jogszolgál­tatást, de ujabban aztán ahhoz, hogy az ügyek tömkelegében valaki tájékozódhassák, alapképzettség és jogi tudás kellett, mely miatt idők folyamán azok, kik a békebirói pályára akarták magokat szentelni, a gymnasiumot és egyetemet elvégezték. Természetesen, ha jogi képzettséggel rendelkeznek a békebirák, a quorum clausula értelmének is változnia kellett. Régebben a békebirói határozatot a felebbezési fórum meg­semmisitette, ha a quorumokat név szerint nem nevezték meg. A jogtudás kezdetével külünösen II. György óta,,y) e miatt már nem semmisitik meg a határozatot s nem kellett meg­jelölni, hogy melyek a «quorum» békebirák, mert ettől kezdve már szokássá válik, hogy valamennyi békebiró nevét a quo­rum clausulában újra említik. A commissiókban nincs megállapítva határozottan a birák száma, melynek okát már emiitettem, 1796-ban 2,656 activ békebiró volt, ebből 2,357 Angliában, 305 Wales-ben 1831-ben 4,330 activ békebiró van már csak Angliában és 512 Wales-ben 1843-ban az activ és honorabilis békebirák száma 13,754. 1856-ban 18,300 s a mai napig ezek száma jóval többre növekedett, ugy, hogy körülbelül minden 1,000 emberre jut egy békebiró, de ezek közül csak fele activ. * Előbbi közlemény a 23. számban. 67) 18. Geo. II. ete. ••) 7. Geo. III. c. 9. 69) 26. Geo. IL c. 7. — 7. Geo. III. c. 21. A békebirák ellenőrzése a custos rutulorum dolga. Ez a Keeper of the rolls of our peace a commissiobeli béke­birák lajstroma élén áll, de az u. n. quorum osztályából valónak kell lennie. Évszázadok óta szokás, hogy ha egy tekintélyes lord a grófság lord lieutenant-jává neveztetik ki, ugy az egyút­tal a custos rntulorum kinevezését is megkapja. Durham gróf­ság az egyedüli, hol kivételesen a szokás révén a püspök egyszersmind a custos rntulorum is. Nem nemes ember a legritkább esetben kapja meg mindkét méltóságot egyszere. A lord lieutenant kinevezése királyi pátenssel történik, a cus­tos rutulorum-é királyi kézirattal, — ez utóbbit a lord chancel­lor jelöli ki. A lord kancellár a fő custos rutulorum s az összes custos alája van rendelve. A custos rutulorum hivatalos köte­lessége személyesen vagy helyettessel részt venni a commissio ülésein. A helyettes a clerk of the Peace.10) A clerk of the Peace71) régi neve attornus D. Regis ; attorney for the crown, clerk of the crown ; clerk of the justices, 72) ezek ugylátszik eleinte hivatalukat pénzért eladták, mert VIII. Henrik tör­vénybe iktatta, hogy hivatalát sem el nem adhatja, sem pén­zért egyidőre át nem engedheti. A clerk of the peace gondoskodik, hogy a tárgyalás meg­tartásának idejét az érdekeltek megtudják, az idézéseket és határozatokat szétküldeti. O nyitja meg az ülést a szokásos formu­lával. Felhívja az esküdteket s az esküt tőlük kiveszi. Kihirdeti a verdiktumot, az Ítéletet, továbbá a dijakat beszedi, ő látja el a levelezést a sheriff-hivatallal. Főfontosságu teendője a ivrits of capias és distringas-v\ak a sheriff kezeibe való juttatása. A clerk of the peace különbözik a clerks to justices-tő\, aki a special session jegyzőkönyvvezetője és irodatiszt. Az egyes békebirák is szoktak fontosabb ügyeknél külön jegyző­könyvvezetőt az u. n. clerks of magistrates-1 alkalmazni. Ezeket a békebirák nevezik ki. Egyes békebirák önállóan is működnek.73) Némelyek74) igye­keztek a békebiróság alakiságait is rendszerbe foglalni. Eszerint vannak ügyek, amelyeket az egyes biró önállóan intéz, továbbá, amelyeket több egyes biró, de nem commissióban, végül ügyek, melyek csupán a sessionban bíráltainak el. Erzsébet uralkodá­sáig, amig az ügyek sokféle volta és tömege nem szertelett nagy, anyagilag is összeállították az ügyek minőségének listá­ját. Azóta azonban csak mint a commissió elé tartozókat abc sorrendben.75) Két egyes békebiró tartozott elintézni az olyan ügyeket, hol jogtudás kellett s ezek közül az egyik quorum. Ez a nézőpont, t. i. jogtudás, utóbb az ügy fontosságára tekin­tettel változik s most már a kettő vagy több egyes biró műkö­désének szükségét ez határozza meg. Leghelyesebb az egyes békebirói hatáskört felosztani76) 1. azon ténykedésekre, melyek a commission law szerint béke fenntartására irányulnak, ezek leginkább praeventiv intézke­dések s eredetök a középkorba nyul vissza. 2. Elővizsgála­tokra, mit mindennemű bűnügyben kell teljesiteniök. Ez a Tudorok idejében keletkezett és a XIX. században, 1848-ban, uj rendtartásban megerősittetett. 3. Rendőri büntető bíráskodásra, melyek körébe a rendőri büntető eljárás alá tartozó bűnesetek tartoznak, melyhez még az adóügyek büntető vizsgálata és büntetés kiszabása sorozható. 4. A bizottsági, erkölcsi és ipar­rendészetre. Ebbe a csoportba tartozik a jogtalan gyüleke­zések és felkelések feletti intézkedések, a koldusügy és tolonc­ügyi rendészet, a vendéglők, utak, személyszállítások, vadászat és halászat feletti határozat hozás. 5. Munkás-rendészetre, a bérlési ügyekre. 6. Az adóemelésre, militia, egészségügy és épitési rendészetre, végül a commissiók határozatának érvényre juttatására. A béke-commissio nevezi ki az egyes birákat királyi •°) 37. Henr. 1. § 3. VIII. c. 71) 37. Henr. VIII. c. 1. — 1. Will. et M. st. 1. c. 21. í2) 12. Ric. II. c. 10. 73j Lambard : Eirenarchia II lit. c 2. — c. 7. 74) U. n. practice court. „ 75) Bum Justice. 76) Gneist: Selfgovernement L v. 570. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom