A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 21. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény modositásáról. 6. [r.]

84 A JOG dejétől 1902. évi július 9-től kezdve a felperes és kk. gyereke rányában családfői kötelezettségeit nem teljesítette és ez által a házastársi kötelezettségét szándékos magaviselete által súlyosan megsértette, az alperessel, mint a per adatai szerint elhagyó féllel szemben megállapitható-e ? Ugyancsak a felperes keresete következtében előbb lefolytatott s a H. T. 77. §-ának a) pontjára alapitva volt bontó per adatai szerint az alperes 1903. évi március 17-én a felperest arra az alkalomra meghivott tanuk jelenlétében felszólította, az életközösség visszaállítására, ezt azonban a felperes, noha ő hivta fel bíróilag alperest a házassági életközösség visszaálitására, megtagata. Ettől az időtől fogva tehát a különélésnek a felperes most megjelölt ténye lévén az oka és okozója annak is, hogy az alperes a felperes és gyermeke iránt való kötelezettségeit nem teljesítheti, az alperest ebben a tekintetben vétkesség nem terheli, vele szemben tehát ezen az alapon bontó ok sem lévén megállapítható : felperest keresetével el kellett utasítani. (Kúria : 7,047/905. P. sz.) 80. §. c pont. 1. Ha egyik házasfél egy más személylyel vadházasságban él, s a hozott közbeszóló Ítélettel megszabott hat havi idő alatt sem szünteti meg, a H. T. 80. §. e) pontjában irt bontóokkal hozzó létre, mely miatt vétkessége kimondása mellett a házasság felbontható. (Kúria: 4,794/899.) Szám: 3,821/900. I. 2. Hűtlen (szándékos és jogos ok nélküli) elhagyás a 80. §. a) pontjában foglalt, az idegen férfival vadházzasságban élés a H. T. 80. §. c) pontjában irt bontó okot képezi. (Kúria: 5,443/900.) Szám: 1,802/900. 3. Alperes férj azon ténykedése, hogy más nővel több ideig együtt lakott, majd pedig, mikor az szolgálatba állott, alperes hozzá rendesen eljárt, s este vele volt, egy alkalommal pedig őket a nő gazdája zárt ajtók mögött felöltött ruhában találta, a H. T. 80. §. c) pontját állapítja meg. (Kúria : 434/900.) Szám: 1,410/900. I. 4. A H. T. 80. §. c) pontja alá nem vonható a házasságon kívüli viszony, ha ennek folytonossága nincsen bizonyítva. (Kúria: 962/901.) Szám: 1,325/900. I. 81. §. Házassági kötelék felbontása iránti perben ha alperes felperes vétkességének kimondását nem kéri és e tekintetben határozat nem hozatik, mellőzendő a felperes életmódával való érvelés, mert ez az 1894. XXXI. t.-c. 81. §. 2. bekezdése szerint az ügy eldöntésénél figyelembe nem vehető. j(Kúria: 435/900.) 82. §. A H. T. bármely vonatkozó szakaszára alapított, de megbocsátás folytán megszűnt bontóok melözcndö. Szám: 626/1900. Felperesnek a békéltetési tárgyaláson tett ama nyilatkozata, hogy ha férje visszafogadja, kész vele az életközösséget visszaállítani, magában foglalja az alperes ellenében felhozott eme nyilatkozatot megelőző időre eső vétkes cselekmények és ezek között a házasságtörésnek is a megbocsájtását, következéskép felperesnek kereseti j oga ezeket a cselekményeket illetően a H. T. 81. §. értelmében elenyészett (Kúria. 437/900.) 83. §. 4,612/1903. I. 1. Jogos ok a házassági életközösség megbontására, ha a férj nejét lopással gyanúsítja és csendőrökkel házkutatást tart. A H. T. 83. §-a a keresettel szemben való védekezésre nincs kiterjesztve. Indokok : A per során kihallgatott P. S. és R. T. tanuk egybehangzó vallomásával bizonyítva van, hogy felperes 1901. év őszén nejét lopással gyanúsította, ugyanaz év szeptember havának egyik napján csendőrökkel házkutatást tartatott, akkor neje iránt kíméletlen magaviseletet tanúsított és ugy nyilatkozott, hogy neje eleget lopott, elmehet. Ezek szerint helyesen állapíttatott meg, hogy az életközösség megbontására felperes jogos okot szolgáltatott. Minthogy pedig abból a körüményből, hogy alperes a férje elhagyásának idejétől számított 6 hó alatt a házasság felbotása iránt pert nem indított az nem következtethető, hogy amennyiben a viszonyok nem változtak, alperes a házasság folytatását meg nem tagadhatja, mert a H. T. 83. §. az egyes tényekre alapitható kereseti jog megszűnésére vonatkozik s annak rendelkezése a keresettel szemben való védekezésre nem lévén kiterjesztve, azon körülmény, hogy alperes védekezését az említett körülmények megtörténte után több, mint 6 hónappal terjeszti elő, figyelembe nem vehető és az elévülés megállapítható nem lévén: felperes keresetével elutasítandó volt. (Kúria: 1903. nov. 18. 4,591/1903. p.) Kivonat a Budapesti KÖzlöny-böl. Csődök: A kecskeméti tszéknél Wachsberg Miksa helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 15, fsz. jul. 1, csb. Szabó László, tg. Kiss Béla dr. — A gyulai tszéknél Décsey József békéscsabai cég ellen, bej. csb. Kurcz Antal, tg. Hoffmann Lajos dr. — A miskolci tszknél Gyenes Ignác helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 27, fsz. jul. 17, csb Gallovich István, tg. Vadnay József dr. — Az aradi tszéknél Boskovitz Izidor helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 16, fsz. jun. 25, csb. Heller Mór dr., tg. Groszmann Alfréd dr. — A debreceni tszéknél Vetéssy Mihály helybeli lakos ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. 16, csb. Álmos Zoltán, tg. Szilágyi Bálint. — A kecskeméti tszéknél Bleier Adolf kiskunfélegyházai kereskedő ellen, bej. jun. 15, fsz. jul. 1, csb. Szabó László, tg. Bányai Mór dr. — A nagykanizsai tszéknél Sümegh Gusztán perlaki kereskedő ellen, bej. jun. 25, fsz. jun. 30, csb. Neusiedler Antal dr.. tg. Gross Dezső dr. — A budapesti tszéknél Molnár Lajos volt vendéglős ellen, bej. jun. 22, fsz. jul. 6, csb. Németh Jenő, tg. Stadler Jakab dr. Pályázatok: A kecskeméti tszéknél birói áll. máj. 31 (112) A szabadkai tszéknél albirói áll. jun. 5 (116). Kisebb törvényszéki székhelyen harmadfél év óta önálló ügyvédi gyakorlatot folytató fiatal ügyvéd, kiváló képzettségű jogász, nagy munkaerő, megnyerő modorral és külsővel Budapesten, Szegeden, vagy Debrecenben közjegyzőhelyettesi, vagy nagy forgalmú és nagy jövedelmű ügyvédi irodában irodavezetői állást óhajt elnyerni. Igénye : 400, usqne 500 korona havi fizetés. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővített uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozók és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Poliízer féle könyvkiadó-vállalat. JKTEX ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3. PALXAS RÉSZ. NYOVOAJA BUDAPESTEN