A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 19. szám - Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. 4. [r.]

A JOG 2. az ellátás mértékét összegszerűen meghatározó mathematikai táblázatot; 3. az e törvényt kiegészítő szabályokat. Az alapszabályok e törvénynyel nem ellenkezhetnek. Az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges az alapszabályok megváltoztatásának és kiegészítésének érvényességéhez is. 27. §. Az intézet az igazságügyminiszter főfelügyelete alatt áll. A főfelügyeletre az ügyvédi kamarák felügyeletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 28. §. Az intézet csak törvénynyel szüntethető meg. A már ellátást élvezők igényeinek biztosításáról és az ezután fenmaradó vagyon hováforditásáról az alkotandó törvény gondoskodik. 29. §. E törvény 5—8. §-át az évi kamarai illetményre (1874: XXXIV. t.-c. 18. §-á) is megfelelően alkalmazni kell. Az intézeti járulékot a kamarai illetmény kiegészítő részének kell tekinteni és azzal együtt kell behajtani. Az intézeti közgyűlés tagjainak választására a kamarai választmány tagjainak választására vonatkozó szabályokat (1874 : XXXIV. t,-c. 23—26. §§.) kell megfelelően alkalmazni. 30. §. E törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a jelen törvényt Fiume városában és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módosításokkal hatályba léptethesse. A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara mult héten tartotta rendkívüli közgyűlését. Az elnöki széket Szilák Imre, a kamara elnöke foglalta el, aki, miután konstatálta, hogy a közgyűlés határozatképes, megnyitotta azt. A közgyűlés első pontja az uj pénztáros megválasztása. Az elnök részvéttel emlékezik meg az elhunyt pénztárosról, mint emberről, sajnálattal pedig azon eseményről, amely halála után történt. Bár az ügy rendőri vizsgálat alatt áll, a halott felett pá\ cát törni nem lehet. Az elnök ezután egy szavazatszedő bizottságot küldött ki. A második pont az ügyvédek vasárnapi munkaszünete, melynek előadja Messinger Sándor dr. volt. Az előadó fejtegeti az ügyvédek vasárnapi munkaszünetének fontosságát és a következő határozati javaslatot terjeszti be : 1. A kamara közgyűlése kívánatosnak tartja, hogy a törvényhozás a vasárnapi munkaszünetet az ügyvédi és közjegyzői íródákra nézve kötelezőleg és országosan szabályozza. 2. Ezen törvényhozási szabályozással egyidejűleg a községi és körjegyzők magánmunkálatainak teljes megszüntetése keresztülviendő. 3. Ezek megtörténtéig is a közgyűlés ezen kamara területén a vasárnapi munkaszünetet az ügyvédi kar saját elhatározásából megvaíósitandónak tartja és ezért a jelenleg az ügyvédség terén e tekintetben mutatkozó hiány orvoslása végett az U. R 21. szakaszának értelmében, kimondja azt, hogy a kamara összes tagjaitól elvárja, hogy személyzetüknek ezentúl teljes vasárnapi munkaszünetet engedélyeznek. 4. Oly irodákban, melyekben egynél több alkalmazott van, fölváltva egy-egy alkalmazott teljesíthet vasárnap délelőtt szolgálatot. 5. Elodázhatatlan sürgős munkák elvégezésére az alkalmazott vasárnap is behívható, de ezért kölön honoráriumra tarthat igényt. Somogyi Miksa szólalt fel elsőnek. A felszólaló nem tartja szükségesnek a munkaszünetet, a határozati javaslatot nem fogadja el. Makay Aladár dr. a mostani vezetőségben bizik, de a jelen javaslatot nem tartja szükségesnek, ellenben pótinditványt terjeszt elő, Enyiczkey Gábor a javaslatot az ügyvédi ixodák alkalmazottai szempontjából vizsgálja és ugy találja, hogy a javaslat helyes, el is fogadja, de indítványozza, hogy előbb dolgozzák ki teljesen a javaslatot s azután tűzzék ismét napirendre. Ladányi Ármin elfogadja a kamara által benyújtott javaslatot. Több felszólalás után jelenti az elnök, hogy más nem jelentkezett szólásra, az utolsó szó az előadót illeti. Az előadó kijelenti, hogy az egyes felszólalásokból azt veszi ki, hogy a javaslat egészben nézetükkel nem egyezik. Ezen okulva, a javaslat negyedik pontját visszavonja. Az elnök szavazás alá bocsátotta tehát a javaslatot és a módosításokat. A közgyűlés a javaslatot a 4. és 5-ik pont elhagyásával elfogadta. Azután Oláh Dezső dr. és társa terjesztették elő a következő indítványt; Tekintettel arra, hogy az ügyvédeknek, az ügyvédi rendtartás 38. szakaszában biztosított ügyfél képviseleti joga, az egyes közigazgatási hatóságok, különösen pedig a minisztériumok által figyelemben nem vétetik, sőt a kereskedelmi miniszter és ennek egyik közege által egyenesen sértő és az eljáró ügyvédet lealázó módon megtámadás tárgyává tétetett: határozza el a közgyűlés, hogy az ügyvédség törvényes jogainak megvédelmezése céljából az összes minisztériumokhoz fölterjesztést intéz. Utasítsa a közgyűlés a választmányt, hogy ezen fölterjesztést sürgősen készítse elő, annak megvitatása végett pedig két hónapon belül rendkívüli közgyűlést hivjon össze. Mondja ki végül a közgyűlés, hogy ezen határozatát csatlakozás céljából valamennyi társkamarának megküldi. Bihari Mór előterjeszti a választmány határozatát, amely Oláh dr. és társai indítványát magáévá teszi. Előadja a konkrét esetet, amely a kereskedelemügyi minisztériumban történt meg. Szüry János miniszteri tanácsos, több külföldi lapban közhírré tette, hogy ha idegen vállalkozók Magyarországon vállalatot akarnak létesíteni, a minisztériumoknál ügyvédi közbejárás nem szükséges. A választmány utasította Pap dr. titkárt és szólót, hogy Szüry tanácsost eljárásának okairól megkérdezzék. Fölkeresték Szüry tanácsost, aki kijelentette, hogy igenis a hirdetést közzé tette, de ez nem a hazai, hanem a külföldi ügyvédek ellen szólott. Több fölszólalás után a közgyűlés a választmány javaslatát elfogadta és ezzel az ülés véget ért. Külföld. Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. (Folytatás.) III. Az ipartörvény 139. b, §-ában;)0) : 1. ezen szavak helyébe: a 105. a. §-ban, a 105. b. §. első bekezdésében, «a 105. e—105. h. §-okban, a 120. a—120 e. §-okban és a 134—139. a. §-okban» a következő szavak lépnek: «a 105. a. §-ban, a 105. b. §. első bekezdésében, a 105. c—105. //. §-okban, a 120. a.—120./. §-okban és a 133. i—139. aa. §-okban ;» 2. a negyedik bekezdésben ezen szavak helyébe: «a 105. a—105. b. §-okban, a 120. a—120. e §-okban és a 134—134. a. §-okban» a következő szavak lépnek : a 105. e—105. h. §-okban, a 120. e—120. /. és a 133. f—139. aa. §-okban. IV. Az ipartörvény 139. b. §-ánaksi) első bekezdésében ezen szavak helyébe: A 120 e. §. negyedik bekezdésében a következő számok lépnek: «a 120. g. §-ban.» 3°) Német birodalmi ipartörvény. 139. b. §. Az ipartörvény 105. a. §-ában, 105. b. §-ának első bekezdésében, 105. c.—105. h. §-aiban, 120. a.—120 c. §-aiban foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére akár kizárólag, akár a rendes rendőri hatóságok mellett az országos kormányhatóságok által ezen célra külön kinevezendő tisztviselőkre ruházandó. Ezen idevonatkozó teendőik ellátásánál a helyi rendőrhatóságok összes jogaival rendelkeznek és az ügykörükbe tartozó telepeket bármikor megtekinthetik. Ezen tisztviselők a szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstétel kivételével a hivataloskodásuk közben tudomásukra jutó üzemi és üzleti viszonyok tekintetében a legszigorúbb titoktartásra vannak kötelezve. Az ezen tisztviselők és a rendes rendőri hatóságok közötti illetékességi viszonyok szabályozása az egyes szövetséges államokban az alkotmányos rendelkezésnek marad fentartva. Az említett tisztviselők hivatalos tevékenységükről évenként jelentést tartoznak előterjeszteni. Ez évi jelentések, vagy ezek kivonatai a szövetségtanácsnak és a birodalmi gyűlésnek bemutatandók. A 105. a—205.//. §-ok, a 120. a—150. e. §-ok és a 134—139. a. §-ok határozmányai alapján megejtendő vizsgálatokat a munkaadók üzem közben minden időben és nevezetesen éjjel is, megengedni kötelesek. A munkaadók kötelesek továbbá a nevezett tisztviselőknek vagy a rendőrhatóságnak a munkásaikra vonatkozó azon statisztikai adatokat közölni, amelyeket a szövetségtanács vagy az országos központi hatóság az emiitett betartandó határidők és formák megállapítása mellett előír, sí) L. aj előző jegyzetet.