A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 19. szám - A budapesti kir. bíróságoknál alkalmazott joggyakornokok helyzete

A JOG 1Ö7 nak több izben kifejezést is adott, valamint elismerte azt is, hogy a helyzet ugy, amint ma van, tarthatatlan. Azonban itt most megtakaritott pénzből való orvoslásról lévén szó, a joggyakornokok kérő tekintete a nagyméltóságú pénzügyminiszter ur felé fordul és ő tőle várják ennek a jóindulatnak a realizálását. Annál is inkább, mert az igazságügyminiszter ur a kötött marsch-rutáról tett a küldöttségnek említést, melyen csak a pénzügyminiszter ur segíthetne. Kérésünk támogatására és az 1908. évi igazságügyi költségvetés tárgyalása alkalmával inditvány alakjában leendő előterjesztésére mindazokat a képviselőket felkérik a ioggyakornokok [Nagy Dezső, gróf Batthyány Tivadar), akik a magyar igazságügy bajait és fogyatékosságait a szivükön viselik. Mindezek alapján látható, hogy a vizsgázott joggyakornokok kérése nemcsak hogy indokolt, hanem tekintve legmagasabb kvalifikációjukat, továbbá a nyomasztó gazdasági viszonyokat, hogy lakbért annál kevésbé kapnak, mert csak «segélydijat» élveznek és nincsenek fizetési osztályba sorozva, holott más pályán az akadémikus képzettségűek be vannak véve, — a méltányosság legkisebb fokát kérik, mert kérésük kivitelére oly eszközöket használnak fel, melyeket a legszigorúbb fegyelem körén belül is jogszerűen érvényesithetnek. Budapest, 1908 május hó 6-án. A budapesti birói és ügyvédi okleveles joggyakornokok. Belföld. Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézetről. Günther Antal igazságügyminiszter a képviselőház május 4-iki ülésén ttrjesztette be az ügyvédi nyugdíj létesítéséről szóló javaslatot. A javaslat szószerinti szövege a következő : 1. §. Országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet állíttatik fel. 2. §. Az intézetnek az ügyvédi kamarák ügyvédi lajstromába felvett minden ügyvéd törvénynél fogva tagja. Az intézeti tagság az ügyvédi lajstromba történt jogerős felvétellel kezdődik és az ügyvédi kamarai tagság megszűnésével végződik. 3. §. A tagok az intézet javára évi járulékok fizetésére vannak kötelezve. Az évi járulék 60 K.-nál kisebb és 120 K.-nál nagyobb nem lehet. 4. §. Az intézeti járulékokat az intézeti tagoktól az ügyvédi kamarák szedik be. A kamarák kötelesek a tagjaikra eső évi járulékokat az intézetnek minden naptári év végéig az intézet székhelyén beszolgáltatni. A tagjaira eső évi járulékok beszolgáltatásáért az intézettel szemben a kamara egyenes adósként felelős, tekintet nélkül arra, hogy a járulékokat a tagoktól beszedte-e vagy sem. A kellő időben be nem szolgáltatott járulékok után a kamara az intézetnek 5 százalék késedelmi kamatot fizet. 5. §. Az ügyvédi kamarának a hátralékos intézeti járulékra vonatkozó kimutatása végrehajtható közokirat. A kamarai kimutatás alapján elrendelt végrehajtásra a közjegyzői okirat alapján elrendelhető végrehajtás szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6. §. Az ügyvédi kamara választmánya a kamarának fizetni nem tudó tagját különös méltánylást érdemlő okból az intézeti járulék fizetése alól egészben vagy részben felmentheti. A kamara a felmentett tag intézeti járulékáért az intézettel szemben felelős marad. (4. §.) 7. §. Az ügyvédi kamara választmánya azt az intézeti tagot, aki intézeti járulékát az esedékesség napjától számított két éven belül le nem fizeti, ha a fizetés alól fel nem mentették, az ügyvédi lajstromból törölni köteles. A törlés tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak van helye a kir. Kúria ügyvédi tanácsához. Ha az intézeti tag a törlés jogerőre emelkedése előtt intézeti járulékát, a késedelmi kamatot és a felmerült költséget lefizeti, a kamara választmánya a törlés iránt folyó eljárást megszünteti. 8. §. Az ügyvédi lajstromból az előbbi §1 alapján törölt tag ugyanazon vagy más kamarának ügyvédi lajstromába csak abban az esetben vehető fel, ha a törlés jogerőre emelkedéséig felmerült összes hátralékát lefizeti. Az intézeti tagság az uj felvétellel kezdődik. E §. rendelkezéseit kell alkalmazni arra a volt intézeti tagra is, akinek ügyvédi kamarai tagsága lemondás következtében szűnt meg. 0. §. Minden évben közgyűlést kell tartani. Az intézet tisztviselői a közgyűlésnek hivataluknál fogva tagjai. A közgyűlés többi tagjait az ügyvédi kamarák közgyűlései három évre választják. Mindegyik kamara legalább egy tagot választ; amely kamarának 75-nél több tagja van, minden 75 tag után egy-egy tagot és a kamara tagjainak ezenfelül fennmaradó része után további egy tagot választ. Husz közgyűlési tag bármikor kívánhatja a közgyűlés egybe hívását. Ugyanez a jog illeti az igazgatóságot, a felügyelőbizottságot és bármelyik ügyvédi kamara közgyűlését. A közgyűlés hatáskörébe tartoznak különösen : 1. J az alapszabályok megalkotása, megváltoztatása és kiegészítése. 2. az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak megválasztása ; 3. határozathozatal az évi számadások jóváhagyásának kérdésében, valamint az igazgatóság részére való felmentvény megadása vagy megtagadása tárgyában; 4. az évi költségvetés, az évi mérleg és minden ötödik évben a mathematikai mérleg megállapítása. A közgyűlés határozatképességéhez harminc tag jelenléte szükséges. A 3. pont alatt emiitett határozatra vonatkozó szavazásban az igazgatóság tagjai részt nem vehetnek. 10. §. Az igazgatóság tiz rendes tagból, négy póttagból és az intézet tisztviselőiből áll. Az igazgatóság rendes tagjait és póttagjait a közgyűlés viszonylagos szótöbbséggel három évre választja. Mind a rendes tagok, mind a póttagok felerészben a közgyűlés tagjai, felerészben az intézetnek más tagjai közül választandók akként, hogy mind a rendes tagok, mind a póttagok fele része a budapesti kamara, felerésze a vidéki kamarák tagjaiból álljon. Az igazgatóság hatáskörét az alapszabályok állapítják meg. (18. §•) 11. §. A felügyelő bizottság öt rendes tagból és két póttagból áll. A felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés viszonylagos szótöbbséggel három évre választja. A felügyelő-bizottság tagjait az intézetnek oly tagjai közül kell választani, akik nem tagjai a közgyűlésnek vagy az igazgatóságnak. • A felügyelő-bizottság hatáskörébe tartoznak különösen : 1. az igazgatóság működésének ellenőrzése; 2. az évi számadások, az évi mérleg, valamint a mathematikai mérleg megvizsgálása és ezek tárgyában javaslattétel a közgyűléshez : 3. javaslattétel a közgyűléshez az igazgatóság részére való felmentvény megadása vagy megtagadása tárgyában. 12. Az intézet tisztviselői: az intézet elnöke, hely fitteselnöke, titkára, ügyésze és pénztárnoka. Az intézet tisztviselőit a közgyűlés az intézet tagjai közül viszonylagos szótöbbséggel az alapszabályokban meghatározott időre választja. Az intézet elnöke hivja össze a közgyűlést és az igazgatóság üléseit, vezeti ezeknek tárgyalásait, szavazategyenlőség esetében dönt, gondoskodik határozataiknak végrehajtásáról és képviseli az intézetet hatóságokkal, valamint harmadik személyekkel szemben. Az elnököt akadályoztatása esetében az intézet helyettes elnöke s ha ez is akadályozva volna, az igazgatóság tagjai helyettesitik a magasabb életkor által meghatározott sorrendben. A titkár, az ügyész és a pénztárnok hatáskörét az alapszabályok állapítják meg.