A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 17. szám - Növendékjog

144 A JOG indokolással, hogy alperes felperes jogelődjének ügynöke revén, az 1875: XXXVII. t.-c. 45. §-a értelmében kereskedelmi alkalmazottnak tekintendő', a kereskedő alkalmazottja közötti szolgálati viszony megszűnéséből eredő kárkövetelés pedig az 1884: XVII. t.-c. 75. §-a értelmében elsőibkon az iparhatóság eljárás aala tartozik. F. J. azután 1907. évi január hó 24-én 3,802. sz. a. Budapest székesfőváros VI. kerületének elöljáróságához fordult, az elöljáróság azonban az 1U07. évi augusztus hó 10. napján 21,2+4r-szám alatt kelt határozatával illetékességét leszállította azzal a megokolással, hogy az 1884 : XVII. t.-c. 176. §-a az elöljáróság csak az iparosok és ezek alkalmazottja között az alkalmazási viszonyból kifolyólag felmerült vitás kérdések elbírálására illetékes. A budapesti VI. ker. kir. járásbíróság és Budapest székesfőváros VI. kerületének eiőljárósága között ekként hatásköri összeütközés merült fel. Ebben az ügyben a hatáskör kérdése azon fordul meg, hogy Cs. P. alperes kereskedősegédnek tekinthető-e és mint ilyen a kereskedői segédszeméfyzet fogalma alá sorozható-e? Kereskedői segédszemélyzet alatt azokat a személyeket kell érteni, akik a kereskedőhöz — mint főnökhöz — szolgálati viszonyban állanak és az ő üzletében állandóan alkalmazva, kereskedelmi természetű tevékenységüket főnökük üzletében teljesitik. Minthogy pedig felperesnek az elöljáróság utján pótlólag beszerzett, 1907. évi december hó 7-ére 50,463. szám alatt beadott nyilatkozatában foglalt saját előadása szerint az alperesnek ii\ lizetése nem volt és oly értelmű megállapodás, mely szerint alperes teljes munkaerejét egyedül a <Rock» életbiztosító-társaság részére tartozott volna kifejteni, nem történt, ellenkezőleg a megállapodás csupán arra terjedt, hogy az alperest az általa közvetített ügyletek után bizonyos összegű jutalék fogja megilletni: Cs. P. az életbiztosító-társasággal fennállott jogviszonyában nem tekinthető kereskedőisegédnek ; ez ügyben tehát az 1884: XVII. t.-c. 17(3. §-ában foglalt rendelkezés nem irányadó és a keresetnek mint közönséges magánjog alá eső követelés iránt ind tott keresetnek elbírálása a kir. birósághatáskörébe tartozik, anélkül, hogy a bírói eljárást iparhatósági eljárásnak kellene megelőznie. Senki sem kényszeríthető arra, hogy a vámtárgyat használja, s e célból a mezei közös dülöutak használatától el nem tiltható. A vámtulajdonos csak azok ellen kérhet törvényes védelmet, akik a vámtárgyat használják és a vámdijak fizetése alól magukat kivonják. (A m. kir. földmivelésügyi miniszter 1907. évi 16,546. sz. határozata.) Tüzkárbiztositó szövetkezetek biztositó vállalatoknak tekintendők s mint ilyenek csak a kereskedelmi törvény 453. §-ának figyelembe vételével alakulhatnak csak meg. (Szegedi kir. tábla 4,545/1907. számú végzése.) O felsége a király nevében a szegedi kir. ítélőtábla a <H . . . i kölcsönös tüzkárbiztositó szövetkezet* cégnek bejegyzése iránt, a szegedi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság előtt folyamatba tett és az 1907. évi július hó 30-án 15,446/1907. ker. sz. a. hozott végzéssel elintézett perenkivüli ügyét, a kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak 1907. évi szeptember hó 14-ik napján 18,613/1907. ker. sz. a. közbetett felfolyamodása folytán, az 1907 november hó 7. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, a következő végzést hozott. A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, s E. A. és társai folyamodókat azzal a kérelmükkel, hogy az általuk alakított szövetkezet «H . . . i kölssönös tükárbiztositó szövetkezeti céggel a társascégek jegyzékébe bejegyezttessék, elutasítja. Indokolás. A K. T. 61. §-a értelmében kereskedtlmi társaságnak tekintendő szövetkezetnek ezen minőségét és fogalmát részletesen ugyané törvény 223. §-a határozza meg, amelynek utolsó pontja szerint a kölcsönös biztositó társaságok a szövetkezeteknek egyik faját képezik. A folyamodók által bejegyeztetni kért szövetkezet ilyen kölcsönös biztositó társaságnak tekintendő, mert a csatolt alapszabályok 8, 5. és 10. §-ai szerint annak tárgyát a tagok által biztosított vagyonúkban szenvedett tűzkár megtérítésének a kölcsönösség alapján való biztosítása képezi. Már pedig a K. T. 453. §-a értelmében minden biztosítási vállalat kivétel nélkül köteles a biztosítási ügyletek minden ágra nézve, amelylyel foglalkozni szándékozik, különkülön legalább 200,000 K-nyi biztosítási alapot k.mutatni es az idézett szakasz második szakasz bekezdése szennt az említett alap kimutatása előtt sem a cégbejegyzésnek, sem az üzlet megkezdésének helye nem lehet. Minthogy azonban a folyamodók ilyen — a K. T. 459. §-a szerinti szövetkezeteknél a tartozások közé felveendő - alapot az első bíróság hivatalos jelentése szerint ki nem mutattak, a szövetkezet cége a cégjegyzékbe bevezethető nem volt, mi okból a felfolyamodásnak helyt kellett adni, s az elsőbiróság neheztelt végzésének megváltoztatásával a folyamodókat a cég bejegyzése iránt előterjesztett kérelmükkel el kellett utasítani. (M. kir. Kúria 1,367/1907. számú végzése.) Ő felsége a király nevében a rn. kir. Kúria a «H . . . i kölcsönös tüzkárbiztositó szövetkezet* cégnek a szegedi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság előtt folyamatba tett s ugyanott az 1907. év1 június 30. napján 15,446. sz. a. kelt végzéssel elintézett és a kereeskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszter biztosnak felfolyamodására a szegedi kir. 'ítélőtábla által 1907. évi november hó 7. napján 4,545. sz. a. kelt végzéssel megvizsgált ^erenkivüli ügyét «H . . . i kölcsönös tüzkárbiztositó szövetkezet cégnek felfolyamodása folytán 1908. évi január hó 22. napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő végzést hozott: A m. kir. Kúria a másodbiróság végzését helybenhagyja indkaiból és azért, mert a panaszos cég a becsatolt alapszabályokból kitünőleg biztosítási ügyletekkel kívánván foglalkozni, biztosítási vállalatnak tekintendő, már pedig a kereskedelmi törvények 453. §-a szerint minden biztosítási vállalat, a kereskedelmi társaságok alakzatára való tekintet nélkül, a cég bejegyzése előtt a törvényben meghatározott biztositási alapnak tényleges befizetését kimutatni köteles, közömbös tehát az, vájjon a biztositási vállalat kölcsönösségen alapul vagy díjfizetés mellett folytattatik. Az üzlet könnyebb feltalálására szolgáló jelzők vagy adatok a szoros értelemben vett cégben helyet nem foglalhatnak. (Sátoraljaújhelyi kir. törvényszék 22,268/1907. sz. végzése.) A kereskedelmi cégbejegyzések kihirdetésére felügyelő miniszteri biztosnak 2,279/1907. sz. a. kelt elő terjesztése V. ... és R. • . . gyógyszertára a «Magyar koronához Sátoraljaújhely* szövegű közkereseti cég ügyében a 19,355/1907. sz. a. kelt bejegyzést elrendelő végzés ellen. Végzés. Tekintettel arra, hogy V. Gy. és R. S. kérvényezők a cég szövegében a Magyar koronához cimü oly toldatot vettek fel, mely a személy vagy üzlet közelebbi megjelölésére nem szükséges s ily toldat a cégbe fel nem vehető és be nem jegyezhető, a kir. törvényszék a beadott előterjesztésnek helyet ad s ebből folyólag felhívja a kérvényzőket, hogy 15 nap alatt a törvénynek megfelelő uj cégszöveget jelentsenek be, mivel ellenesetben a már bejegyzett cégük hivatalból töröltetni fog. (Kassai kir. ítélőtábla 340/1908. számú végzése.) (3 felsége a király nevében a kassai kir. ítélőtábla V. Gy. és R. S. oki. gyógyszerészeknek közkereseti társascégük bejegyzése iránt a a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság előtt folyamatba tett és az 1907. évi december hó 21-én 22,258. sz. a. kelt végzéssel elintézett perenkivüli ügyét a folyamodók részéről 1908. évi január hó 4. napján 210. sz. a. beadott felfolyamodás folytán az 1908. évi február hó 3. napján tartott zárt ülésében megvizsgálván, következően végzett: A kir. ítélőtábla a kir. törvényszék végzését megfelelő indokai alapján helybenhagyja. A legújabb törvényekkel kiegészített s a kivételes eljárásokkal bővített uj, teljes kiadásban most jelent meg: A polgári perjog tankönyve (Magyar törvénykezési rendtartás) Különös tekintettel a szigorlatozok és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta Falcsik Dezső dr., kir. akad. jogtanár. Budapest, 1908. Politzer-féle könyvkiadó-vállalat. Ara. ÍO korona. Kapható minden könyvkereskedésben. PALLA* BÉi2vtN> TAIMAAAO NYCHfflWljA BUOAPHTBN