A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 17. szám - A külföldön kötendő házasságok kihírdetése alól kért felmentések megadása és felterjesztése

A JOG niszterhez, másreszt az igazságügyi budget tárgyalásakor többen indítványt fognak előterjeszteni a vizsgázott joggyakornokok érdekében. Belföld. A külföldön kötendő házasságok kihirdetése alól kért felmentések megadása és felterjesztése. A m. kir. belügyminiszternek 1908. évi 35,102. sz. a. kelt rendelete. Valamennyi törvényhatóság első' tisztviselőjének. Az igazságügyminiszter ur arról értesített, hogy némely törvényhatóság első tisztviselője a házasság kihirdetése alól az 1894. évi XXXIII. t.-cikk 57. §-a alapján adott felmentéseket késedelmesen, néha többet összegyűjtve, tömegesen terjeszti fel, minek következtében a tanúsítványok kiadása gyakran késedelmet szenved. Fokozza még a késedelmet az is, hogy az érdekelt felek által bemutatott készpénz pnstautalványon — legtöbbször elkésetten — érkezik fel. Ezenfelül fordulnak elő oly esetek is, hogy a felmentések a házasulók neve, születési helye és ideje stb. tekintetében téves adatokat tartalmaznak és a felmentések nem a 20,000/1906. I. M. számú Házassági LJtasitás 49. §-ában előirt 10. számú minta szerint állíttatnak ki. Sőt némely törvényhatóság első tisztviselője szem elől tévesztve az idézett Házassági Utasítás 45. §-át, a felmentést kiállítja, habár az érdekelt felek a házasság törvényszabta kellékeinek igazolására szükséges minden iratot, különösen a kiskorú házasuló beleegyezésre jogosult szülőinek, vagy törvényes képviselőjének illetőleg a gyámhatóságának beleegyezését be sem mutatták; végül pedig némely törvényhatóság első tisztviselője az érdekelt felek által az 1894. évi XXXIII. t.-c. 57. §-ához képest kiállított nyilatkozatot, mely az idézett Házassági Utasítás 50. §-a szerint visszatartandó volna, szintén felterjeszti. Minthogy a házasság kihirdetése alól adott felmentésnek az a célja, hogy a házasulók a házasságot késedelem nélkül meg, köthessék és minthogy a hiányok pótlása mind a minisztériumnak mind a törvényhatóságnak felesleges munkát okoz, a felek és a hivatali szolgálat érdekének megóvása végett a következőkre utasítom : A házasság kihirdetése alól az 1894. évi XXXIII. t.-c. 57. §-a alapján történő felmentések megadása előtt az 1906. évi 20,000 I. M. számú Házassági Utasítás 45. §-ának szem előtt tartása mellett mindenkor pontosan állapítsa meg: vájjon a házasulók a házasság törvényszabta kellékeinek igazolására szolgáló összes iratot, különösen a kiskorú házasuló beleegyezésre jogosult szülőjének (törvényes képviselőjének) és a gyámhatóságnak beleegyezését bemutatták-e ? (1894. évi XXXI. t.-c. 8. és 9. §-ai) Főleg figyeljen arra, hogy az osztrák honos házasuló kiskorú, ha törvényes atyja elhalt, anyjának beleegyezésén felül az osztrák általános polgári törvénykönyv 49. és 211. §-aihoz képest, az illetékes osztrák gyámhatóság által kirendelt gyámtársnak és ugyanazon gyámhatóságnak beleegyezését bemutatta-e ? A törvénytelen származású osztrák honos kiskorú házasuló anyjának beleegyezésére nincs szükség, e helyett az illetékes osztrák gyámhatóság által kirendelt gyámnak és ugyanezen gyámhatóságnak beleegyezése kívánandó be. A felmentés az idézett Házassági Utasítás 49. §-ában előirt 10. számú minta szerint alakilag is szabatosan állítandó ki, a beirt adatok helyessége szigorúan ellenőrzendő. A megadott felmentés esetenként külön (nem pedig összegyűjtve) még a kiadás napján postára adandó. A fenmaradst készpénz nem postautalványon terjesztendő fel, hanem 2 korona értékű okmánybélyegben és postaérték-jegyekben, külön borítékban, az érték megjelölése mellett, a felterjesztett iratokhoz melléklendő. A felek által az 1894. évi XXXIII. t.-c. 57. §-ához képest kiállított nyilatkozat az idézett Házassági Utasítás 50. §-a szerint mindenkor visszatartandó. Külföld. Német birodalmi törvényjavaslat az ipartörvény módosításáról. (Folytatás.*) III. az ipartörvény 120. §-ának5) harmadik bekezdése a következőkép módosittatik : 1. Ezen szavak helyett: «a tizennyolc esztendősnél fiatalabb férfimunkásokra, úgyszintén a tizennyolc esztendősnél fiatalabb női kereskedősegédekre és kereskedőtanoncokra» a következő szavak lépnek: ^tizennyolc esztendősnél fiatalabb munkásokra ;» 2. A harmadik mondat után a követkető rendelkezés lép : Az órarendet az országos jog szerint erre illetékes hatóság állapítja meg és a község, illetőleg a tágabb községi kötelék hirdetményeire előirt vagy szokásos módon közzéteszi. IV. Az ipartörvény 120. e)§-a G) akovetkezőkép módosittatik : 1. Az első bekezdés a következőkkel pótoltatik ki: Ezen határozmányokba a munkásoknak az üzemben való magatartására vonatkozó rendelkezések is felvehetők. 2. A második bekezdésben ezen szavak helyébe: «az ilyeneknek kibocsátására jogosított hatóságok* a következő szavak lépnek : <az illetékes rendőrhatóságok'). 3. A harmadik és negyedik bekezdések hatályon kivül helyeztetnek. 4. Az ipartörvény 120. e. §-a7) után következik: 120. f. §. Az oly iparok tekintetében, amelyekben a napi 5) Németbirodalmi ipartörvény. 120. §. Az iparüzők kötelesek azon tizennyolc esztendőnél fiatalabb munkásaiknak, kik a község vagy az állam részészéről továbbképző iskolának elismert intézetet látogatnak, ezen célra, szükség esetén, az illetékes hatóság által kijelölt időt engedélyezni. Vasárnapon csak az esetben tartható oktatás, ha az előadási órák ugy osztatnak be, hegy az illetők nem akadályoztatnak a főistentisztelet vagy az egyházi hatóság hozzájárulásával részükre rendezett külön istentisztelet látogatásában. Ezen rendelkezés szempontjából azok az iskolák is továbbképző iskoláknak tekintetnek, amelyekben női kézimunka és háztartási teendők taníttatnak. Amennyiben külön országos törvények ez iránt nem in tézkednek, a tizennyolc esztendőnél fiatalabb férfimunkásokra, valamint a kereskedésben alkalmazott tizennyolc esztendősnél fiatalabb női munkásokra és tanoncokra nézve az iskolai látogatás kötelezővé tétele iránt, ugy ez a község vagy a tágabb községi kötelék szabályrendeletével is kimondható. Ugyanezen az utón bocsáthatók ki az ezen kötelezettség teljesítése érdekében szükséges rendelkezések is. Nevezetesen a rendes iskolalátogatás biztosítása érdekében helyhatósági szabályrendelet utján állapithatók meg az iskolakötelesek, a szülők, a gyámok és munkaadók kötelezettségei, és bocsáthatók ki a tanonciskolában a rendnek és a tanulók megfelelő magatartásának biztosítására szolgáló rendszabályok is. Akik oly testületi, vagy más továbbképző- vagy szakiskolát látogatnak, melyeket a felső közigazgatási hatóság az általános továbkképző iskolai látogatást elegendő mérvben pótlóknak elismer, szabályrendelet utján előirt iskola kötelező látogatása alul felmenthetők. 6) Németbirodalmi ipartörvény. 120. e. §. A szövetségtanács határozatával oly iparágak részére, amelyekben a napi munkaidő tulhosszu tartama a munkások egészségét veszélyezteti, a megengedhető napi munkaidő tartama, kezdete és vége, valamint a munkaközi szünetek tartama, úgyszintén ezen rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése rendeleti uton állapitható meg. Amennyiben ily szabályok a szövetségtanács határozatával ki nem bocsáttattak, ugy az ilyenek az országos központi hatóság rendeletével, vagy az ilyeneknek kibocsátására jogosított hatóságok rendészeti szabályrendeleteivel állapithatók meg. Ily rendeletek vagy szabályrendeletek kibocsátása előtt alkalom adandó az illetékes szakszövetkezetek vagy szakszövetkezeti osztályok elöljáróságainak a véleménynyilvánítása. Ezekre a munkások balesetbiztosításáról szóló 1884. évi július hó 6-án kelt törvény 79. §-ának első bekezdésében foglalt határozmányok alkalmazást nyernek. A szövetségtanács határozatával az oly iparok tekintetében, amelyekben a napi munkaidő tulhosszu tartama a munkások egészségét veszélyezteti, a megengedhető napi munkaidő, úgyszintén az engedélyezendő munkaközi szünetek tartama, kezdete és vége előírhatók, és az ezen szabályok végrehajtására szükséges rendelkezések kibocsáthatók. A szövetségtanács határozatával kibocsátott szabályok a birodalmi törvénylapban közzéteendők, és birodalmi gyűlésnek, — legközelebbi egybeülése alkalmával, - tudomásulvétel végett bemutatandók. ') Lásd az előző jegyzetet,