A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 14. szám - Kezelői szakvizsga

A J OG 117 miniszternek 1907 október 1-én életbe is léptetett 60,000/1907. számú rendeletében «az eddigi környezetükben erkölcsi romlásnak kitett avagy züllésnek indult gyermekek oltalmáról az állami gyermekvédelem körében* testet is öltött. Ezen rendelet a védői kar tevékenységét lényegesen megkönnyíti, amennyiben a legnagyobb nehézséget eddig éppen az képezte, hogy a védő belátta annak szükségét, hogy védencét valamiképpen azonnal el kellene helyezni, de hiányoztak az eszközök és módok, melyek ezen elhelyezést leketővé tették volna. Az idézett miniszteri rendelet kötelességévé teszi a menhelyek főorvosainak, hogy magánosok indokolt kérelmére is minden további alakiság mellőzésével az illető fiatalkorúakat a menhely kötelékébe azonnal vegyék fel. Ily körülmények között a védő tehát indokolt előterjesztéssel fordulhat a menhelyhez, melynek kötelékében a fiatalkorú feltétlenül oltalmat talál. Nagyban hozzájárul az ügyvédi kör tevékenységének sikeréhez azon körülmény, hogy az Országos Gyermekvédő Liga időközben kellően megizmosodván, oly fiu- és leánynevelő intézeteket állíttatott fel, melyek éppen a nehezen fegyelmezhető fiatalság elhelyezését és további gondozását biztositják ; ha védő a megfelelő esetben az Országos Gyermekvédő Ligát kérte fel, hogy a fiatalkorút vegye oltalmába, a Liga a lehetőséghez képest a kérelemnek azonnal helyt adott. Miután a gyermekvédelmi bizottság az állami menhelyek és a Liga utján a legnehezebb problémát, az azonnal való elhelyezés kérdését kellően biztosíthatta, a vádhatóság a gyermekvédelmi bizottság működését a legteljesebb mértékben honorálni kívánja. Sélley Barnabás dr. kir. főügyészhelyettes, mint a budapesti kir. ügyészség vezetője a vádhatóság és a bizottságnak együttműködését a fiatalkorúak kriminalitásának csökkentése és a 16 éven aluliak mentése érdekében rendeletileg szabályozta. A vonatkozó főnöki utasítást Szilágyi dr. részleteiben ismerteti. Ezen utasítás szövege a következő : I. Azoknak a szabadlábon levő fiatalkoruaknak bűnvádi ügyeiben, akik életkoruk 12—16. éve között vannak, a nyomozás során azokat az adatokat is puhatolják ki, amelyekből megállapítható, vájjon a gyanúsított cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással birt-e, vagy nem ? Evégből mikor abba a helyzetbe jutunk, hogy a nyomozás irányítására befolyást gyakorolhatunk, ennek a kérdésnek tisztázása céljából megfelelő irányítást adunk a nyomozó hatóságoknak. A nyomozás részben a gyanúsított otthonát, környezetét, a nevelésre befolyással biró családi és egyéb életviszonyait, ezek keretében a szülők foglalkozását és a felügyelet milyenségét és megvilágító adatokat, végül a gyanúsítottnak testi és szellemi állapotát tüzetesen feltáró rendőrorvosi szakvéleményt szerez be. Akadály esetében a «Liga» segélyét vegyük igénybe. Intézkedésünkről, hacsak ezt különleges okok ki nem zárják, egyidejűleg értesitjük a Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságát. Az értesités tartalma a nyomozást elrendelő, esetleg az azt kiegészitő rendelkezésünknek idevonatkozó kivonatos, de a gyanúsított pontos lakását kitüntető része. II. Amennyiben a nyomozás folyamán 12 éven aluli gyermek sorsa kerül kezeink közé, avagy pedig a 12—16 életév között levőknél elfogadható adatok merülnek fel arra, hogy a gyanúsított a bűnössége felismerésére szükséges belátással nem bir; az erkölcsi romlásnak kitett, avagy züllésnek induló gyermekek ügyeiben további eljárásunk előtt kérdést intézünk a Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságához az iránt, vájjon a gyanúsítottnak a Btk. 84. §-ának 2. bekezdésében kifejezett célnak megfelelő elhelyezéséről gondoskodott-e, esetleg tud-e arról gondoskodni? III. Ha a Gyermekvédelmi Bizottság a gyanúsított elhelyezése iránt biztosítékot nyújt: a törvényszéki hatáskörbe utalt esetekben a nyomozást a Btk. 84. §-ának 1. bekezdésére való tekintettel a BP. 101. §-ának 1. pontja értelmében megszüntetjük. Erről a Gyermekvédelmi Bizottságot értesitjük. Ugyanígy értesiteni fogjuk a bizottságot a nyomozás megszüntetéséről, az erkölcsi romlásnak kitett avagy züllendő azoknak a gyermekeknek ügyeiben is, akik irányában a nyomozást nem a belátási képesség hiánya miatt, hanem más oknál fogva a BP. 101. §-ának 2., esetleg 3. pontja alapján, vagy pedig a Btk. 83. §-ára való tekintettel szüntetjük meg. IV. Ha a Gyermekvédelmi Bizottság működése eredménytelennek bizonyult, avagy, ha a belátóképességet a nyomozás valószinüsiti, a gyanúsított ügyét a törvénykezés rendes útjára tereljük. A szabadlábon levő fiatalkorúak ügyében közvetlen idézést nem indítványozunk. Fogva levők ügyeiben csak abban az esetben indítványozunk közvetlen idézést, ha a vizsgálati fogságból, avagy a meghosszabbított előzetes letartóztatásból a vádirat benyújtására rendelkezésre álló időnek rövidsége mellőzhetetlenné teszi. A vádiratnak egy példányát megküldjük a Budapesti Ügyvédi Kör Gyermekvédelmi Bizottságának. Ha a gyermeken szabadságvesztésbüntetést kell végrehajtanunk, annak átvételével egyidejűleg a szabadságves2tésbüntetés tartamát, a végrehajtás helyét és a szabadulási időt közöljük a Gyermekvédelmi Bizottsággal. Ezt az értesítést a rendelvény kézbesítése alkalmával a fogházgondnok ur szövegezi meg, s a fogház ellenőrzésével megbízott kir. ügyész ur megfelelő revízió után a legelső alkalommal adatja ki. A rendelvényt kiállító ügyész ur szíveskedjék a rendelvény szélén az elitélt törvényes képviselőjének nevét és lakcímét feljegyezni. Járásbirósági esetekben ezeket az adatokat a járásbirói rendelvény szélén, vagy az eljáró biró ur szíveskedjék megtenni, vagy ellenkező esetben a tárgyaláson levő ügyészi megbizott ur jegyzi fel. V. A kir. járásbiró hatáskörébe tartozó ügyekben az ügyészi megbizott a bűnösség felismerésére szükséges belátás kipuhatolása iránt, amennyiben ez a teljesített nyomozás alapján nem állapitható meg, a feljelentés közk'se alkalmával (BP. 526. §.) a vád képviselete tárgyában való nyilatkozattétel előtt, esetleg azzal egyidejűleg tesz a biró előtt megfelelő indítványt. Ez indítvány tartalma az, hogy az eljáró biró teljesittcssen a bűnösség felismerésére szükséges belátás kipuhatolása céljából a BP. 528. §-ának 1. bekezdése alapján nyomozást. Az esetről a Gyermekvédelmi Bizottság nyomban értesítendő. A nyomozás kedvező adatai alapján az ügyészi megbizott a vád képviseletét nem vállalja el (BP. 526. §-ának 2. bekezdése); tárgyalás esetében pedig a vádat a Btk. 84. §-ának 1. bekezdésére való utalással elejti. Az ügyészi megbizott a Gyermekvédelmi Bizottság kiküldött tagjával közvetlenül az általam kijelölendő kir. ügyész ur irányítása mellett érintkezik. VI. Az előzetes letartóztatásban vagy vizsgálati fogságban levő fiatalkorúak ügyeiben is ez elvek szerint kell eljárnunk azzal a hozzáadással, hogy ez esetekben még a fogság folytán a különleges szempontok is figyelembe veendők. Amennyiben ez esetekben fennakadás állana be, esetről-esetre fogok külön rendelkezni. Még a szabadlábon ^ édekező fiatalkorúak ügyeiben is az eljárás minden mozzanatában soron kivül intézkedünk. Szilágyi dr. körvonalozza azon tevékenységet, melyet a patronage alapjára fektetett bűnügyi védelem érdekében az ügyvédi kar ezidőszerint kifejt. Ennek lényege abban csúcsosodik ki, hogy a védőügyvéd a főtárgyalás előtt teljesen tájékoztatja magát az iránt, vájjon minő környezetben nőtt fel a vádlott, mi okozta erkölcsi züllését és miként lehetne az ő jövő sorsát megfelelőleg biztosítani. A környezet felől megejtendő tanulmány tekintetében a védőügyvédnek a kerületenként szervezendő és legközelebb megalakítandó u. n. kerületi közjótékonysági a gyermekvédelmi bizottságok nagy segítségére lesznek. Addig is, mig ezek a bizottságok kerületenként meg fognak alakulni, a védőügyvéd Balogh Jenő dr. egyet, tanár szemináriumának hallgatóiban megfelelő segítséget nyer, mert ezen egyecemi polgárok a legnagyobb buzgósággal látják el eme szükséges előtanulmányokat. Ha az így egybegyűlt adatok elégségesek arra, hogy a bűnügy valamely törvényes formában megszüntettessék, akkor az erre vonatkozó előterjesztések tétetnek meg. E részt a védőügyvéd súlyt vet különösen arra, hogy a belátási képesség kérdését a rendőr vagy a vádhatóság utján vagy egyébként tisztázhassa. Ha ennek dacára sem sikerül a bűnügy megszüntetése, az ügy főiárgyalásra kerül, hol ismét a belátási képesség kérdése képezi azon tengelyt, melynek segélyével a bűnügy sarkaibó esetleg kiemelhető. Ha ez nem lehetséges, mert a belátási képesség fennforog) a védőügyvéd a Btk. 85. §. 1. vagy 2. pontja esetében a 42. §. 2. bekezdésére való hivatkozással a javítóintézeti elhelyezést