A Jog, 1908 (27. évfolyam, 1-39. szám)

1908 / 11. szám - Tegyük áttekinthetővé a telekjegyzökönyveket és betéteket!

A JOG Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 1894 : XXX. t.-c. 54. §. c. f)7. §. c. 1. Felperes 1882. november 26-án lépett házasságra alpe­ressel, alperessel azonban soha el nem hált, mert alperes nemi szervei teljesen fejletlenek, közösülésre alkalmatlanok voltak. Felperes 1902. december 22-én indította meg az érvénytelení­tési pert megtévesztés és tévedés alapján, azt állítván, hogy alperes beteges elfajulásáról csak 1902. augusztus hóban nyert uidomást. Felperes keresetével elutasittatott. Indokok: A házasság érvénytelenítésére irányult megtámadásnak határideje az 1894 : XXXI. t.-c. 57. §-a szerint egy esztendő s ez a határidő a 145. §. értelmében a törvény életbelépte­tésétől, vagyis 1895. október 1-től, illetve az 57. §. c) pontja esetében attól a naptól számítandó, amely napon a házastárs a tévedést vagy megtévesztést felismerte. Minthogy pedig a per adatai alapján az a körülmény meg nem állapitható, hogy felperes a neje iránt tanúsított kíméletes magaviselete folytán csak 1902. augusztus havában ismerte fel nejének azt a testi fogyatkozását, amely fogyatkozás miatt az 1882. november 26-án kötött házasságnak érvény­telenítését az 1894: XXXI. t.-c. 54. §> c) pontja alapján kérel­mezte, felperes elkésetten beadott keresetével elutasítandó volt. (Kúria: 1903. nov. 3. 4,166/1903. p.) 785/1898. 2. Ha a házassági törvény 54. §-ának c) pontjára alapí­tott megtámadási perben alperesnő ama beismerését, hogy ő a házasság megkötése előtt más férfitől teherbe volt ejtve, s ezt a házasság megkötése előtt férje előtt eltitkolta, — a pernek más körülményei is — mint pl. tanuk vallomása ; bünper méh­magzat elhajtása miatt s a per adatai is — támogatják, a házasság az idézett törvénycikk értelmében érvénytelennek Kimondandó. (Kúria . (6,479/1897.). 1894: XXXI. t.-c. 54. §. e). 1. Ha az 1894: XXXí. t.-c. 54. §. e) pontja alapján érvény­teleníteni kért házasságból született gyermek a házasság meg­kötése után a törvényes vélelem szerinti fogamzást időnek megfelelő időben született — a férj a házasságnak az okból leendő érvénytelenítése végett az általa történt nemzés lehe­tetlenségét bizonyitani köteles. 1,257/907. Az o. p. tkv. 138. íj-ában a született gyermek törvé­nyességére vonatkozóan foglalt törvényes vélelem már e minő­ségénél fogva a férjre hárítja annak bizonyítását, hogy a házasság fennállása alatt a törvényes nemzésre vélelmezett időben szüle­tett gyermek nem ő tőle származott, s ha a férj a nemzés lehetetlenségét nem bizonyítja, a gyermek a vélelem szerint törvényes nemzésből származóttnak tekintetvén, a házasság az id. tv. hely alapján nem érvényteleníthető. (Kúria 1907. febr. 26. 8,081/906. P.) 55. §. Szám: 1,348/98. A házasság megtámadásának az 1894 : XXXI. t.-c. 55. §-ban szabályozott megtévesztés okából akkor van helye, ha a meg­tévesztés a házastársnak lényeges vagyis oly tulajdonaira vonat­kozik, melyek figyelemmel a házasfelek egyéniségeire és élet­viszonyaira, a házasság céljaira sa házasfelek helyzetének alkalmazására nézve annyira kedvezőtlenek, hogy a megté­vesztett házastársnak a házasság megkötésére vonatkozó elhatá­rozása a színlelt tulajdonok hiányának tudatában kizárt­nak volna tekinthető, továbbá ha a tévesztést a másik házas­társ maga idézte elő, vagy harmadik személytől eredő meg­tévesztésről tudomása volna. Azon körülmény azonban, hogy alperes nem nemes szülőktől származott avagy, hogy kevesebb jövedelemmel rendelkezik, mint amennyit a házasság megkö­tése előtt állítólag színlelt, a házasélet alakulására szükség­képpen hátrányos befolyást nem gyakorolhat, az alárendelt pol­gári állás és korlátolt képzettség pedig csak akkor képezhetne a házasság megsemmisítésére jogalapot, ha bizonyítva lenne, hogy a másik házastárs társadalmi helyzetéhez képest lényeges tulajdonságnak tekirthető s hogy a házasság megkötésekor e tekintetben oly tévedésbe ejtés forgott fenn, amely nélkül külömben a házasságba nem egyezett volna bele. (Kúria : 496/98.). 75. §. Szám: 1,378/98. Gyógyíthatlan elmebetegség a házasság érvénytelenítésére, avagy felbontására nem szolgálhat alapul, ha ezen betegség a házasság megkötése után következettbe, mert az sem a házas­ságkötés érvényességét nem érinti, sem bontó okul nem szolgál, hanem azt épugy, mint a házasság tartama alatt keletkezett más betegséget, a másik télnek tűrnie kell. Kúria : 6,432/97. H. T. 76. | 1,081/898. Házasságtörést csak az életközösség tartama alatt lehet elkövetni, az alperes ellenében a házasfelek különválása utáni időre nézve bizonyittatott ama ténykörülmény, hogy mint kéjnő a rendőrségnél nyilvántartásban állott s ez az 1894. évi XXXI. t.-c. 76. §-ban irt bontó okot nem állapit hatja meg, hanem csak a 80 %. c) pontban irt bontó okot. (Kúria: 6,433 897.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A temesvári tszéknél Klein R. (Richárd) helybeli cég eilen, bej. ápr. 18, fsz. máj. 14, csb. Pavlovics Márk dr., tg. Donáth Alfréd dr. — A szegedi tszéknél Földes Jenő csongrádi kereskedő ellen, bej. ápr. 13, fsz. ápr. 25, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Grósz Arnold dr. — A marosvásárhelyi tszéknél Frank és Blum szászrégeni cég ellen, bej. ápr. 25, fsz. máj. 25, csb. Lázár Kálmán, tg. Ferenczi István dr. — A dési tszéknél Kanyó Antal helybeli kereskedő ellen. bej. máj. 29, fsz. jun. 30, csb. Nagy Imre, tg. Bodea Ágoston dr. — A szabadkai tszéknél Lányi Miksa helybeli kereskedő ellen, bej. ápr. 9, fsz. ápr. 2?>, csb. Kindris Gábor dr., tg. H. Vojnics József dr. — A nyíregyházai tszéknél Fráter Gyula kisvárdai kereskedő ellen, bej. máj. 4, fsz. máj. 27, csb. Szunyogh Béla, tg. Szmrecsányi László dr. — A rimaszombati tszéknél Drechsler Izidor putnoki kereskedő ellen, bej. ápr. 1:5, fsz. máj. 9, csb. Fodor Zoltán, tg. Székely József dr. — A szabadkai tszékné] Zenta-alvégi keresztény fogyasztási szövetkezet zentai cég ellen, bej. ápr. 9, fsz. ápr. 21, csb. Kindris Gábor dr., tg. Sóti Ádám dr. — A zalaegerszegi tszéknél Vadász Adolf sümegi kereskedő ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 14), csb. Sperlágh Géza, tg. Fürst János dr. — A balassa­gyarmati tszéknél Grünfeld Arnold losonci kereskedő ellen, bej. ápr. 23, fsz. máj. 12, csb. Csengey Kálmán, tg. Oppenheimer Ferenc dr. — A szombathelyi tszéknél Guttman Adolf celldömölki kereskedő ellen, bej. ápr. 27, fsz. máj. 11, csb. Prugberger Vince dr., tg. Szekeres dr. Pályázatok : A tamásii jbiróságnál albirói áll. márc. 2 (54) — A szeghalmi jbiróságnál albirói áll. márc. 21 (54) — A pécskai jbiróságnál birói áll. márc. 2Í (56) — A bpesti büntetőszéknél jegyzői áll. márc. 24 (56) — A nyíregyházai tszéknél birói áll. márc. 26 (58) — A sátoralja­újhelyi tszéknél jegyzői áll. márc. 27 (591. Teljes gyakorjattal biró és a német nyelvben is jártas ügyvédjelölt kerestetik. Ajánlatok «Szorgalom* jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. 38 éves, szépirásu, magyar és német nyelvben jártas, szorgalmas és lelkiösmeretes fővárosi irodatiszt a délutáni órákra irodába ajánlkozik. Cime a kiadóhivatalban. > Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V, Rudolf-rakpart 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom