A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 16. szám - Az ingatlan árverési vevő jogai

64 A JOG igazgatúságnak az a határozata, amely a részvények átírási diját az egyes részvényesekre nézve jelentékenyen eltérő és a forgalom­nak meg nem felelő ügyben egy 100 K. névértékű részvénynek átírási diját 40 K.-ban állapította meg. mint a részvények átruhá­zását nagy mértékben korlátozó és így törvényellenes intézkedés, joghatálylyal nem bír. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 3. Végrehajtást elrendelő végzéssel bejegyeztetni rendelt tlkvi jog törlésének elrendelését a végrehajtási jogról való lemon­dás esetében a végrehajtató a végrehajtást elrendelő bíró­ságnál jogosult kérni. Szám: 3,027/901. í. Minthogy az ingatlanokra vezetett végrehajtás esetében a tlkvi jog bejegyeztetésének elrendelése végett a végrehajtást elrendelő bíróság keresi meg a tlkvi hatóságot: ugyancsak a végrehajtást elrendelő bíróság vau jogosítva a végrehajtás­tól elállás esetében a bejegyzett tlkvi jog törlése végett is, a tlkvi hatóságot megkeresni; amért is e tárgyban beadott kérése abból az indokból, hogy a tlkvi jog törlésének elrendelésére csakis a tlkvi hatóság van jogosítva, nem utasítható vissza, mert a tlkvi hatóság csupán a meghatározott tkvi jog törlésé­nek elrendelésére bír hatáskörrel, ellenben a végrehajtási jog­ról való lemondás tudomásulvétele és a végrehajtási jognak megszűnése következményeképpen a tlkvi hatóságnak megfelelő intézkedések végetti megkeresése, tekintettel a végr. törvény 45. g-ának hasonlatosságára is, a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik. (ítélőtábla: 3,027/001.). 4. Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), amelyre költségvetési tör­vény nincs'. a) lehet-e bekebelezést elrendelni? b) lehet-e előjegyzést engedni': 30. t. ü. é. m. Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), amelyre költségvetési tör­vény nincs, sem bekebelezést rendelni, sem előjegyzést engedni nem lehet. 5. Olyan államadóra, illetékre nézve, amely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de bekebelezése abban az évben kéretik, amelyre költségvetési tör­vény nincs : a) lehet-e bekebelezést rendelni} b) lehet-e előjegyzést engedni ? 31. t. ii. é. m. Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely a költségve­tési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de bekebelezése az évben kéretik, amelyre költségvetési törvény nincs, bekebelezést elrendelni vagy előjegyzést engedni nem lehet. 6. A kir. Ítélőtábla következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzése megváltoztattatik: a zálogjog bekebelezési iránti kérelem elutasittatik. Indokok : A kérvényhez csatolt kimutatásból nem tűnik ki, hogy a kimutatott állami adóösszeg mely időről való. Amennyiben akár egészben, akár részben az 1905. évre vonatkoznék, mint abban az évben esedékes adó, annak erejéig a zálogjog bekebelezése, akár előjegyzése azért nem rendelhető el, mert az 1905. évre költségvetési törvénye nem lévén, erre az évre az 1867: X. t.-c. szerint az adót kivetni nem lehetett; igy hátralékos adóról sem lehet szó ; minélfogva a tkvi rts. 84. §. C) pontja értelmében annak biztosítására a zálogjogot bekebelezni, sőt a tkvi rts. 88., 89. és 93. § ai értelmében előjegyezni sem lehet. De nem teljesíthető a kérelem még abban az esetben sem, ha a kimutatott összeg az 1905. évet megelőző időből, tehát olyan időből származnék, amelyre költségvetési törvény volt; mert habár arra az' időre az adó az országgyűlés által megajánlva és megszavazva volt, tekintettel az 18ö7. évi X. t.-c.-re, mely szerint «az évi költségvetésnek országgyűlési! g történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed s ujabb megállapiiás és megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem ]ehet» Az 19'!5. év beálltával megszűnt az 1904. év végéig hátralékban maradt adó követclhctésének és bclutjtásának a joga s igy azt az adót mindaddig, amíg költségvetési torvényt nem hoznak, hátralékosnak sem lehet tekinteni; következőleg a tkvi rts. már idézett rendelkezései értelmében annak bizto­sítására a zálogjognak sem bekebelezését, sem előjegyzését elrendelni nem lehet; annál kevésbbé, mert tekintettel az 1883. évi XLIV. t.-c. 54, 56, 58., 59,77., 91. és 93. §-aiban irt rendelkezésekre, az adónak a bekebelezése is a végrehaj­tási intézkedések körébe s igy azonos szempont alá esik. Ezek alapján az elsőbiróság végzése megváltoztatandó és a kérelem visszautasítandó volt. A felebbező ama kérelmének, hogy a felebbezés költsé­gében a kir. kincstár marasztaltassék, helyet adni nem lehe­tett, mert perenkivüli ügyben költségben való marasztalásnak rendszerint nincs helye. (1906. febr. 28-án.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A debreceni tszéknél Leichter Mihály földesi keres­kedő ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. (5, csb. Kelemen Ernő, tg. Káiiay Béla. — A debreceni tszéknél Darvas Ede helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 13, fsz. máj. 27, csb. Hegedűs István, tg. Csatth Sándor dr. — A szegedi tszéknél Kintzik Ignác és társa volt helybeli cég ellen, bej. máj. 27, fsz jun. 1, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Gyulai Mór dr, — A kolozsvári tszéknél Giurgiu Ágoston helybeli ügyvédjelölt ellen bej. máj. 15, fsz. jun. 13, csb. Ternovszky Béla dr, tg. Mórász Béla dr. — A pozsonyi tszéknél Mannheim Sándor nagyszombati kereskedő ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. 6, csb. Polgár Ármin dr, tg. (sapkovits Károly dr. — A csíkszeredai tszéknél Bocskor Zsigmond r. k. lelkész hagya­téka ellen, bej. máj. 18, fsz. jun. 5, csb. Jerzsák János, tg. Imecs János dr. — A budapesti kir. tszéknél Udvary Ferenc orsz. képviselő ellen, bej máj. 20, fsz jun. 18, csb. Mezey László, tg. Némes Bertalan dr — A dévai tszéknél Wagner Gyula petrozsényi kereskedő ellen. bej. jun. 4, fsz. jun 10, csb. Hidegh István, tg Ábrahám József dr. — A szom­bathelyi Uzéknél Doniján István radafalvi kereskedő ellen, bej. jun. 10. fsz. juí. 1, csb. Prugberger Vince dr, tg Erdéiyi Jenő dr. — A nyitrai tszéknél Böhtner Miksa szakolcai kereskedő ellen, bej. máj. 10. fsz máj. 17. — A kaposvári tszéknél Takács Károly helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 13. fsz. jun. 3, csb. Babóchay Jenő dr, tg. Czenthe Pál dr. Pályázatok : A nagytapolcsányi jbiróságnál albirói áll. ápr. 28 (841 — A mezőkászonyi jbiróságnál albirói áll. ápr. 30 (85) — A ;-ajószentpcteri jbiróságnál birói áll. ápr. 30 (8 >). - A fogarasi jbiróság­nál aljegyzői áll máj. 1 (86) — A pécsi kir. ügyészségnél ügyészi áll. máj. 2 (87) — A szatmárnémeti tszéknél aljegyzői áll. máj. 2 (87» A szombathelyi közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Magyaróvárott. máj. 2 (87). — A veszprémi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 2 (87;. — A budapesti közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Vácott, máj. 3 \88 . — A dési tszéknél birói áll. máj. 3 [88). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. elöjizetöinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Déva Sch. Zs. Tifrea-Tifrea érk. 10,341/806 sz. a. ea Zsem­bery, n. e — Pozsony R. T. Gruber-Gruber (1,554-/906. ea. Rőtth ápr. 18. rhh. rmv. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a dOG hirdetései utián. Most jelent meg ! A polgári perjog tankönyve. (Magyar polgári törvénykezési rendtartás.) Különös tekintettel a szigorlatozok és egyéb jogi vi: gálátokat tevők igényeire. Irta: dr. Falcsik Dezső, kir. akad. jogtanár. Budapest, 1907. Pó/itser-féLe könyvkiadóvállalat. Ara 8 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. A szerkesztésért telelések : Révai Lajos dr. stiller Műr dr V- Kálmán-utca Ifi y MUAt «uv*ffT*mMÍ« «YcmU IMMOMTM. " " 1 Rud-Mf-r-\icrart 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom