A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1907 / 16. szám - Az ingatlan árverési vevő jogai
64 A JOG igazgatúságnak az a határozata, amely a részvények átírási diját az egyes részvényesekre nézve jelentékenyen eltérő és a forgalomnak meg nem felelő ügyben egy 100 K. névértékű részvénynek átírási diját 40 K.-ban állapította meg. mint a részvények átruházását nagy mértékben korlátozó és így törvényellenes intézkedés, joghatálylyal nem bír. Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 3. Végrehajtást elrendelő végzéssel bejegyeztetni rendelt tlkvi jog törlésének elrendelését a végrehajtási jogról való lemondás esetében a végrehajtató a végrehajtást elrendelő bíróságnál jogosult kérni. Szám: 3,027/901. í. Minthogy az ingatlanokra vezetett végrehajtás esetében a tlkvi jog bejegyeztetésének elrendelése végett a végrehajtást elrendelő bíróság keresi meg a tlkvi hatóságot: ugyancsak a végrehajtást elrendelő bíróság vau jogosítva a végrehajtástól elállás esetében a bejegyzett tlkvi jog törlése végett is, a tlkvi hatóságot megkeresni; amért is e tárgyban beadott kérése abból az indokból, hogy a tlkvi jog törlésének elrendelésére csakis a tlkvi hatóság van jogosítva, nem utasítható vissza, mert a tlkvi hatóság csupán a meghatározott tkvi jog törlésének elrendelésére bír hatáskörrel, ellenben a végrehajtási jogról való lemondás tudomásulvétele és a végrehajtási jognak megszűnése következményeképpen a tlkvi hatóságnak megfelelő intézkedések végetti megkeresése, tekintettel a végr. törvény 45. g-ának hasonlatosságára is, a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik. (ítélőtábla: 3,027/001.). 4. Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), amelyre költségvetési törvény nincs'. a) lehet-e bekebelezést elrendelni? b) lehet-e előjegyzést engedni': 30. t. ü. é. m. Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), amelyre költségvetési törvény nincs, sem bekebelezést rendelni, sem előjegyzést engedni nem lehet. 5. Olyan államadóra, illetékre nézve, amely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de bekebelezése abban az évben kéretik, amelyre költségvetési törvény nincs : a) lehet-e bekebelezést rendelni} b) lehet-e előjegyzést engedni ? 31. t. ii. é. m. Olyan állami adóra, illetékre nézve, amely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de bekebelezése az évben kéretik, amelyre költségvetési törvény nincs, bekebelezést elrendelni vagy előjegyzést engedni nem lehet. 6. A kir. Ítélőtábla következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzése megváltoztattatik: a zálogjog bekebelezési iránti kérelem elutasittatik. Indokok : A kérvényhez csatolt kimutatásból nem tűnik ki, hogy a kimutatott állami adóösszeg mely időről való. Amennyiben akár egészben, akár részben az 1905. évre vonatkoznék, mint abban az évben esedékes adó, annak erejéig a zálogjog bekebelezése, akár előjegyzése azért nem rendelhető el, mert az 1905. évre költségvetési törvénye nem lévén, erre az évre az 1867: X. t.-c. szerint az adót kivetni nem lehetett; igy hátralékos adóról sem lehet szó ; minélfogva a tkvi rts. 84. §. C) pontja értelmében annak biztosítására a zálogjogot bekebelezni, sőt a tkvi rts. 88., 89. és 93. § ai értelmében előjegyezni sem lehet. De nem teljesíthető a kérelem még abban az esetben sem, ha a kimutatott összeg az 1905. évet megelőző időből, tehát olyan időből származnék, amelyre költségvetési törvény volt; mert habár arra az' időre az adó az országgyűlés által megajánlva és megszavazva volt, tekintettel az 18ö7. évi X. t.-c.-re, mely szerint «az évi költségvetésnek országgyűlési! g történendő megállapítása mindig csak egy évre terjed s ujabb megállapiiás és megajánlás nélkül adót kivetni s behajtani nem ]ehet» Az 19'!5. év beálltával megszűnt az 1904. év végéig hátralékban maradt adó követclhctésének és bclutjtásának a joga s igy azt az adót mindaddig, amíg költségvetési torvényt nem hoznak, hátralékosnak sem lehet tekinteni; következőleg a tkvi rts. már idézett rendelkezései értelmében annak biztosítására a zálogjognak sem bekebelezését, sem előjegyzését elrendelni nem lehet; annál kevésbbé, mert tekintettel az 1883. évi XLIV. t.-c. 54, 56, 58., 59,77., 91. és 93. §-aiban irt rendelkezésekre, az adónak a bekebelezése is a végrehajtási intézkedések körébe s igy azonos szempont alá esik. Ezek alapján az elsőbiróság végzése megváltoztatandó és a kérelem visszautasítandó volt. A felebbező ama kérelmének, hogy a felebbezés költségében a kir. kincstár marasztaltassék, helyet adni nem lehetett, mert perenkivüli ügyben költségben való marasztalásnak rendszerint nincs helye. (1906. febr. 28-án.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A debreceni tszéknél Leichter Mihály földesi kereskedő ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. (5, csb. Kelemen Ernő, tg. Káiiay Béla. — A debreceni tszéknél Darvas Ede helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 13, fsz. máj. 27, csb. Hegedűs István, tg. Csatth Sándor dr. — A szegedi tszéknél Kintzik Ignác és társa volt helybeli cég ellen, bej. máj. 27, fsz jun. 1, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Gyulai Mór dr, — A kolozsvári tszéknél Giurgiu Ágoston helybeli ügyvédjelölt ellen bej. máj. 15, fsz. jun. 13, csb. Ternovszky Béla dr, tg. Mórász Béla dr. — A pozsonyi tszéknél Mannheim Sándor nagyszombati kereskedő ellen, bej. máj. 31, fsz. jun. 6, csb. Polgár Ármin dr, tg. (sapkovits Károly dr. — A csíkszeredai tszéknél Bocskor Zsigmond r. k. lelkész hagyatéka ellen, bej. máj. 18, fsz. jun. 5, csb. Jerzsák János, tg. Imecs János dr. — A budapesti kir. tszéknél Udvary Ferenc orsz. képviselő ellen, bej máj. 20, fsz jun. 18, csb. Mezey László, tg. Némes Bertalan dr — A dévai tszéknél Wagner Gyula petrozsényi kereskedő ellen. bej. jun. 4, fsz. jun 10, csb. Hidegh István, tg Ábrahám József dr. — A szombathelyi Uzéknél Doniján István radafalvi kereskedő ellen, bej. jun. 10. fsz. juí. 1, csb. Prugberger Vince dr, tg Erdéiyi Jenő dr. — A nyitrai tszéknél Böhtner Miksa szakolcai kereskedő ellen, bej. máj. 10. fsz máj. 17. — A kaposvári tszéknél Takács Károly helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 13. fsz. jun. 3, csb. Babóchay Jenő dr, tg. Czenthe Pál dr. Pályázatok : A nagytapolcsányi jbiróságnál albirói áll. ápr. 28 (841 — A mezőkászonyi jbiróságnál albirói áll. ápr. 30 (85) — A ;-ajószentpcteri jbiróságnál birói áll. ápr. 30 (8 >). - A fogarasi jbiróságnál aljegyzői áll máj. 1 (86) — A pécsi kir. ügyészségnél ügyészi áll. máj. 2 (87) — A szatmárnémeti tszéknél aljegyzői áll. máj. 2 (87» A szombathelyi közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Magyaróvárott. máj. 2 (87). — A veszprémi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 2 (87;. — A budapesti közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Vácott, máj. 3 \88 . — A dési tszéknél birói áll. máj. 3 [88). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. elöjizetöinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Déva Sch. Zs. Tifrea-Tifrea érk. 10,341/806 sz. a. ea Zsembery, n. e — Pozsony R. T. Gruber-Gruber (1,554-/906. ea. Rőtth ápr. 18. rhh. rmv. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a dOG hirdetései utián. Most jelent meg ! A polgári perjog tankönyve. (Magyar polgári törvénykezési rendtartás.) Különös tekintettel a szigorlatozok és egyéb jogi vi: gálátokat tevők igényeire. Irta: dr. Falcsik Dezső, kir. akad. jogtanár. Budapest, 1907. Pó/itser-féLe könyvkiadóvállalat. Ara 8 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. A szerkesztésért telelések : Révai Lajos dr. stiller Műr dr V- Kálmán-utca Ifi y MUAt «uv*ffT*mMÍ« «YcmU IMMOMTM. " " 1 Rud-Mf-r-\icrart 3.