A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 51. szám - A perújítás kérdéséhez

A JOG 377 Belföld. Az igazságügyi költségvetés. A képviselőház pénzügyi bizottsága f. hó 14-én letárgyalta az igazságügy minisztérium költségvetését. Bizony Ákos előadó elfogadásra ajánlja a költségvetést. Buzáth Ferenc arra kéri a minisztert, hogy az amerikai visszavándorlásnál arra is legyen gondja, hogy a visszatérő kisemberek földjüket meg is tarthassák, Sürgeti az uzsoratörvény szigorítását és a sajtóreformban az izgató cikkek megjelenésének meggátlását. Issekutz Győző a birák fizetésénél, illetőleg a fizetésjavitásnál a méltányos sorrendet kivánja biztosítani. Felveti a váltóóvás-dijak nagyságát és egyenlőtlen voltát. Rámutat az ügyészek fizetésének visszás helyzetére. Rátkay László a törvényalkotások terén nagyobb gyorsaságot kivánna. A polgári törvénykönyvre, a telekkönyvi rendtartásra égető szükség van. Megdöbbenéssel látta, hogy a birói tekintély ellen megengedhetetlen támadások töténtek. Még szomorúbb, hogy e támadást éppen a törvényhozás tagjai követték el. Készségesen ad elégtételt Magyarország birói karának és kéri a minisztert, hogy a rendelkezésére álló jogkörben a védelmet segítse elő. Felemlíti a jövedéki büntetőeljárás hiányos voltát. Rámutat a pestvidéki törvényszék helyiségeinek nyomorúságos voltára, végül azt kéri, hogy a törvények tisztább magyarsággal szerkesztessenek meg. Holló Lajos örömmel csatlakozik Rátkay azon felhívásához, hogy a magyar birói karnak erkölcsi efégtétel adassék. Sürgeti a sajtó reformját. Felemlíti, hogy a fizetésrendezésnél a törvényszéki elnökökre is fordittassék gond. Óhajtaná, hogy ügyészekül a legérdemesebbek legyenek kinevezve. A joggyakornokok nagyobb fizetést nyerjenek. Végre felveti azt a kérdést, nem lehetne-e a végrehajtókat állami alkalmazottakká tenni? Sághy Gyula a polgári törvénykönyv tervezeténél egységes irányt óhajtana. Buza Barna a Kúriánál a hátralékok apasztását sürgeti. Rakovszky Béla a nemzetiségi sajtó megrendszabályozását sürgeti. Günther Antal miniszter reflektált azután az egyes szónokok észrevételeire. Elsősorban is jelzi, hogy az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvényjavaslatot valószínűleg már a jövő évben előterjesztheti. A telekkönyvi anyagi jogról és a telekkönyvi rendtartásról szóló javaslatok előkészítése már annyira haladt, hogy ezek is remélhetőleg már a közel jövőben a Ház elé kerülnek. A sajtóreformot illetőleg a leglényegesebbnek a gyors és erélyes repressziót tekinti a büntetések szigorításával kapcsolatban. Olyan javaslathoz, mely az előzetes cenzúrái hozná be, a maga részéről hozzá nem járulhat. A birói tekintély védelmét a törvények elsősorban a tárgyalást vezető elnök illetőleg biró kezébe teszik le. El is várja ezektől, hogy ezt a tekintélyt minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel megvédjék és fentartsák. A kisebb váltókkal űzött visszaélések lehető megelőzését szintén szükségesnek ismeri el s amit e részben hatásköre lehetővé tesz, meg is fogja tenni. A fizetésrendezés ellen felhangzott különböző észrevételekre áttérve, elsősorban arra utal, hogy a birák és ügyészek gyorsabb előmenetele és a helyzet javítása érdekében egy évtizeden át nem történt annyi, mint azóta, hogy a koalíció uralomra jut. Éppen azért érthetetlen az a vehemencia, amelylyel számos és nem mindig jogos igény a javaslattal szembehelyezkedik. Nyugodt lélekkel elmondhatja, hogy amit a rendelkezésére bocsátott pénzügyi keretek között elérni lehetett, azt megvalósította és hogy a javaslat és ezzel kapcsolatban a költségvetés oly messzemenő előnyöket biztosit, aminőre nemcsak nálunk, de a külföldön is alig van példa. S mindez csak átmenet s csupán a legszükségesebbeknek talált helyzetjavitásokat célozza; a végleges rendezés a perrendtartás életbeléptetése idejére van fentartva. Azt az óhajt, hogy az előléptetendő birák eddigi szolgálati idejükhöz képest a magasabb fizetési osztályok fokozatai között osztassanak fel, az 19Ü4: I. t.-c. kizárja, mert ez a fizetési fokozatokat megszüntette és az automatikus előiépést hozta be. A kinevezéseknél nem a számszerinti munkásságot, de a munka érdemi minőségét veszi irányadóul. A Kúria restanciái már eddig is jelentékenyen kevesbedtek és van reménye, hogy rövid idő múlva egészen el fognak tűnni Elfogadásra ajánlja a költségvetést. Ezután a bizottság ugy általánosságban, mint részleteiben is elfogadta a költségvetést, mire az elnök a miniszternek a bizottság köszönetét fejezi ki. A Magyar Jogászegylet-nek f. hó 14-én este Székely Ferenc dr. koronaügyész elnöklete alatt folyt ülésén Schiller Bódog dr. tartott előadást A Hármaskönyv egyik állítólagos föforrásáról. «Egy a XIV. század első felében Alsó-Ausztriában keletkezett római jogi compendiumról Fomasdek osztrák jogtörténetiró azt állította, hogy Werbőczy tulajdonképpeni jogi anyagának nagy részét* abból merítette; ezt a tételt legújabban egy radikális magyar iró ugy formulázta, hogy a Hármaskönyv utánzata annak az osztrák jogi tankönyvnek. Schiller Bódog elsőbben is a középkori szépirodalom és jogtudomány köréből vett példákkal kimutatta, hogy az a kor terjedelmes részekben másirók munkáiból való átvételében semmi illetlen vagy éppen erkölcstelen dolgot nem látott, hogy tehát Werbőczyt az ő kortársai, bármennyit vett volna is át abból az ősztrák Summából, nem hibáztatták volna. Valójában Werbőczy, ha egyáltalán ismerte és használta is a Summát, annak nagyon keveset köszönhet. Az ő fejtegetései hasonlíthatatlanul színesebbek és gazdagabbak, mint a Summa rövid fejezetkéi és müve nem egyezik azzal az egyes materiák tárgyalásának rendjében sem. A Summával egyező mondatoknak s kifejezéseknek legnagyobb része pedig a római s kánonjog eredeti forrásaiban is található, hogy Werbőczy azokat nem a Summából vette át, bizonyítja az a két tény, hogy számos forráshely teljesebben és pontosabban van meg a Hármaskönyvben, mint a Summában és hogy a Hármaskönyv a Corpus iuris civilis és a Corpus iuris canonici könyveiből való sok olyan forráshelyet tartalmaz, amelyet a Summában nem találunk. Mindössze néhány egyezés, körülbelül 35 sor az, ami a Summának a Hármaskönyvre való hatását reprezentálja, ámbár lehetséges, hogy Werbőczy még ezt a keveset is egy a Summával közös forrásból merítette. A nagy tetszéssel fogadott előadás befejeztével Gábor Gyula dr. ügyvéd utalt arra, hogy az egyetemen, ahol pedig régi alapítólevél szerint a Hármaskönyv magyarázatainak céljára külön kathedrának kellene fennállania, nagyon elhanyagolják Werbőczty; pedig nekünk becsületbeli kötelességüuk, hogy a Hármaskönyvvel foglalkozzunk, nevezetesen azzal a kérdéssel is, honnan vette Werbőczy művének anyagát. Felszólaló megemlítette, hogy egy elkallódottnak vélt kézirata a Summának a magyar nemzeti múzeumban őriztetik ; e példány valamikor egy budai polgáré volt és felszólaló valóban azt hiszi, hogy Werbőczy azt használta; mindazonáltal az előadónak igazsága van abban, hogy nem becsülte többre a Summa befolyását. Timon Akos dr. egyetemi tanár Gábor Gyula észrevételeivel szemben figyelmeztetett arra, hogy a Hármaskönyv jelentőségét éppen ujabban domborítják ki kellőleg az egyetemi oktatás keretében; nevezetesen szóló mindenütt Werbőczy közjogi tanításait veszi alapul s fejleszti. Schiller Bódog eredményeihez ő is teljesen csatlakozik. Törvényjavaslat az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1583. XXV. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről.*) 1. §. Aki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kihasználásával, akár hitelnyújtás és általában bármely szolgáltatásának előlegezése fejében, akár a másik felet terhelő kötelezettség teljesítésére engedett halasztás vagy a másik fél ellen fennálló valamely követelésének módosítása vagy megszüntetése fejében oly vagyoni előnyt köt ki, vagy szerez a maga vagy harmadik személy javára, amely a saját szolgáltatásának értékét — .az eset körülményeihez képest — feltűnően aránytalan mértékben meghaladja: az uzsora vétségét követi el s egy hónaptól hat hónapig terjedő fogházzal, kétszáz K.-tól négyezer K.-ig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő. Az uzsora vétségét követi el és az előbbi bekezdésben meghatározott büntetéssel büntetendő az is, aki az uzsorás vagyoni előnyt, habár nem az előbbi bekezdésben emiitett szolgáltatások fejében, a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának tervszerű kihasználásával köti ki vagy szerzi meg a maga vagy harmadik személy javára. 2. §. Bűntett az uzsora és két évig terjedhető börtönnel, ötszáz K.-tól nyolcezer K.-ig terjedő pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő, ha az uzsorás: 1. azt kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy ellen követte el; 2. az uzsora elpalástolása végett előzetesen ítéletet, ítélet hatályával biró más határozatot, vagy birói egyességet eszközölt ki; 3. az uzsorás vagyoni előnyt váltó alakjában vagy más módon palástolva kötötte ki, vagy szerezte meg ; 4. a teljesítést a kötelezett fél esküjével, becsületszavával vagy hasonló megerősítés mellett, vagy oly módon igértette meg, mely a kötelezett felet bűnvádi vagy fegyelmi eljárásnak teheti ki; 5. uzsorás szerződésekkel üzletszerűen foglalkozik ; vagy 6. uzsora miatt már büntetve volt és büntetésének kiállása óta három év még nem telt el. Ezenfelül az elitélt, ha külföldi, az országból egyszer s mindenkorrr vagy határozott időre kiutasítandó, ha pedig belföldi, az 5. és 6. pontok eseteiben abból a községből, ahol az uzsorát elkövette, esetleg az egész törvényhatóság területéről, sőt a szomszédos törvényhatóságok területéről is egyszer s mindenkorra, vagy határozott időre kiutasítható. Belföldi elitélt illetőségi községéből és abból a törvényhatóságból, amelyhez cz a község tartozik, ki nem utasítható. 3. §. Ha az elitélt az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedhető időtartamra eltiltható. 4. §, Az 1—3. §-okban meghatározott büntetéssel büntetendő az is, aki oly követelést, amelyről tudja, hogy az 1. §-ba vagy a *) Benyújtotta az igazságügyminiszter a képviselőház f. hó 19 ik' ülésén.