A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 4. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

14 A JOG jegyzőkönyv 4. pontjában foglalt határozatot is megtámadta felperes. Ez a támadás alaptalan, mert a korábbi mérleg és zárszámadás föggőbenlétele csak arra szolgálhat okul, hogy a közgyűlés ezt a körülményt a tanácskozásnál és határozathozatalnál figyelembe vegye, de nem arra, hogy a közgyűlésnek akár a mérleg megállapítása, akár a tárgysorozat egyéb pontjai felett való határozathozatala ki legyen zárva. De különben semmi jogi jelentőséggel nem bir a közgyűlésnek az a határozata, amelylyel az határoztatik el, hogy a közgyűlés a napirenure tűzött tárgysorozat felett a halasztó indítvány elvetésével határozni fog. mert' nem ez a határozat, hanem csak a kérdés érdemében hozott határozat állapithat meg jogsérelmet. Ennélfogva felperesnek a közgyűlési jegyzőkönyv 4 pontjában hozott határozat elleni támadása ebből az okból is alaptalan. Jogi jelentőség nélküli a jegyzőkönyv 10. pontjában foglalt az a határozat is, hogy a közgyűlés az igazgatóknak köszönetet szavaz. Ennélfogva e határozat elleni támadás is alaptalan. A közgyűlési jegyzőkönyv 7. és 8. pontjában a feloszlás kimondása és a felszámolók megválasztása foglaltatik. E határozatok megtámadására vonatkozó kérelemtől felperes elállt, és a keresetet e tekintetben leszállította azért, mert ezek a határozatok a perindítás után hivatalból megsemmisíttettek. A közgyűlési jegyzőkönyv 9. pontjában a felügyelő bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó határozatot felperes a keresetben azon az alapon támadta meg, hogy a választás az alapszabály 22. §-a ellenére nem volt titkos. Felperes a válasz 1. lapjának utolsó bekezdésében csak a közgyűlési jegyzőkönyv 1., 3—6. és 10. pontjait emiitette ugyan mint olyanokat, amelyekre kereseti kérelmét a leszállítás után fentartotta, de itt nyilván tévedésből maradt ki a 9. pont megemlítése, mert a keresetleszállitás csak a közgyűlési jegyzőkönyv 7. és 8. pontjaira vonatkozott. Ennélfogva a közgyűlési jegyzőkönyv 9. pontjában foglalt határozat megtámadására irányuló kérelmet fentartottnak kellett tekinteni. Azonban minthogy aiperes az idevonatkozó keresetbeli állításokat tagadta és felperes nem kísérelte meg annak bizonyítását, hogy a szavazás a keresetben előadott módon történt, ennélfogva a jegyzőkönyv 9. pontjában foglalt határozat elleni támadás alaptalan. A közgyűlési jegyzőkönyv 1. pontjában foglalt határozattal a közgyűlés csupán az elnöknek a közgyűlés előkészítésére és megnyitására vonatkozó jelentését vette tudomásul, amely határozat nem bir jogi jelentőséggel és amelynek megtámadását felperes a keresetben külön nem is okadatolta. Ennélfogva e határozat megsemmisítésére nincs ok. A közgyűlési jegyzőkönyv 2. pontjában hozott határozatot felperes nem támadta meg. Tehát' a közgyűlési jegyzőkönyv 3., 5. és 6. pontjában foglalt határozatokat semmiseknek kellett kimondani és felperest leszállított keresetének ezenfelüli részével el kellett utasítani. Alperest a prts. 241. §-a értelmében a perköltség fizetésére kellett kötelezni, mert felperes a jegyzőkönyv 3., 5. és 6. pontjaiban foglalt határozatokra vonatkozólag pernyertes, és felperes keresete a leszállított kereseti kérelem tekintetében alapos volt, és igy felperes a per főkérdéseire nézve pernyertesnek tekintendő. A budapesti kir. ítélőtábla (81/1905. váltószám alatt 1905. évi április hó 4-én) következő ítéletet hozott: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének nem felebbezett részeit nem érinti; felebbezett azt a részét pedig, mely szerint az elsőbiróság az 1902. évi július hó 27. napján tartott közgyűlésről felvett jegyzőkönyvben 3., 5. és 6. pontok alatt fogialt határozatokat megsemmisítette és alperest a perköltség viselésére kötelezte, a benne idevonatkozóan felhozott indokok alapján helybenhagyja. A m. kir. Kúria (999/1905. V. szám alatt 1906. szeptember hó 10. napján) következő ítéletet hozott: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét az elsőbiróság ítéletére is kiterjedő hatálylyal megváltoztatja, az alperes részvénytársaság által 1902. évi július hó 27. napján megtartott közgyűlésen felvett jegyzőkönyv 3., 5. és 6. pontjai alatt foglalt, az elsőbiróság Ítéletében felsorolt határozatokat abból az okból, mert azokra vonatkozólag a közgyűlésen résztvett részvényesek szavazatának többsége el nem éretett, megsemnnsithetőnek nem találja és mindkét alsóbíróság ítéleteinek a perköltségre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kivül helyezve az elsőfokon eljáró kir. törvényszéket utasítja, hogy közgyűlési határozatokra vonatkozólag a keresetben c), d) és e) pontok alatt felhozott egyéb panaszpontokat érdemi elbírálás alá véve a kereseti kérelem ezen része felett, az összes perbeli és felebbezési költségre is kiterjedő uj határozatot hozzon. Indokok : A részvénytársaság közgyűlése az igazgatóság üzleti jelentésének tudomásulvételére, a zárszámadások helyesnek elismerésére és az igazgatóság felmentvényére, nemkülönben a felügyelő bizottság jelentésének tudomásulvételére vonatkozólag hozott határozatainak az igazgatóság és felügyelő bizottság ténykedését vizsgálván felül, ezen határozatok hozatalához az ezek tekintetében közvetlen érdekelt igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok, mint ilyenek, ha részvényesek is, szavazatukkal hozzá nem járulhatnak, mivel ezáltal lényegileg saját eljárásuk felett mondanának bírálatot, ami pedig, habár e tekintetben a kereskedelmi törvényben tiltó rendelkezés nem is foglaltatik, a törvény 1. §-a érteimében alkalmazandó azon általános jogszabályból kifolyólag, hogy senki a saját ügyében bíró nem lehet, helyt nem foghat. Ez az érdekeltség azonban abban az esetben nem forog fenn, ha az igazgatóság vagy felügyelő bizottság tagja a közgyűlésen mint egy más részvényes megbizotlja is vesz részt és szavazatát ilyen minőségben gyakorolja, mert ezen megbízás alapján adott szavazásnál nem a saját, hanem megbízója érdekében jár el és igy az ebben a minőségben teljesített szavazás a most jelzett tiltó rendelkezés alá nem esvén, mint ilyen, érvényes. Minthogy pedig az alperes részvénytársaság által 1902. évi július hó 27-ik napján tartott közgyűlésről felvett, hivatalos másolatban a periratoknál elfekvő jegyzőkönyv tartalma szerint Sch. Zsigmond igazgatósági tag, egyúttal mint H. M. részvényes megbízottja 400 szavazattal is részt vett, a közgyűlésen 3., 5. és 6. pontok alatt hozott határozatokra vonatkozó indítvány mellett adott ennek a 400 szavazatnak számbavételével pedig a 3., 5. és 6. pont alatti indítvány elfogadása mellett összesen 446 én ényes szavazat adatott le, ezek a határozatok a 37 ellenszavazattal szemben alapszabály szerint többséggel hozattak. Ezek alapján tehát ki kellett mondani, hogy azon az alapon, hogy az említett három rendbeli közgyűlési határozat mellett a szavazatok többsége el nem éretett, ezek a határozatok meg nem semmisithetők. Figyelemmel azonban arra, hogy az alsóbiróságok ezen három közgyűlési határozatra vonatkozóan a keresetben c), d) és c) pontok alatt felsorolt egyéb panaszpontok érdemi elbírálásába sem bocsátkoztak s mert a perköltség feletti rendelkezés a véghatározatra tartozik, egyébként a jelen ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. Tévesen vételügylet cimére alapított kereset el nem utasítható, mégha beigazolást is nyer, hogy vételügylet nem jött létre, ha egyébként megállapítható, hogy az egyik fél a bizonyos szerződésben szabályozott módozatok szerint átvett áru vételárát köteles volt a másik szerződőfélnek beszolgáltatni. A besztercebányai kir. törvényszék, mint keresk. bíróság Dula Máté ügyvéd által képviselt Turóci sörfőzde részvénytársaság felperesnek, Sonnenfeld Bernát dr. ügyvéd által képviselt Sz, István és neje H. Anna alperesek ellen 1,561 korona 77 fillér tőke s jár. iránti perben 5,598—1904. polg. szám alatt 1905. évi január hó 7-én következő ítéletet hozott: Felperes 610 korona 55 fillér tőke és járulékai erejéig leszállított kereseti követelésével elutasittatik és köteles alpereseknek 230 korona 65 fillér perköltséget 15 nap és végrehajtás terhe mellett megfizetni. hidokok: Felperes keresetet indított alperesek ellen az alapon, hogy azok tartoznak neki kimérés és nagyban való eladás céljából vett és átvett söráru fejében 1,761 korona 77 fillérrel, és annak 19U2. évi november hó 1-től járó 67„-os kamatával. A per folyama alatt azonban keresetét 610 korona 55 fillérre, ennek 6°/0-os kamataira leszállította. Alperesek tagadták, hogy ők felperes cégnek söráruk vételára fejében akár 1,761 korona 77 fillérrel, akár 610 korona 55 fillérrel tartoznának. Nem tartoznak pedig azért, mert ők felperes nevén és az ö ipar- s italmérési engedélye alatt Vágujhelyen özv. H. Netti háztulajdonostól feiperes által bérben tartott korcsmában mint csapospincérek voltak alkalmazva s ebben a minőségükben kötelesek voltak a felperes által meghatalmazott árban az ő sörét kimérni, Ebbeli járandóságukért kaptak ők azután felperestől bizonyos dijat, provisiót. Igy tehát felperesnek nincs joga alperesektől a sör vételára cimén mit sem követelni s ellenük legfeljebb csak számadási keresettel léphet fel. A kérdés tehát ezen perben az, vajon alperesek csakugyan felperes csapospincérjei voltak-e, s felperes sörét csak kimérték, s igy legfeljebb csak számadással tartoznak felperesnek, avagy alperesek mint korcsmárosok, illetve nem mint felperes, hanem mint özv. H. Netti alkalmazottjai a küldött sörárukat felperestől tényleg meg- és átvették s felperesnek vételárával tartoznak. A per szolgáltatta adatok szorgos méltatása mellett a kir. törvényszék ugy találta, hogy alperesek felperesnek csapospincérjei voltak, kik az ő sörét árusították s igy felperesnek vételár fejében mivel sem tartozhatnak, hanem csupán számolni tartoznak felperesnek ama sör árával, melyet mint csaposok kimértek, illetve elárusítottak. A kir. törvényszék eme meggyőződéseit az iratokhoz 2. alatt csatolt kötelező okirat és a C. alatt csatolt okirattervezetből merítette. Ugyanis a 2. alatti «kötelező okirat» szerint alperesek annak ]. pontjában mint csapospincérek (Kellner) vannak jelezve, kik az özv. H. Netti vendéglőjében a felperesi cég söreit nemcsak kicsiben és nagyban árusítani, hanem a H. Netti házában levő sörraktárt kezelni is magukat kötelezték. Továbbá köteleztettek arra is alperesek, hogy a künn levő követeléseket kötelesek behajtani, s amennyiben az általuk behajtott összeg 100 koronát meghalad, ezen összeget vagy a vágujhelyi népbankba elhelyezni, avagy pedig felperes cégnek elküldeni. Ezenkívül kötelesek voltak alperesek H. Mihály kívánságára bármikor, de legalább egyszer havonta számot adni, a beküldött és az eladott sörmennyiséget kitüntetni és a népbankba lefizetett összeget s a künn levő tartozásokat kimutatni. Köteleztettek továbbá alperesek rendes könyvek vezetésére, melyekből ki kell tűnni, hogy mennyi sört adtak el, mennyi hordót vette* át és küldöttek el és mily összeget fizettek, mennyi pénz lett a népbankba elhelyezve, mennyi sör érkezett, s mennyi lett a raktárba elhelyezve, köteleztettek a sörnek felperes cég által adott utasítás szerinti kezelésére, eltiltattak a jég elárusitásától, köteleztettek arra is, hogy a vendégekkel szemben előzékenyen és illedelmesen viselkedjenek