A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 44. szám - A tanácsjegyzö-birói intézmény

320 A tanácsjegyzö-birói intézmény. Irta LACZKÓ ANDOR, kassai kir. ítélőtáblai tj.-albiró. A birák Szegeden folyó évi október hó 19—21. napjain avégből tartottak országos nagygyűlést, hogy megvitassák és körvonalozzák: minő törvényhozási intézkedések volnának szükségesek a magyar birák erkölcsi és anyagi függetlenségének biztosítása céljából r A tanácskozás rendén felmerült az indítvány, hogy a bíráknak a felsőbiróságokhoz tanácsjegyzői szolgálatra való berendelése a jövőben megszüntetendő, mert a tanácsjegyzői intézmény 1. a birói függetlenség egyenes negatiója s 2. a birói hivatás magasztosságának degradálása. Ezt az indítványt a magyarországi bíráknak a nagygyűlésen megjelent csekély része, — az előterjesztett ellenvéleménynek figyelmen kívül hagyása mellett, — szótöbbséggel magáévá tette. Ama birák, kik a nagygyűlésen az egyes bíróságok képviseletében birótársaik megbízásából megjelentek, — nyilván nem kértek utasítást birótársaiktól arra nézve, hogy a bíráknak tanácsjegyzői szolgálatra berendelése kérdésben minő álláspontot foglaljanak el a nagygyűlésen, és ez okból néhány bírónak a kongreszszuson kifejezést nyert álláspontja nem is tekinthető a magyar birák többsége óhajának, hanem jórészt csakis a nagygyűlésen megjelent csekély számú birák véleményének ; minélfogva a gyűlésen a szóbanforgó kérdésre vonatkozóan szótöbbséggel létrejött megállapodás nem is fogadható el oly állásfoglalásnak, mely a kongresszuson részt nem vett birák részéről indokolt ellenvéleményt meg nem tűrhetne. A nagygyűlés akkor, amidőn a tanácsjegyző-birói intézmény megszüntetését a birói függetlenség megóvása szempontjából jelezte kívánatosnak: szem elől tévesztette azt, hogy a tanácsjegyzőbirói intézmény az alkotmányjogi biztosítékot képező birói függetlenséget nem érinti. A birói függetlenség, mint kardinális alkotmányjogi biztosíték, abban domborodik ki, hogy a birót Ítélkezésében semmiféle hatalom se befolyásolhassa s hogy pártatlan lelkiismeretes meggyőződéséből fakadó Ítélkezése miatt a biró sem a kormányhatalom, sem annak a bíróságok felett felügyeleti jogot gyakorló közegei részéről üldöztetésnek kitéve ne legyen. A tanácsjegyző-biró, ez intézmény mai szervezete szeiint, a felsőbíróságtól áthelyezhető ugyan a kir. Ítélőtábla kerületében levő bármely bírósághoz független itélőbirói állásba, — ez áthelyezhetőség azonban a birói ítélkezés függetlenségében rejlő alkotmánybiztositék integritását semmiképen sem veszélyeztetheti, mert hiszen a tanácsjegyző-biró e működésében az államhatalom igazságszolgáltatási felségjogát itélőbirói minőségben nem gyakonovellában elvállalt feladatot nemcsak a saját intézményei álta J ellátni, hanem a társadalmi jótékonyságnak az állami gyermekvédelem munkásságát folytató intézményeit is igénybe venni. Meg vagyok győződve, hogy az Országos Gyermekvédő Liga ennek a feladatnak javarészét hatalmas munkaerejével elvállalni képes lesz. Az állami gyermekvédelem korlátain belül az igazságügyi kormányzatnak alternatív rendelkezésekre szüksége ném lesz. Mert az állami gyermekvédelem közigazgatási szervezetében már is helyet foglal az egész ország emberbaráti szeretetének megnyilatkozása. Az állami gyermekvédelem az államigazgatásnak és a társadalmi részvétnek egymásra ható, egymást kiegészítő egységes rendszere, ebben nyilatkozik meg az állami gyermekvédelemnek teljes hatalma ; ebben nyilatkozott meg Sséll Kálmán törvényhozói geniálitásának teremtő ereje. Széli Kálmán a gyermekvédelmi törvények végrehajtása tárgyában tanácskozó enqueten, melyen Magyarországemberbaráti intézményeinek minden vezető munkása jelen volt, e kijelentést tette : «A legnagyobb súlyt helyeztem a társadalmi tényezőkkel, a meglevő gyermekvédő egyesületekkel való együttműködésre, mert csak igy lehetséges a nagy cél megvalósítása. Azért nem csak hogy nem mellőzöm, hanem szervezem e tekintetben az összműködést, mert ebből merit erőt a társadalom, de az állam is.» A magyar gyermekvédelmi rendszer a társadalmat munkássága körébe teljesen bevonja. Bevonja az első érintkezési vonalon azáltal, hogy a gyermekvédelem igazgatásába a társadalmi szervezeteket fokozatosan beilleszti, a telepbizottságok, a menhelybizottságok és az országos gyermekvédő bizottság által. rolván, — a birói függetlenséggel össze nem egyeztethető jogosulatlan befolyásnak nincs és nem is lehet kitéve. De nem foghat helyt a tanácsjegyzői intézmény ellenségeinek ama második érve sem, hogy a bíráknak tanácsjegyzőkül való berendelése a birói állás magasztosságának degradálása. Akik ezzel érvelve jelzik kívánatosnak a tanácsjegyzö-birói intézmény megszüntetését, — nyilván nem ismerik a tanácsjegyzőbiró hivatásának lényegét és nem értik vagy nem akarják megérteni Szilágyi Dezső alkotásának szellemét és gyakorlati célját. A tanácsjegyzői tisztség biróképző intézmény. Célja s jelentősége abban áll, hogy a berendelt elsőfolyamodásu biró a felsőbíróság gyakorlatát a jogszolgáltatás minden ágára kiterjedően, mélyreható alapos tanulmány tárgyává tegye s az állandóan szemmel kisért felsőbirósági gyakorlat tanulmányozása utján elsajátítható magasabb gyakorlati képzettséget azután az elsőfolyamodásu bíróságnál az igazságszolgáltatás javára értékesítse. A tanácsjegyző-biró nincs terhelve azzal, hogy makacssági Ítéletek készítésével, tabuláris ügydarabok elintézésére azolgáló blanketták kitöltésével, tanúvallomások írásba foglalásával töltse idejét, hanem az ily technikai és sablonos munkáktól mentesittetvén, időt és alkalmat nyer arra. hogy mélyrehatóan tanulmányozza s megismerje a felsőbíróságnak jobbára csak jogkérdéseket felölelő széleskörű gyakorlatát és ezzel kapcsolatban a vitás jogkérdésekre vonatkozó jogi szakirodalmat, melyet az elsőfolyamodásu bíróságnál alkalmazott ítélőbíró — nagy részben sablonos és blankettás munkákkal való elfoglaltsága mellett előforduló jogeset alkalmával — csak kivételesen tehet tanulmány tárgyává, ha ideje engedi. A tanácsjegyző birák a jogszolgáltatás egyes ágazataiban már hosszú gyakorlattal és e réven is már fejlettebb ítélőképességgel és mélyebbreható szakismeretekkel rendelkező másodvagy harmadfolyamodásu bírósági tagok tanácskozásait, a jogkérdések eldöntésénél fölmerült véleményeket és ellenvéleményeket és mindezeknek jogi indokait állandó, közvetlen figyelemmel kisérik. Ezenfelül a felsőbíróságoknál alkalmazott itélőbirák mellett kisegítő tevékenységet fejtenek ki, amennyiben az elsőfolyamodásu bíróságok által már elbírált felebbezett perekben felsőbirósági ítéleti tervezeteket önállóan készítenek, amit rendszerint a jogirodalmat is felölelő alapos tanulmány előz meg, és a tanácsülésben az ügyeket a tanácselnök segélyével önállóan elő is adják, ami által előadói képességük fejlesztésére is bő alkalmat nyernek. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor komolyan talán nem lehet állítani azt, hogy a tanácsjegyző-biró hivatása a birói állás tekintélyével össze nem egyeztethető, mert az a működés, hogy a tanácsjegyző biró az elsőfolyamodásu bíróságok által már elbírált felebbezett perekben felsőbirósági itélet-tervezeteket kéA második, a belső érintkezési vonalon pedig beállitja az összes társadalmi intézményeket olyképen, hogy ezek között belső szerves kapcsolatot létesit s ezeket munkásságának szerves részeseivé teszi. Ezek a társadalmi intézmények egyenként külön lehetnek gyengék, szövetségben az állami gyermekvédelemmel erősekké lesznek. E szövetségben egyesül az erő és a lélek. Az állami gyermekvédelem már is bevonta munkatársai sorába a magyar löldmives és ipari munkásosztálynak ezreit, akik a nevelőszülőnek a tartásdijakkal arányban nem álló tisztes feladatára vállalkoztak. Itt meg kell állanom, hogy meghódoljak a magyar töldmives osztály előtt, hogy adózzam szive nemességének, becsületes, romlatlan lelke szivjóságának. Midőn ez év június első napjaiban Riether Gusztáv dr., a bécsi állami lelencház igazgatója a magyar gyermekvédelem tanulmányozása céljából nálam megjelent, őt elvezettem a mi magyar népünkhöz, a mi magyar nevelőszülőink házába. A külföldi tudós elcsodálkozott a renden, a tisztaságon, melyet a magyar földmives házában látott, az intelligencián és azon a nemes gondolkozáson, mely a magyar nevelőanyák lelkét áthatja. Egész lelkesülten mondotta nekem : «most már tudom, hogy mi a magyar faj, most már tudom, hogy mi a magyar nép». A magyar földmives elemnek nincs is párja ezen a világon. Szikla ez, melyen minden pokloknak vad hullámtörése megtörik. Az állami oltalom és a társadalmi részvét, ez a két nagy gondolatkör egymásból és egymás által él. Oly hatalmas szervezet alakul ki ilyképen, amilyen egy államnak sincs, amint megemlítettem, még a franciának sincs. Japán kiküldöttei a mi gyermekvédelmi szabályainkat, a mi menhelyeink vázlatrajzait vitték magukkal. Európában a mi