A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 43. szám - Színházi jogunk. 18. [r.] - Az elidegenítési tilalom

A JOG 31ö egyhangú jelentése szerint a 600 koronás pályadíj «decitimur specie recti»-je jeligés pályamunkának adatott ki. A jeligés levél felbontatván, a mű szerzője gyanánt Reitzer Béla dr. tünt ki. A Szilágyi Dezső síremlékére megindult gyűjtés is már a befejezéshez közeledik, ugy, hogy az igazgató-választmány megbízhatta Stróbl Alajos szobrászművészt, hogy az elhunyt nagy államférfiú emlékéhez méltó síremléket készítsen. Az emlékoszlop tátrai gránitból fog készülni, mintegy jellemezvén azt a ragaszkodást, mely Szilágyit a Tátrához kötötte. Első alkalom lesz ez, hogy a tátrai gránit művészi célokra való kiválóan alkalmas voltát bemutatjuk. Remélhető, hogy a síremlék mához egy évre már elkészül. Az egyesület könyvkiadó-bizottsága Nagy Ferenc nyug. államtitkár elnöklete alatt pedig a már régóta tervezett könyvkiadó-vállalatot oly módon készítette elő, hogy annak megindítása már ez év végére várható. Behatóan foglalkozik a jelentés az előző év előadásaival és vitáival, melyek közül különösen a büntető-novelláról és a sztrájkjogról folytatott előadás keltett nagy érdeklődést. Mint ez adatokból is látszik, az egyesület megelégedéssel tekinthet vissza a lefolyt évben folytatott egyleti és tudományos működésére. Birák országos gyűlése. Magyarország birói és ügyészi kara f. hó 20-án és 21-én tartotta meg országos nagygyűlését Szegeden A kongresszuson valamennyi járásbíróság és törvényszék kiküldöttel képviseltette magát. A tanácskozás anyaga három főcsoportra oszlott: napirendre volt tűzve a birói függetlenség erkölcsi biztositékának, aztán az anyagi biztosítékoknak a megvitatása, végül annak a kérdésnek eldöntése, szükséges-e országos bíró-egyesület alakítása ? A nagygyűlést f. hó 20-án kilenc órakor nyitotta meg Grecsák Károly kúriai biró, aki rövid szavakkal üdvözölte a megjelent bírákat és ügyészeket. Javaslatára megválasztották a gyűlés tisztikarát. Elnök Grecsák Károly lett, alelnök Somlyódy István szegedi járásbiró. Társelnökök Vén András szegedi táblai tanácselnök, Bary József nagyváradi törvényszéki elnök, Varga Nagy István pécsi és Haller Gábor kolozsvári táblai biró. Választottak aztán tiztagu jegyzői kart. Az elnök hosszabb beszédben vázolta a gyűlés jelentőségét és célját, kifejtvén, hogy a birói függetlenség biztosítása a legerősebb alkotmánybiztositék. Majd Lázár György polgármester Szeged nevében üdvözli a nagygyűlést. Ezután megállapították a tanácskozási rendet, meghallgatták az üdvözlő Írásokat, s elhatározták, hogy a királyt, a miniszterelnököt és az igazságügyminisztert feliratban üdvözlik. Itt a nyilvános gyűlés véget ért s megkezdődött a birói egyesület kérdésében a bizottsági tanácskozás, amely Haller Gábor elnöklésével zárt ajtók mögött a gyűlés valamennyi tagjának jelenlétében történt meg. A vita a körül forgott, szükséges és helyénvaló-e a birói egyesület megalakítása ? Az egyesület megalakítása mellett szólalt fel Nagy Lajos vajdahunyadi kir. járásbiró, Horváth István budapesti törvényszéki biró és Apor Lipót pécsi táblabíró. Ellene szólaltak fel Nagy Aladár szegedi és Szász Béla pestvidéki törvényszéki bírák. Kárhozbelföldi színpadon szerződésszegővé vált művészt, vagy zenészt, előbbi kötelezettségeinek tartama alatt — bár e körülményt tudja — felléptet, annak netaláni kötbér iránti kötelezettségeiért egyetemlegesen szavatol (35. §.). a Kúria kétségkívül a színházi boykottnakis — törvény és alapszabály dacára — ép' oly joghatályt fog tulajdonítani. A német «Bühnenverein» (mely tagjai közzé jelenleg 113 német színpad igazgatóit számítja) kizárja az egyesületből és kötbér fizetésére kötelezi azt az igazgatót, aki oly tagot szerződtet, aki súlyos szerződésszegést követett el valamely az egyesülethez tartozó színpadon. Ez a boykott: az általa sújtott színészre végzetes hatással van — ügy anyagi, mint ideális szempontból. Mert az egyesület tagjai a legnagyobb és vagyonosabb szinházi vállalkozók közzé tartoznak ; az általuk boykottált színésznek tehát gyakran az eddigi szerepkörénél alantasabb sp'haerába kell leszállania, vagyis oly lépést kell tennie, mely művészi alakitó képességét és társadalmi állását is érzékenyen sújtja. És mindez még megjárna, — ha a szerződésszegések kivétel nélkül : a tagnak vétkes viselkedésére volnának visszavezethetők. — De arról szó sem lehet akkor, ha az egyesület szerződésmintáiban részletezett szerződésszegések esetein végig tekintünk. Ezekben a boykott esete már akkor is meg van adva : ha a tag nem jelentkezik pontosan azon napon, melyen szerződtetése kezdetét veszi, vagy amelyen szabadsága lejárt (!!); ha szerződési működését önhatalmúlag beszünteti, ha személyes viselkedése által és azon célból, hogy szerződése felbontását kierőszakolja, — a színpad kötelékében való maradását lehetetleníti, — ha a valóság ellenére, magát nagyvagy kiskorúnak mondja (!!); vagy ha a szerződést egy őt meg nem illető vezeték- vagy keresztnévvel irja alá. —Eszerint boykottálva lesz a női tag, — aki megbocsátható hiúságból, vagy önérdekből: magát fiatalabbnak mondja ; vagy az oly színész, aki holmi nevetséges, vagy a nagy közönségnek ellenszenves vezeték- vagy keresztnevét ily módon korrigálja. (V. ö. Opel id. h. 181. 1.) (Folyt, köv.) Révai Lajos dr. tatták az egyesület alakításának tervét, mert azt csak a szociális szervezkedés ódiumát idézné föl a bírákra, anélkül, hogy hivatali állásuk következtében az efféle szervezkedés előnyeit kihasználni tudnák. Amellett az egyesület tág teret nyitna a strébereknek, s egyesek kezébe játszaná át a birák összességének tekintélyét és presztízsét. A bizottság névszerinti szavazás utján kimondotta, hogy az egyesület megalakítását szükségesnek és időszerűnek Ítéli s a megalakítás iránt javaslatot tesz a plénumnak. Este díszvacsora volt, amelyen Grecsák elnök felköszöntötte a királyt, vázolva azt az aggódó szeretetet, amelylyel a nemzet az uralkodó betegségét kiséri. Ó felsége felgyógyulására ürüti poharát. Beszédére lelkes éljenzés hangzott el. A résztvevők állva énekelték a Szózatot. Vin András szegedi kir. táblai tanácselnök, kongresszusi társelnök az igazságügyminisztert, Nagy Aladár Grecsák elnököt, Somlyódy István kongresszusi alelnök a magyar birói kart éltette. Hétfőn délelőtt tizenegy óráig tanácskoztak az albizottságok. Délelőtt tizenegykor Grecsák Károly kúriai biró, elnök megnyitotta a kongresszust azzal, hogy napirenden van az albizottságok határozati javaslatainak előterjesztése. A birák erkölcsi függetlenségét biztosító javaslatot Balsay József szegedi törvényszéki biró adta elő. A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Eszerint az előkészítő-bizottság javaslatai lényeges változásokkal módosultak és igy szólnak: I. Hivatali állások. Megszüntetendők a királyi aljegyzői, albirói, királyi alügyészi és ítélőtáblai titkári állások. Birák tanácijegyzői minőségben a felsőbírósághoz, valamint kisegítő minőségben a királyi Kúriához berendelhetők ne legyenek. A kir. ítélőtáblai elnöki titkári teendők állásuk címének és jellegének meghagyása mellett oly birák által látandók el, akik e minőségben legalább 12 évet töltöttek el. Alsóbbfoku bíróságoknál működő birák magasabb fokú cím és jelleggel való fólruházása mellőzendő. A kir. törvényszékeknél tanácselnök-, azonfelül pedig minden bíróságnál a gazdasági, pénzkezelési és ezekre vonatkozó teendőknek saját felelősségük mellett való ellátására külön állások szervezendők. A bírósági segédszemélyzet 1. ideiglenes, 2. végleges joggyakornokokból és 3. bírósági jegyzőkből alkotandó. Az ideiglenes joggyakornoki alkalmazás egy évig tartson. Az egy évi ideiglenes szolgálat után a joggyakornok, ha szolgálata kifogástalan volt, véglegesítendő, ellenkező esetben állása alól felmentendő. A birói vagy ügyvédi képesítés elnyerése után a joggyakornok a képesítés elnyerésének napjától számítandó hatályiyal hivatalból bírósági jegyzővé nevezendő ki. A birói és ügyvédi képesítés egységesítendő. Azok, akik birói oklevelet szereztek, az ügyvédi gyakorlat folytatására feljogosittassanak. II. Előléptetések. A királyi járásbirák, királyi törvényszéki birák és ügyészek előlépése az állások keretén belül a birói fizetés maximumáig automatikusan történjék. A fegyelmi büntetés hatálya alatt eltöltött szolgálati idő azonban az automatikus előlépés alapjául megszabott szolgálati időbe be nem számitható. III. Királyi ügyészek. A királyi ügyészi megbízás csak a fegyelmi bíróságnak ezt külön kimondó ítélete alapján legyen megvonható, úgyszintén a királyi ügyészek áthelyezése is csak fegyelmi bíróság ítélete alapján legyen foganatosítható. IV. Kijelölés. A kijelölési jogot királyi járásbirói és királyi törvényszéki birói állásokra, a királyi törvényszék és a királyi ítélőtábla teljes tanácsülése, a királyi ítélőtáblai birói állásokra pedig a királyi Ítélőtábla teljes ülése, kúriai birói állásokra pedig a királyi Kúria teljes tanácsülésen nyilt szavazás utján gyakorolhassa. A teljes ülésekre az illető bíróságnak szolgálatot teljesítő összes bírái meghívandók. V. Minősítés. Az első minősítés mindenkor, a későbbi minősítések az érdekeltekkel akkor közlendők, ha az előző minősítés megváltozott. A minősítés ellen egyfokú jogorvoslatnak legyen helye. VI. Vizsgálóbírói kirendelés. A kir. törvényszéki vizsgálóbírót és annak helyettesét a kir. törvényszék szolgálatot teljesítő összes bíráinak teljes tanácsülése rendelje ki és e kirendelés csak a teljes tanácsülés által legyen visszavonható. VII. Fegyelmi törvény. A fegyelmi törvény akként módosítandó, hogy a fegyelmi vétségek elkövetésétől számított három év alatt elévülnek. Az elévülésre egyébként a büntetőtörvénynek vonatkozó szabályai megfelelőleg alkalmazandó. Ha azonban valamely cselekmény bűntettnek vagy nyereségvágyból elkövetett vétségnek tényálladékát állapítja meg, e miatt a fegyelmi eljárás mindig és még akkor is megindítható lehessen, ha e cselekmény a büntetőtörvénykönyv megfelelő rendelkezései folytán bűnvádi eljárás tárgyát többé már nem is képezheti. Hogy a fegyelmi vétség a már megszerzett nyugdíjigényre befolyással ne lehessen, a fegyelmi büntetés hatályának megszűntével a fegyelmileg büntetett egyénnek személyi táblázata a hatályát vesztett fegyelmi büntetésre vonatkozó feljegyzés kihagyásával újra szerkesztendő és erről az illető érdekelt értesítendő. Az elnöki megintésekre vonatkozólag egyébként az 1891. évi XVII. törvénycikk 60. §-ában meghatározott rendelkezéseknek fentartása mellett visszaállítandó az 1871. évi VIII. törvénycikk 29. íjának az az intézkedése, hogy az ellen a fegyelmi bíróságnál orvoslás kereshető. Az elnöki megintésnek a személyi táblázatba való bevezetés tárgyát ne képezzék. Terjesztessék ki a fegyelmi bíróság hatásköre a közvádló indítványára, azonban fegyelmi vétség nélkül is az ügyészi megbízás megvonására, valamint az adott esetben valamely ügyészségi tag felhasználhatóságának kimondására.