A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 42. szám - Az uj polgári perrendtartás

A JOG 305 Belföld. Az uj polgári perrendtartás. Günthcr Antal igazságügy miniszter a képviselőház f. hó 17-iki ülésén benyújtotta az uj polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. A polgári perrendtartás reformját regtől fogva reklamálja már a törvényhozás és a nagyközönség egyaránt. A most benyújtott 791 szakaszos javaslatot (ehhez több mint háromszáz oldal indokolás jár) már Szilágyi Dezső igazságügyminisztersége alatt készítette Plósz Sándor, aki később mint igazságügyminiszter 1003. július 28-án a Házban be is nyújtotta törvényjavaslatát. A Ház akkor a javaslatot az igazságügyi bizottsághoz utasította, amelynek éppen Gunther Antal volt az előadója, de a bizottságon tul * nem jutott a javaslat, mert azt Plósz 190-1. novemberben visszavonta. Azóta igér'e a perrendtartás reformját Polórtyi is, mig ma Gunther végre benyújtotta- A Günther-fé\e javaslatnak a Plász-iéW. törvénytervezet szolgált alapul, bár a mostani igazságügyminiszter sok és nevezetes ujitást tett a régi tervezeten. A Günther-féle. javaslat első cime a birói hatáskört definiálja. Meghatározza, hogy a 2500 koronáig terjedő vagyonjogi perek, úgyszintén — tekintet nélkül a per tárgyának értékére — a bérleti és haszonbérleti viszonyból fömerült perek, a sommás visszahelyezési és határperek, a szolgálati szerződésből felmerülő perek, állat hibájából való és utazás alkalmából keletkezett perek, tartási és élelmezési követelések iránti perek, ideiglenes nőtartási és törvénytelen gyermek tartása iránt indított perek a járásbíróság elé tartoznak. A törvényszék elé tartoznak hitbizományi, értéktőzsdei perek, kereskedelmi cégek használásának jogából, közgyűlési határozat megtámadásából származó perek. A járásbíróságok felső fóruma a törvényszék, törvényszékeké a tábla, a tábláké a királyi Kúria. Ugyanez a cím intézkedik arról is, hogy a bíróság mely területeken illetékes és itt vezérelv gyanánt azt mondja ki, hogy általánosan az a bíróság illetékes, amelynek területén az alperes lakik. Intézkedik még ez a cim bírósági személyek kizárásáról is és a perek tárgyalásából kizárja azokat a bírákat, akik a pörösködő felekkel rokonsági viszonyban állnak, akik a pörben mint ügyvédek vagy tanuk szerepeltek, végül azokat a bírákat, akikefa felek bármelyike jogosan aggályosnak tart. A második cim a perképességet állapítja meg. A 70. szakasz szerint: •ífél lehet az, aki a magánjog szerint jogképes.* Ugyancsak perképes az, aki szerződések által lekötelezheti magát. Együtt perelhetnek, pertársak lehetnek, akik a peresügyben közös jog, illetve kötelezettség alapján szerepelnek. Ha valaki jogosan lehetne pertárs, de a perbe a felek által be nem vonatott, jogát a per jogerejü eldöntéséig főbeavatkozási perrel érvényesítheti. Ügyvéddel kell képviseltetnie magát a félnek, ha a per tárgya ezer koronát meghalad és kétszáz koronát meghaladó váltópörökben. Ügyvéden kívül meghatalmazott lehet a férj, feleség, le- vagy felmenő ágbeli rokon, üzlettárs, gazda, alkalmazott. A szegénységi jogról szóló fejezet szerint szegénységi jogban az a fél részesülhet, akinek jövedelme nem több a lakhelyen szokásos közönséges napszámnál. Szegénységi jogot élvez azonban a fél akkor is, ha a perköltséget csak ugy tudná fizetni, hogy a saját és hozzátartozói eltartása sérelmet szenvedne. Akinek a perlekedése már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, szegénységi jogban nem részesíthető. A harmadik cim a felfolyamodási keresetlevelek és egyéb beadványok alakiságát, az idézéseket és azok kézbesítését precizirozza. Itt megemlíti, hogy a királyi ház tagjai és a területenkívüliséget élvező személyek számára való kézbesítés az igazságügyminiszter közvetítésével történik. Ugyancsak ennek a cimnek egyik fejezete a tárgyalást nyilvánosnak mondja, de a bíróság valamelyik fél kérelmére elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha a nyilvános tárgyalás a fél méltányos érdekét sértené. Amennyiben a tárgyalás nem nyilvános, a tárgyalás tartalmának nyilvános közzététele tilos. Ugyancsak ez a fejezet határozza meg, hogy az elnök a tárgyalást miként vezesse, miként tartsa fenn a rendet, milyen esetekben mennyi rendbüntetést róhat ki, mikor függesztheti föl a pört, mikor rendelhet el nyilvános tárgyalást, milyen jegyzőkönyvet kell a tárgyalásról vezetni. A bizonyításról szóló fejezet szerint olyan tényállásokat, amelyeket az ellenfél a szóbeli tárgyaláson beismert, bizonyítani nem szükséges, úgyszintén bíró előtt tett és jegyzőkönyvbe vett beösmeréseket sem. Nem szükséges bizonyítani a bíróság előtt ösmeretes köztudomású tényeket sem. Bizonyítani a tárgyalás folyamán felhozott és kétségbe nem vónt vagy bebizonyított olyan ténykörülményekkel is lehet, amelyek a tényállás valóságára vagy valótlanságára alapos következtetést engednek. A tanukról szóló fejezet meghatározza, hogy a bíróság mikor idézhet meg tanút és egyúttal intézkedik, hogy nehézségek esetén a tanút kiküldött biró hallgathassa ki. Lakásukon hallgatandók ki 1. a királyi ház tagjai, 2. azok, akik aggkoruak, betegségük, testi fogy atkozásuk vagy más ok miatt az idézésre meg nem jelenhetnek. Á királyi ház tagjait a budapesti Kúria elnöke, táblai vidéki székhelyen a tábla elnöke, egyéb helyeken a törvényszék elnöke hallgatja ki. Tanúképp ki. nem hallgatható a lelkész arra, amit vele a gyónásban közöltek, közhivatalnok, ha a tanuságtétellel hivatalos titkot árulna cl. A magyar és közös minisztereket, a horvát bánt, az állami és a közös számvevőszék elnökeit a király fölmentheti a tanuzás kötelezettsége alól. A tanúságtétel megtagadható 1. ha a tanú a félnek rokona vagy jegyese, 2. ha a kérdésre adandó feleletből bűnvádi eljárást lehelne indítani a tanú, annak rokona vagy jegyese ellen, 3. ha a tanuzás a tanura vagyoni sérelemmel járna, 4. ha a tanú feleletében hivatalos orvosi, ügyvédi, ipari, szabadalmi stb. titkot árulna el. Ugyanez a fejezet tartalmazza a tanú eskümintáját is, a következő pedig az okiratok bizonyító erejét. Külön fejezet szól a szakértőkről. A perköltségről szóló fejezet 12. szakaszban határozza meg, hogy mely esetben melyik fél fizeti a perköltséget. A negyedik a felebbezés részleteit irja elő. A felebbezés határideje tizenöt nap és azt az elsőbiróságnál írásban kell benyújtani. Ugyanez a cim ösmerteti a felülvizsgálatot és felfolyamodást is. A perújításról a következő — ötödik cim rendelkezik. A hatodik cim a sommás visszahelyezési és sommás határperek iránt intézkedik. A hetedik cim a bányaügyekben való bíráskodásról szól. Bányaügyekben az elsőfokú bíráskodást a bányaügyekben birói hatóságokkal felruházott törvényszékek gyakorolják. A nyolcadik cim a fizetési meghagyásról szól. A kilencedik a meghagyásos eljárásról. A tizedik cim a bérleti viszonyok megszüntetéséről szól és kimondja, hogy lakást, más helyiség- vagy terület-bérletet az illetékes járásbíróság utján is — szóval vagy írásban — lehet felmondani. A tizenegyedik cim, a házassági ügyekben való eljárásról szól. Ez a cim meghatározza, hogy a házassági perekben mely bíróságok illetékesek. A békéltetésről szóló szakaszok kimondják, hogy a békéltetéskor csak a házasfelek lehetnek jelen. Nem sikerültnek tekintendő a békéltetés akkor is, ha az egyik házastárs két izben nem jelenik meg a békéltetési határnapon. Az utolsó címek a születés törvényességének megtámadásáról, kiskorúság meghosszabbításáról, gondnokság alá helyezésről, az atyai hatalom megszüntetése iránti eljárásról, a holtnak nyilvánítási eljárásról, valamint a községi és választott bíróságról szólanak. Az országos ügyvédgyülés. Október 9., délelőtt. Az országos ügyvédgyülés tanácskozásait folytatta Szivdk Imre elnöklésével. Az igazságügyminiszter képviseletében Meskó László és Itnling Konrád államtitkárok jelentek meg. Az elnök bejelenti, hogy küldöttségileg jelentek meg Gunther igazságügyminiszternél és ismerteti a miniszter kijelentését. Indítványozza, hogy az igazságügyminiszter iránt hálájuknak jegyzőkönyvileg adjanak kifejezést. A nagygyűlés ehhez hozzájárul. Kemény Miklós dr. indítványozta, hogy Szivdk Imre elnöknek a nyugdíjintézmény létesítése ügyében tanúsított magatartásáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazzanak. Az indítványt nagy lelkesedéssel fogadták el. (Az ügyvédség szervezete.) Ezután Bihari Mór dr. az ügyvédség szervezetére vonatkozólag határozati javaslatot terjeszt elő, hogy a bíróságok és hatóságok előtt hivatásszerűen, díjazásért csakis ügyvéd képviselhessen feleket és csakis ügyvéd készíthessen beadványt. Egyben indítványozza, hogy mondja ki a nagygyűlés, miszerint a hatóságoknak kötelességük a tudomásukra jutott zugirászati eseteket nemcsak az illetékes hatóságnak, hanem az illetékes ügyvédi kamarának is bejelenteni. A zugirászok elleni eljárásban a kamara ügyészét vádlói jog illesse meg. Schzvetz Andor dr., bonyhádi ügyvéd kifogásolja, hogy Szivdk Imre elnök tegnap az igazságügyminiszter előtt azt a kijelentést tette, miszerint ha a nyugdíjintézményt megvalósítják, ez idő szerint egyideig a többi kérdés teljesítésétől az ügyvédek elállanak. A zugirászat megszüntetésének kérdését oly fontosnak tartja, hogy szükségesnek látta volna előbb ennek letárgyalását és az igazságügyminiszter elé a nyugdijkérdéssel együttesen való terjesztését. Rosenberg Mór dr. (Eperjesi, Mohácsi János dr. (Komárom), Alföldi Dávid dr. (Eger). Csermák dr. (Ipolyság), Kende Ádám (Pápa) és Csukdsi Mór dr. (Budapest) ügyvédek felszólalása után Bihari Mór dr. reflektál az egyes felszólalásokra és kéri az ajánlott módosítások elejtését, tekintettel arra, hogy itt csakis az általános elveket kell megbeszélni. A nagygyűlés az előadó javaslatát fogadta el azon módosítással, hogy minden egyes ügyvédnek is kötelessége a tudomására jutott zugirászatot bejelenteni. (A kamarai bíráskodás.) Ezután Baracs Marcell dr., budapesti ügyvéd, a budapesti kamara ügyésze, Reinigtr Jakab szegedi ügyvéd távollétében, helyette terjesztette elő annak határozati javaslatát a kamarai bíráskodásról. A javaslat kéri kimondani, hogy a kamarai bíráskodás kiterjed: 1. az ügyvédek és ügyvédjelöltek elleni fegyelmi ügyekre; 2. az ügyvédek elleni azon panaszokra, amlyeknek tárgya pénzés iratvisszatartás, valamint az előlegek elszámolásának elmulasztása; 3. az ügyvéd és az ügyvéd jelöltje között a joggyakorlatból származó összes vitás kérdésekre, 4. amennyiben bármelyik fél kívánja, az ügyvédeknek egymásközti helyettesítéséből származó vitás kérdésekre és 5. amennyiben az ügyvéd megbízottja kívánja, az ügyvéd és megbízottja között a megbízásból származó peres kérdésekre. Feleki Béla dr., budapesti ügyvéd szükségesnek tartja, hogy