A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 39. szám - A pécsi kir. Ítélőtábla és főügyészség

284 A JOG országos magyar ügyvédgyülés határozatainak végrehajtásáról és azoknak megfelelő módon való közzétételéről. 15. §. Az állandó választmány gondoskodik továbbá akár testületileg, akár bizottságok, vagy kiküldöttek utján a következő ügyvédgyülés előkészítéséről, annak az általa kitűzendő határ­napot legalább egy hónappal megelőzőn a részéről legcélszerűbb­nek találandó módon való összehívásáról, a gyűlés programmjá­nak megállapításáról és közzétételéről, valamint minden egyéb, a gyűlés és a tagok érdekében szükségeseknek mutatkozó intéke­dések megtételéről és keresztülviteléről. nyitrai, ara­nagyszebeni, marosvásár­A szegedi országos birói kongresszus. A szegedi országos birói nagygyűlést előkészítő szegedi bizottság a birói kongresszusra nézve a következő értesítést és meghívást bocsájtotta ki: A nagyváradi, dévai, soproni, lugosi, szunoki, nyosmaróthi, lőcsei, kolozsvári, székelyudvarhelyi, fehértemplomi, komáromi, miskolci, gyulafehérvári, helyi, rimaszombati, tordai, eperjesi, nyíregyházai, szatmárnémetii, deési, szabadkai, ipolysági, egri, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, besz­tercebányai, erzsébelvárosi, budapesti kir. kereskedelmi és váltó­törvényszéki, besztercei, győri, debreceni, gyulai, kaposvári, balassa­gyarmati, zalaegerszegi, budapesti kir. törvényszéki, kassai, pan­csovai, szombathelyi, zombori, sátoraljaújhelyi, beregszászi, mára­marosszigeti, temesvári, karánsebesi, trencséni, pozsonyi, zilahi, nagykanizsai, aradi, brassói, kalocsai, veszprémi, kecskeméti, budapesti büntető és a pécsi kir. törvényszékek birái és ügyészei, valamint a megkereséssel élt kir. törvényszékek terü­letén levő kir. járásbiróságok birái által a szegedi birák- és ügyé­szekhez küldött, az országos birói nagygyűlésnek Szegedre egybe­hivását tartalmazó megkeresések folytán a szegedi birák és ügyé­szek az 1907. év szeptember 13-án megtartott értekezlete azt határozta, hogy az országos birói nagygyűlést Szegedre, 1907. október 19., 20. és 21-ik napjaira egybehívja, — ennek előkészí­tésére bizottságot küld ki. A bíróságok és ügyészségek tagjainak meghívása. Az előkészítő bizottság erről a kir. törvényszékek és járásbiróságok biráit, vala­mint a kir. ügyészségek] ügyészi tagjait azzal értesiti, hogy kikül­dötteiknek nevét okt. 10-ig az előkészítő bizottsággal közöljék. Egyúttal, amennyiben a nagygyűlés a kir. bíróságok és ügyészségek szervezetére tartozó olyan kérdéseket tárgyal, amelyek a birói és ügyészi karnak egyetemes érdekét érintik, felkéri felsőbb bíróságok és ügyészségek birói és ügyészi tagjait, hogy a nagygyűlésen szintén résztvenni szíveskedjenek. Az országos birói nagygyűlés tárgya. 1. A birói függetlenség tel­jes megvalósításához szükséges törvényhozási intézkedések meg­vitatása. 2. Feltárása azoknak a módoknak és eszközöknek, amelyek utján a birák, ügyészek és a segédszemélyzet anyagi helyzete gyökeresen megjavítható. 3. Amennyiben a nagygyűlés a társadalmi egyesülést célra vezetőnek és szükségesnek találja, egy «Országos Birói Egyesület* megalakítása. Az országos birói nagygyűlés napirendje. Október 19-én (szom­bat) este 7 órakor a Kass-vigadóban levő tisztviselői «Otthon> dísztermében előértekezlet, ennek tárgya : A nagygyűlés elnökének és tisztikarának kijelölése, műkö­dési és tanácskozási rendjének megállapítása. Október 20. (vasárnap). Délelőtt 9 órakor a városháza dísz­termében az országos birói nagygyűlés megnyitása, elnök és tisztikar megválasztása. A bizottságok megalakítása és tanácskozása. Október 21. (hétfő). Délelőtt 9 órakor a városháza dísz­termében : 1. A nagygyűlés tanácskozása. 2. A kiküldött bizottságok előadói a bizottságokban előkészített határozati javaslataikat előadják. Ezek megvitatása és határozat. 3. A hozandó határozathoz képest az «Országos Birói Egye­sület* megalakítása. 4. Az emlékiratot megszövegező biozttság megválasztása. 5. Küldöttségi tagok kijelölése. Az elökészitö bizottság javaslata. Az előkészítő bizottság az előértekezleten a nagygyűlés működési és tanácskozási rendjére a következőket fogja javasoni: Bizottságok. A nagygyűlés három bizottságot alakit, melyek­nek tárgyalási anyagául a következőket jelöli ki: I. A birói függetlenség erkölcsi biztositékainak kiépítése. II. A birói függetlenség anyagi biztositékainak megvalósítása. III. Egy «Országos Birói Egyesület* megalakulásának kér­dése. A nagygyűlés gazdasági ügyei és az előbbi két bizottságba nem tartozó indítványok megvitatása. Tanácskozási szabályok, a) A nagygyűlésben. 1. A nagygyűlésre és a bizottságokba csak igazoló-jegyek felmutatása mellett lehet bejutni. (Az igazolás az elszállásoló bizottság irodájában (Tisza-szálló) a megbízólevelek vagy arcképes vasúti igazolvány felmutatása ellenében adatnak ki). 2. A nagygyűlésben minden bírónak (elnök, tanácselnök), ügyésznek tanácskozási és szavazati joga van, akár kiküldött kép­viselő, akár nem. 3. A nagygyűlésben mindazáltal csak az szólhat fel, aki erre az elnök által kijelölt jegyzőnél jelentkezett és erre a meg­felelő rendben szólásra a jegyző által felhivatott. A bizottsági javaslatokkal szemben elleninditvány csak tíz tag Írásbeli kérel­mére terjeszthető elő. 4. A szavazás rendszerint felállással, husz igazolt tagnak írásbeli kérelmére névszerinti szavazással történik. 5. Az elnök figyelmeztetésének sikertelensége esetében a felszólalóktól a szót megvonhatja. b) A bizottságokban. ]. Az elnökség a jelenlevőket arány­lagosan é3 lehetőleg abba a bizottságba osztja be, amelybe be­osztásukat kívánják. 2. A bizottságok tisztelőiket, í'sry előadóikat is maguk választják. Tiz bizottsági tag Írásban névszerinti szavazást kérhet. 3. A bizottságok zárt ülésekben tanácskoznak. Sajtóközle­mények a bizottság elnökének és jelzőjének aláírásával adatnak ki. 4. A szavazás rendszerint felállással, tiz tag írásbeli kérel­mére névszerint történik. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata döntő. Indítványok beküldése. Kívánatos, hogy az indítványok kellő megvitatás után írásba foglalva, indokolva, okt. 10-ig az előkészítő bizottság elnökéhez címezve beküldessenek. A nagvgvülés költségei. A nagygyűlés előkészítésének költ­ségeire minden bíró és ügvész, akár személyesen, akár képviselet utján vesz részt a nagygvülésen. tehát az illetékes kir. törvénvszék kiküldöttjei által képviselt kir. ügyészségek ügyészei és kir. járás­biróságok birái is fejenkint 2 (kettő) koronát fizetnek. Felkéretnek azért a kir. bírósági elnökök, ügyészek, járás­birák, hogy ezen összeget beszedetni és azt a befizetők nevének és állásának feltüntetésével az előkészítő bizottság pénztárához a «Szeged-Csongrádi Takarékpénztár címére Szegedre, október 15-ikéi? beküldeni szíveskedjenek. Kiküldöttek és résztvevők bejelentése. A nagygyűlésen szemé­lyesen résztvenni kívánók, valamint a kiküldöttek bejelentése a meghívóhoz mellékelve levő lakásbejelentési ivnek a pontos kitöltésével történik. Az elszállásoló bizottság csak azok részére biztosithat megfelelő elszállásolást, akik jövetelüket az elszállásoló bizottság elnökéhez (Széchenyi-tér 4. ajtószám 68., kir. törvény­szék) legkésőbb október 10-ig bejelentik. Érkezés és jelentkezés. A nagygyűlésre érkezők közvetlen Szegedre érkezésük után a Tisza-szállóban az elszállásoló bizott­ság irodájában jelentkezzenek, hol igazoló jegyeiket és a kívánt útbaigazításokat megkapják. Ismerkedési estélv és étkezés. Október 19-én, szombat este, az előértekezlet befejezése után ismerkedési estély a tisztviselői «Otthon» összes termeiben. Étkezés étlap szerint. Október 20-án, vasárnap délután 2 órakor díszebéd az «Otthon» termeiben. Erre vonatkozólag a lakásbejelentési iv vonatkozó rovata kitöltendő. Október 20-án, este 8 órakor vacsora a Tisza-szállodában. (Étkezés étlap szerint). Október 21-én (hétfő) délután 2 órakor ebéd a Tisza-szál­lodában. (Étlap szerint.) Az előkészítő bizottság gokra a hozzá fordulóknak megadja. meghívóban nem részletezett dol­kivánt felvilágosítást készséggel Vegyesek. A pozsonyi kir. jogakadémiának az 1906—1907. iskolaévről szóló évkönyve Oberschall Pál dr. jogakadémiai tanártól közöl egy «A büntetőjog történelmi fejlődése és ujabb irányzataid című, a pozsonyi népszerű főiskolai tanfolyamon tartott felolvasás-cyklust. Az iskolaév lefolyásáról közzétett adatokból kiemeljük a következőket: A pozsonyi főiskola fennállásának 123-ik évét töl­tötte be. A tanári testület tagjában és létszámában a mult évhez mérten, változás nem állott be. Ugyanez áll az alapvizsgálati bizott­ságok és jogtudományi, valamint az államtudományi, államvizs­gálati bizottságok tekintetében. Az akadémiai hallgatók száma volt az I. évfolyamban 102, a II-ban 88, a Ill-ikban 74, a IV-ikben 73. Vizsgálatra 320 joghall­gató jelentkezett. Ebből esik az I. alapvizsgálatra 129, ebből képe­sítetett 80, felfüggesztetett 38, visszavettetett 11. A Il-ra jelent­kezett 117, ebből képesittetett 89, felfügg. 18, visszautasittatott 18. Az államtud. államvizsgára jelentkezett 39, ebből képesittetett 28, felfügg. 2, visszav. 9; a jogtud. államvizsgára jelentkezett 28, ebből képesittetett 19, felfüg. 6, visszav. 3. Az ösztöndijak összege rúgott 48,651 K-ra és 200 drb. aranyra. Ez teszi érthetővé a jog­akadémia nagy látogatottságát és egyúttal kitűnő eszköz a tanu­lási kedv és szorgalom fejlesztésére, emellett pedig, — ha benne nem a protekció, hanem a valódi érdem részesül, — sok szegény tanulónak könnyíti a struggle for life keserveit. Nemzetiségére nézve volt magyar származású 279, német 6, román 5, tót 2, szerb 4. más (?!) 2 = 299 Vallására nézve 187 r. kath., 1 görögkath.; 10 görögkeleti; 54 ág. hitv.; 12 ref.; 1 unitárius; 34 izr. A könyvtár áll 23,030 kötetből. A jogászsegélyző egylet vagyona 52,610 K. Mult évi 4,285 K. 14 f. bevételéből segélyezésre 1,942 K. fordíttatott, a többi hol tőkésítésre (ez csak nem lehet egy segélyegylet célja!!), hol könyvtárra és irodai költségekre fordíttatott, egyenlegül pedig fennmaradt 1,36] K. Takarékpénztárnál nagyon korrekt eljárás, P*U-*6 RÉSZVÉNY rAíi8A&*0 NYOWOAJA BOOAfE*TB« — de segélyegyletnél r Kinek spórolnak itt?

Next

/
Oldalképek
Tartalom