A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 39. szám - A pécsi kir. Ítélőtábla és főügyészség

A JOG 283 ülésén — és megnyerő egyénisége igen rokonszenves benyomást keltett bennem, de ezen 1—2 percnyi beszélgetés nem pótolhatta azon tervbe vett instruktiv társalgást, mely engem a Táblánál és az alantas bíróságoknál fennálló viszonyokról alaposan tájékoztatott volna. így kerülő utakon csak annyit tudtam meg, hogy az ügyek lebonyolítása itt a lehető leggyorsabb, hogy az elnök közkedveltségnek örvend, hogy a büntető tanácsoknál enyhe praxis uralkodik, hogy a bírák és ügyvédek közti viszony a lehető legbarátságosabb stb., stb. Panaszt egyáltalán nem hallottam senki részéről. Mert az, hogy a főügyész a Tábla első büntető tanácsát tréfásan kegyelmi tanácsnak elnevezte: inkább dicséret, mint komoly kifogás. Pécs amolyan miniature-táblával bir, mert kerületéhez csak 4 törvényszék: Kaposvár, Nagykanizsa, Pécs és Szekszárd és 26 járásbíróság tartozik. A mult évi ügyforgalmi adatok a következők. A Tábla bírói létszáma áll: 1 elnök, 1 tanácselnök és 14 bíróból (ez utóbbiak közül 1 az igazságügy minisztériumhoz és 1 a Kúriához lett beosztva). Az összes létszám volt 1906-ban 35 (34), köztük 1 eln. titkár, 2 tanácsjegyző albiró, 1 jegyző, 1 aljegyző, 1 irodaigazgató, 3 irodatiszt, 4 írnok és díjnok, 6 szolga. Mult évben érkezett 2,969 közpolg. és bánya, 6 úrbéri, 272 váltó, keresk. és csőd, = 3,247 ; 2,232 büntető, 49 fegyelmi és 2,547 elnöki. — Összesen 8,075 beadvány. Az év végén folyamatban maradt 1 fegyelmi, 159 rendes per, 23 felebbvitt sommás és zsellérper, 51 büntető = 234 ügy. Fegyelmi ügy érk. 8 (11), m. 1905. évről folyam, maradt 5=13; elintéztetett 12 (9). Polgári ügy. M. 1905. évről folyam, maradt 337 (281). Érkezett: közpolgári 1,267 (1,212); házassági 281 (304); váltó 91 (61); kereskedelmi 62 (73); birtokrendezési 2 (10). Elintéztetett: visszautasítással 44 (37); helybenhagyólag 1,096 (920); egészben megváltoztatással 340 (296); részben mv.211 (169), megsemmisítéssel 53 (40), feloldólag 92 (113), más módon 45 (29) = összesen 1,181 (1,604). Tanácsülés volt: 3-tagu 96 (86), 5-tagu 109 (99). ítélet hozatott: 902 (720). — Folyamatban maradt: 121 közpolgári, 19 házassági, 11 váltó, 8 keresk. = 159. Felebbvitt sommás per 1905-ről hátralékban maradt 22; érkezett 171 (155). Ebből befejeztetett visszautasítással 22 (19), áttétellel 7 (3); helybenhagyó 89 (74); megváltoztató 20 (20); feloldó 24 (20); részben fo. és hh. 4 (1); részben fo. és mv. 2, más módon 2 (7) = 170 (144). — Szóbeli tárgyalás volt 35 (33). Tárgyalás nélkül elintéztetett 37 (32). — ítélet hozatott 114 (94). Az év végén foly. maradt 23 (22). Felfolyamodás érkezett 4 (5); ebből helybenh. II. fokban 1, III. f. 1, más módon 1 = 3. — Zsellérper érk. és elint. 1. Büntető ügy: 1905. évi hátr. 132; érk. 631 (773) = 763. — Elintéztetett: visszautasitással 1 (5); áttétellel 11 (7); helybenh. 355 (359); megvált. 160 (187); megsemmisítéssel 59 (70); elutasítással 126 (131) = 712 (758). Főtárgyalás tartatott 104 (96), tanácsülés 92 (89). Ülésen kivüli intézkedés 429 (438). ítélet: 536 (556). Elintézetlen maradt 51 (132). Pénzügyi kihágási ügy érk. 31 (55); ebből elint. hh. 23 (43); mv. 4 (11); fo. 4 (4) = 31. ítélet: 27 (55). Telekkönyvi vizsgálatra-jelentkezett 7 (9), képesittetett 6 (6). Elnöki tanácsülés volt 6, teljes ülés 8. * A pécsi tábla területéhez tartozó 4 törvényszéknek létszáma: 4 elnök, 4 táblai birói c. és j. bíró és 37 tszéki bíró, ezekből esik: Kaposvárra 9, N.-Kanizsára 7, Pécsre 14, Szekszárdra 7 ; albiró 1—1 Kaposvár, N.-Kanizsa és Szekszárdra; 32 jegyző és alj. (8 Kaposvár, 7 N.-Kanizsa, 10 Pécs, 7 Szekszárd); 10 joggyakornok (2 Kaposvár, 1 N.-Kanizsa, 3 Pécs, 4 Szekszárd); 1 — 1 irodaigazgató; telekkönyvvezető: 3 — 3 Kaposvár, N.-Kanizsa és Pécs, 2 Szekszárd; irodai személyzet és szolga: 22 Kaposvár, 19 NagyKanizsa. 33 Pécs, 21 Szekszárd, = összesen 200. Közjegyző van a Tábla területén 20, keresked. ülnök 14; állandó szakértő 14, tolmács 12. Érkezett: polgári 46,122, telekkvi 35,726, büntető 29,683, fegyelmi 126 <= 111,657 beadvány. Az év végén folyamatban maradt 1,443 ügy, ebből 1 házassági, 5 keresk., 146 rendes per, 131 váltókereset. 9 felebbv. sommás ügy, 60 csőd, 10 birtokrendezés, 110 telekkvi, 312 I. fokú, 216 II. fokú bünper, 29 bünvizsgálat. Révai Lajos dr. (Folyt, köv.) Az 1907. évi országos ügyvédgyülés napirendje. Az 1907. október 7-én délelőtt 10 órakor a budapesti ügyvédi kamarának díszközgyűlése a budapesti ügyvédi kamara dísztermében (V., Szemere-u. 10.), melynek egyetlen tárgyát Werbőczy István arcképének ünnepélyes leleplezése képezi. Az ünnepi szónoklatot Günther Antal igazságügyminiszter tartja. 1907. október 7-én délelőtt 11 órakor ugyanott az országos ügyvédgyülés megnyitása. 1907. október 8-án és 9-én az országos ügyvédgyülés folytatása és berekesztése ugyanott. Az országos ügyvédgyülés a következő tárgyakkal fog foglalkozni : I. Az ügyvédi rendtartás reformja (tekintettel a Nagy Dezső és Fóliák Illés által készített törvénytervezetekre). a) Az ügyvédség szervezete. Előadó : DafVai Fülöp dr. Budaj pest. Véleményezésre felkérettek: Bérei Nagy Sándor, Debrecen, Gál Sándor dr. Marosvásárhely. b) Kamarai bíráskodás. Előadó : Reiniger Jakab, Szeged. Véleményezésre felkérettek: Kanig Vilmos dr., Budapest, Kecskeméti Lajos dr., Kecskemét. c) Ügyvédek és ügyfelek közötti viszony. Előadó: Gyöngyösi József dr., Budapest. Véleményezésre felkérettek : Fenyvesi Soma dr., Marosvásárhely, Kelemen Dezső dr., Szeged. d) Kari érdek: 1. A kincstári, közalapítványi, vasúti stb. ügyészségek megszüntetése és teendőiknek magánügyvédek utján való ellátása. Előadó: Berger Miksa dr., Budapest. Véleményezésre felkérettek: Alföldi Dávid dr., Eger, Bodolla Ferenc dr., Marosvásárhely. 2. A szegényvédelem országos szervezése. Előadó: Teller Miksa dr., Budapest. Véleményezésre felkérettek: Schütz Henrik dr., Arad, Révész Ernő dr., Szabadka, Szűcs Géza dr., Debrecen, Fistor Egon, dr. Szeged. 3. A birói állások bizonyos százalékának ügyvédekből kinevezendő bírákkal való betöltése. Előadó : Nágy Dezső dr., Budapest. Véleményezésre felkérettek : Perl József dr., Győr, Bedő Sándor dr., Marosvásárhely. 4. Az ügyvédek egy részének közjegyzői jogositványnyal való felruházása. Előadó: Menyhárt Gáspár dr., Kolozsvár. Véleményezésre kéretett: Nyulászi János dr., Kassa. 5. Összeférhetetlenség. Előadók : Baracs Marczell dr., Budapest és Bihari Mór, Budapest. Véleményezésre felkérettek : Papp József dr., Kolozsvár, Pető Béla dr., Trencsén. II. A polgári perrendtartás. Előadó : Pap József dr., Budapest. III. Az ügyvédi nyugdíjintézet. Előadó: Stern Sámuel dr., Budapest. Az országos ügyvédgyülés ügyrendje : 1. §. Az országos ügyvédgyülés 1907. évi október 7., 8. és 9. napjain Budapesten tartatik és tagja lehet minden kamarailag bejegyzett magyar ügyvéd. 2. §. A megnyitó teljes ülést az állandó választmány elnöke, esetleg az alelnökök egyike nyitja meg; a megnyitás után az állandó választmány titkára röviden előterjeszti ezen ügyvédgyülés előzményeit és napirendjét. 3. §. Ezen előadmány után következik az ügyvédgyülés elnökének és két alelnökének megválasztása, mely választás, mint általában minden választás, közfelkiáltással, vagy husz tagnak irásbeadott indítványára titkos szavazás utján és pedig utóbbi esetben viszonylagos szótöbbséggel történik. Hat jegyzőt a tagok sorából az elnök jelöl ki. 4. §. A választás után a gyűlés megállapítja ügyrendét és áttér az állandó választmány által megállapított napirendre. 5. §. Az országos ügyvédgyülés minden ülése nyilvános. Az ügyvédgyülés határozatai — szakosztályi tárgyalások mellőzésével — teljes ülésben hozatnak. A határozatok hozatalához a szavazók általános többsége kívántatik; ha ily többség létre nem jön, a határozat tárgyát képező kérdés elejtettnek tekintendő. 6. A gyűlésen csak az állandó választmány által napirendre kitűzött kérdések tárgyalhatók; a tárgyalást az illető kérdésre nézve az állandó választmány által választott előadó nyitja meg, ki egyúttal indítványát is előterjeszti. 7. §. A tárgyaláshoz szólni kívánók a jegyzők valamelyikénél jelentkeznek, a tagok csak a feljegyzés sorrendjében szólhatnak. Ugyanazon tárgyhoz egy-egy tag csak egyszer szólhat; bármikor szót kérhetnek azonban ; a) kik a napirendhez szólani, b) kik személyes kérdésben válaszolni, c) kik a tanácskozási szabályokra hivatkozni, d) akik indítványt visszavonni kívánnak. Az elnök a tanácskozás alatt bármikor szólhat. 8. §. Az elnök a szólót megintheti, ha ezt szükségesnek látja: rendreutasíthatja és ha a rendreutasitás is sikertelen maradna, a szólótól a szót is megvonhatja. 9. §. Ha a szólásra többé senki sincsen feljegyezve, az előadót és a vita folyamán a kitűzött kérdésre vonatkozó indítványt előterjesztett tagokat illeti a végszó; ezután az elnök a kérdést szavazás alá bocsátja. Szavazásra legelőször az előadó indítványa tűzendő ki, utána az ehhez legközelebb álló módositvány és ezután a távolabb eső módositványok fokozatos rendben bocsátandók szavazásra. A kérj dás akként teendő fel, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. 10. §. A vita bezárása iránti kérdés öt tag írásbeli indítványára szavazás alá bocsátandó az elnök által. 11. §. A szavazás rendszerint felállás által történik, ha az eredmény kétségesnek látszik, ellenpróba teendő és ha ez sem vezetne eredményhez, a jegyzők az igennel és nemmel szavazókat összeszámítják. 12. §. A befejező teljes ülés végén választatnak meg az állandó választmány tagjai a 3. §-ban körülirt módon. 13. §. Az állandó választmány, mely kebeléből választ elnököt, két alelnököt, titkárt és pénztárnokot, 10 budapesti és 10 vidéki tagból áll és jogában áll magát a szükséghez képest esetleg 20 taggal kiegészíteni. 14. §. Az állandó választmány feladata: gondoskodni az