A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 38. szám - A korlátolt felelősségű társaság. A társaság képviselete és üzletvezetése. 6. [r.]

A JOG 271 A korlátolt felelősségű társaság. Irta GRÓSZ MÓR dr., Nyitrán. (Folytatás.)*) VIII. A társaság képviselete és iizhtvczetése&£,^^g?'//:' A korlátolt felelősségű társaságot képviselni csalTlz üzletvezetők jogositvák. ük képviselik a társaságot a bíróság előtt és a bíróságon kívül. A törvénynek elvi álláspontja az, hogy az akaratnyilvánítások az összes üzletvezetők által közös egyetértéssel eszközölhetők. A társasági szerződés azonban ezzel ellentétesen meghatározhatja, hogy csak egy vagy több, de nem az összes társasági tagok akaratnyilvánítása elegendő és hogy a céget is csak egy vagy több tag jegyezheti. Ha azonban a társasággal szemben 3-ik személy részéről nyilvánítandó jogi akarat, akkor annak érvényességéhez elegendő, ha a 3-ik személy akaratát a társaság bármely üzletvezetője előtt kinyilvánította. A cégjegyzés alkalmával szükséges, hogy az üzletvezetők a társaság cégéhez saját névaláírásukat illesszék. Az üzletvezetők képviselik a társaságot, amely az üzletvezetőknek az ő nevében kikötött jogügyletei által jogokat és kötelezettségeket szerez, ehhez azonban nem szükséges, hogy ezen ügylet kifejezetten a társaság nevében köttessék, hanem elegendő, ha a körülményekből kitűnik, hogy az ügyleti felek szándéka szerint az ügylet a társaság részére köttetett. (Német törvény 36. §.). Az jntern viszony szempontjából az üzletvezetés tartama az alapszerződésben vagy pedig külön szerződésben megállapítható, felmondási határidők is kiköthetők. A törvény azonban kimondja, hogy az üzletvezetők kirendelése mindenkor visszavonható, az így visszarendelt üzletvezetők kártérítési igényeinek épségben tartásával. Hogy ebből önkénykedés ne származzék, az üzletvezető rendelésének visszavonhatása azon esetre, is korlátolható alapszerződésileg, ha erre nyomós okok fenforognak, minden esetre az okoknak nyomósaknak kell lenniök, pl. súlyos kötelességszegés, vagy képtelenség rendes üzletvezetésre. A társasági szerződés vagy a társasági tagok későbbi megállapodása az üzletvezetők azon hatáskörnék terjedelmét, hogy a társaságot képviseljék, megállapíthatja és azt korlátolhatja is. A társasági tagok kötelesek a társaság irányában ezen korlátozásokhoz alkalmazkodni és a hatáskör korlátozásának betartásáért felelősek a társaságnak, de ez csak a társasági tagoknak és a társaságnak belviszonyaira vonatkozik. De a társaságnak kifelé 3-ik *) Előző közlemény a 32. S2ámban . személyek irányában való viszonyában ezen korlátozás hatálytalan, mert az üzletvezetők képviseleti jogosultságának bárminő korlátozása 3-ik személyekkel szemben joghatálylyal nem bir. (Német törvény 36. §.) Ezen törvényes intézkedés megfelel a K. T.-nek a cégvezetőkre, közkereseti tagokra, betéti társasagoknak beltagjaira, részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatóságára vonatkozó és a korlátozásokat 3-ik személyek irányában kizáró jogszabályának. A társasággal összeköttetésben álló közönségnek érdekében van, hogy az üzletvezető kilétét tudja és pedig, hogy ki az üzletvezető, illetve vájjon az illető üzletvezető már megszünt-e az lenni. Azért az üzletvezetők személyében beálló mindennemű változás a kereskedelmi jegyzékbe való bevezetés végett bejelentendő ; ugyancsak bejelentendő az is, hogy egy üzletvezetőnek képviseleti jogosultsága megszűnt. Az üzletvezetőknek egy további igen fontos kötelessége a társasági tagok jegyzékének nyilvántartása és a birósághoz való évenkinti benyújtása. Minden évben január havában kötelesek az üzletvezetők a társasági tagok jegyzékét, amelyet az üzletvezetők aláírni tartoznak, a kereskedelmi birósághoz benyújtani. Ezen jegyzékben a társasági tagnak neve, előneve, társadalmi állása és lakhelye, továbbá az ő alapbetétjének nagysága kitüntetendő. Ezen jegyzék az üzletvezetők által nyilvántartandó vagyis az előforduló változtatások a jegyzéknek legközelebbi benyújtása esetében bejelentendök. Az üzletvezetők gondosságát, amelylyel a társaság ügyleteit vezetni tartoznak, a törvény meghatározza. Első sorban kötelessége az üzletvezetőnek azon gondossággal eljárnj, amelylyel egy rendes kereskedő általában eljárni szokott. (Német törvény 41. §.) Az üzletvezetők kötelesek a szabályszerű könyvvezetésről gondoskodni. További kötelessége az üzletvezetőknek az üzleti év első 3 hónapjában az elmúlt üzleti év mérlegeit felállítani, nemkülönben a nyereség- és veszteségszámlát elkészíteni. Az erre vonatkozó 41. §• a következőket írja elő: 1. Az üzleti telepek berendezése és egyéb vagyontárgyak, amelyek nem továbbeladásra, hanem a vállalat üzeméhez állandóan vannak rendelve, a beszerzési vagy előállítási árban felvehetők; e vagyontárgyak tekintet nélkül csekélyebb értékükre ezen árban értékelhetők, amennyiben az elhasználásuknak megfelelő összeg levonásba hozatik, illetve a levonásnak megfelelő megújítási alap létesittetik. 2. A társaság szervezésének és igazgatásának költségei mint activa a mérlegben nem szerepelhetnek. 3. A társaságnak azon joga, hogy a társasági tagoktól utólagos hozzájárulási összegeket bekövetelhet, csak az esetbeu szerepelhet a mérlegen mint vagyon, ha az utólagos hozzájárulás már törvényszerű módon elhatároztatott és ha társasági tagoknak követelésének megelőzésével, az első előadástól kezdödőleg le fog vonatni mindaddig, mig az előleg törlesztve nincs. 5. Szerződésszegés esetén: a szerződéstszegő fél közösen megállapított bírságot fizet, ami ezen szerződés joghatályát meg nem változtatja.) A m.kir. Opera: külföldi zenemüveket illető szerződését. Az Opera a külföldi zeneművek tekintetében is, esetről esetre köt Írásbeli szerződést az illető ügynökkel. A nehézségek itt csak a tantiéme nagysága körül merülnek fel. A szabályrendelet 141 —142. §§-ai szerint, e szerződésekben az foglaltatik : hogy az idegen művek megszerzése és a fordítók dijának meghatározása : a művészeti igaagatóra bizatik. Az Írókkal szerződés kötendő és a művek lehetőleg úgy vásároltassanak meg, hogy az előadási jog Budapesten az Operát kizárólag illesse. Az ily feltétel mellett megvásárolt művek Budapest területén: az Operán kivül, más színpadon elő nem adhatók. 6. Francia szerződésminták: a szia- és zenemüvek előadási jogáról. Rendelkezésünkre áll még ( Valenti?i színházi ügynök szívessége folytán) két szerződési minta, melyet a párizsi: De-Choudens zeneműkereskedő-cég: ugy a külföldi, mint a belföldi színházi vállalatokkal köt. Az első : francia nyelvű, — általunk magyarra fordított — szerződési minta : a színmüvekről szól. Ennek 2-ik szakaszában kötelezi magát a színház a bruttó jövedelemből, beleértve a napi bérlethányadot is, a kölcsönösen megállapított bizonyos százalékot, vagy előadásonként egy meghatározott összeget, vagy végül : fix-összeget valamennyi előadás után, — minden hó végén, a pénztári kimutatás kapcsán, tantieme fejében beküldeni. A 3-ik szakaszban az előadás joga csak meghatározott színházhoz van kötve és megszűnik az igazgató visszalépésével. A 4-ik szakasz feljogosítja az eladót : egyetlenegy fizetés elmulasztásának esetére, a szerződést azonnal hatályon kivül helyezni; ily esetben a bérbeadott anyag 3 napon belül visszaadandó. Ha azonban az anyag szintén megvétetett, akkor vevő azt mindaddig nem használhatja, mig a hátralék kiegyenlítve nem lett. Eladó ily esetben birói végrehajtás utján megakadályozhatja a vevőt az előadások folytatásában. Az 5-ik szakasz szerint : a tantieme-ek mindaddig fizetendők, mig a francia törvény a szerzők jogát megvédi. Ellenben az irodalmi tulajdonjogot védő államszerződések hatályon kivül helyezése esetén, — ez a szerződés továbbra is hatályban marad. (6. szakasz.). A 7-ik szakaszban kötelezi magát vevő, a művet : meghatározott birság terhe mellett, záros határidő alatt előadatni. E bírság bíróilag semmiesetre sem mérsékellietö. (? !) Ha a darab záros határidőn belül elő nem adatnék, eladó az előadási jogot ugyanazon városban más színháznak átengedheti — annélkül, hogy az anyag bérletéért fizetett összeget viszszaadnia kellene. Amennyiben az anyag eladatott volna, eladó ugyanazon város más szinházára is átruházhatja a művet, — az utolsó előadástól számított egy éven belül — azon esetre, ha vevő azt újból elő nem adatja. (8. szakasz). A zeneművekről szóló szerződésnek, a fentiektől eltérő pontjai, — magyar fordításban — a következők : 2. p. : A zene csak a szerződésben megjelölt színházban adható elő. 3. p. : Vevő meghatározott kötbér, valamint úgy a szerzők, mint a kiadók részéről igényelhető kártérítés és elégtétel terhe mellett, — el van tiltva a jogellenes előadásoktól és a bérbe vett anyagot sem el nem adhatja, sem le nem másoltathatja, sem kölcsön nem adhatja, sem a kérdéses zenét át nem ruházhatja, hanem köteles azt franco azon esetre visszaküldeni, ha a színház bezáródik, vagy annak igazgatója — bár csak rövid időre — az igazgatóságtól visszalép. Eppugy : — oly összegű birság terhe mellett, mely az anyag kölcsöndijának megfelel, el van tiltva a vevő attól, hogy a zenén változtasson, vagy azt más zenével helyettesittesse. E birság bíróilag nem mérsékelhető (?!) 4. p.: A szerző jogai e szerződésben nincsenek bennfoglalva és külön szerződéssel lesznek szabályozva. 7. p. : Eladónak jogában áll bármikor meggyőződni arról, hogy a zeneanyag a színháznál még meg van-e ?