A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 36. szám - Színházi jogunk. A Vígszínház szerződései. 15. [r.]

256 A JOG ne öljön. És midőn azt látta, hogy amitől félt (a tolvaj érkezésétől), az bekövetkezett és lőtt, pillanatnyi elhatározás következtében idézte elő azt az eredményt, amelynek a létrehozására különben nem törekedett. Carrara szerint a kérdés helyes megoldása a föltétel helyes fogalmának a pontos megállapításában rejlik. A fóltétcles praemeditáció igazi hipothéziséről csak akkor beszélhetünk, amidőn az ölés, a tettes elhatározásakor, a megölt egyén valamely olyan tényében rejlett, amely az ölés oka gyanánt szerepelt. Ha valaki elhatározza, hogy ellenségét megöli az első alkalommal, amidőn vele találkozik, vagy amidőn vele egyedid találkozik s ha elhatározván az ölést, ellenségét az uton várja, hogy azonnal megölje, mi helyt arra megy: mindezek nem föltételek, hanem a végrehajtás különböző módjai. Az ölés elhatározása biztos, csak a véghezvitel bizonytalan. A praemeditáció — ezen hipothézisben — nem lehet vita tárgya; a feltételes praemeditáció igazi alakja az, midőn a bűnös még nem bizonyos abban, hogy akarni fog ölni, hanem az ölés - a tervezgetés közben — attól függ, hogy meglássa az illető, vájjon az áldozat meg fog-e tenni bizonyos dolgot, vagy nem. Az első esetben, bizonyos az ölési akarat; csak a ahol* és a <ítnikor» bizonytalan. A másik esetben bizonytalan az elhatározás. Maga az elme még nem tudja, hogy meg fog-e történni az ölés, vagy nem. Csak azt látja előre lehetségesnek, hogy nem történik meg, sőt azt reméli és kivánja is. A valódi helyzet ezen megrajzolása kizárja a praemeditációt. Ezen következtetés azonban csak akkor áll meg — mondja C árrara — midőn az effektiv elhatározás bizonytalan kanzativ eredménye a megölt részéről szenvedett igazságtalan tettnek ; még inkább pedig akkor, amidőn éppen nem bizonyos azon egyén, akin az ölési cselekmény el fog követtetni. Másként gyilkosság miatt volna felelősségre vonandó azon ember, aki éjjel fegyverrel megy haza s készen van arra, hogy lelő bárkit, aki őt megtámadja. De, ha az utolsó elhatározás kanzativ eleme nem igazságos, akkor nem zárható ki a praemeditáció, mert hiányozván a jogos felháborodás észszerű oka, az ölést inkább hideg számítással — és igy igazi praemeditációval — elkövetett cselekménynek kell tekintenünk, amelynek az oka a tettes gonosz lelkületében rejlik. Végeredményben tehát Carrara azt tartja, hogy a praemeditáció csak akkor van kizárva, ha a végelhatározás bizonytalan kanzativ eleme valamely, a megölt egyén részéről eredő, igazságtalan tett volt. Pessina szerint 21) nem helyes a Carrara véleménye, 31) «Elementi di diritto penale» II. k. 37. 1. jegyzet. mert a megölt egyén tényének az igazságosságának, vagy az igazságtalanságának semmiféle hatása sincsen valamely más, tisztán pszikhologiai cselekmény létezésére, vagy nem-létezésére, amely a gyilkosra vonatkozik és amely ezenkívül a megölt egyén tettét megelőzné. Pticcioni sem fogadja el föltétlenül a Carrara nézetét, amennyiben megengedi a föltételes praemeditációt akkor is, amidőn a tettes a passziv alanyt valamely sértő, vagy provokáló cselekményen éri, mivel a passziv alany eme cselekményének a tartalma egyenesen sértő.22) De nemcsak a tudomány, hanem a gyakorlat szempontjából is foglalkoznak e kérdéssel. így néhány büntetőtörvény — mint a francia23), a ticinói24), szárd26) s a nápolyi20; kódex — is kiterjeszkedik a föltételes praemeditációra. A föltételes praemeditáció kérdése tisztázva van annyiban, hogy ugy a doktrína, mint a törvénykönyvek egy része, elismeri a létezését. A praemeditáció jogi jeléntősége abban áll, miszerint annak a fönnforgása esetén, a büntetés tetemesen súlyosbítva lesz. Ezen álláspontot foglalják el az összes btk.-ek, valamint az írók legnagyobb része is. Ez utóbbiak közül az igazságosság elméletének a hivei a büntetést belsőleg igazolva találják a halálbüntetésben, a praemeditációval elkövetett emberölés büntetésében. Rossi és a francia iskola hivei szerint, «a praemeditáció oly tény, amely nagy veszélyt jelent s amely igazságos megtorlást követel.» Ok tehát szintén súlyosbító oknak tekintik a praemeditációt.27) Hasonlóképpen vélekedik Carrara is, aki szerint «a praemeditációval elkövetett emberölés súlyosabb megbüntetését nemcsak az erkölcsi érzés kivánja, amely előtt a praemeditált bűncselekmények gyűlöletesebbeknek tűnnek föl, mint a többiek, hanem annak a meggondolása is, hogy a praemeditáció nagyobb veszélynek a valóságát rejti magában, vagyis, hogy csekélyebb képességet jelent számunkra a tekintetben, hogy védekezhessünk ama gonoszság ellen, amely érett számítással törekszik kárunkra. Az igaz, hogy az olyan bűnössel szemben, aki a pillanat hatása alatt határozta el az ölést, a kiszemelt áldozat elegendő védelmet találhat a saját erejében. A verekedések j történelme azt mutatja, miszerint nem ritka azon eset, amidőn a támadó marad ott a küzdőtéren. *») «I1 codice penale toscano illustrato», IV. k. 402. 1. ") 297. sz. 24) 242. sz. >5) 628. sz. 26) 351. sz. 2) «Trattato di diritto penale», III. k. IV. fej. vidéki előadási joggal megszerezni és a fordítást—• az első előadáson használt sugó-példányból hűen lemásolva, — eladónak minden színpadra szóló korlátlan rendelkezési joggal, díjmentesen átengedni.18) (Kissé homályos szövegezés !) 16. Szerződésszegés esetére, vevő ujabb, közösen megállapított és bíróilag le nem szállítható (!) bírságot fizet. Emellett a szerződés és az abból folyó kötelezettségekből eredhető perelhetési jog, épségében fennmarad. 17. Per esetén a bpesti járásbíróság illetékessége és a sommás eljárás van kikötve. 3. /i magyar vidéki színpadok szerződései. A vidéki színpadok, színpadi újdonságaikat nem szerzik be közvetlenül a mű szerzeijétöl, hanem evégett — az Országos Szinészegyesűlet utján, mely erre kizárólagos joggal bir,19) — a magyar színpadi szerzők egyesülete ügynökségéhez kénytelenek fordulni. (A színházi ügynökségekkel: egy alábbi fejezetben bővebben fogunk foglalkozni.) A fenti ügynökség képviselője gyanánt szerepel: a «fíárd Ferenc és testvére» zene- és színpadi műveket kiadó budapesti cég, mely a vidéki színpadokkal a képviseletére bizott minden színmű, opera vagy operett tekintetében — a következő szerződésre lép: 1. A cég eladja, — a budapesti, fiumei és kolozsvári színpadok kivételével — a vevő saját neve alatt vezetett bármely vidéki színházban, az eladás tárgyát képező műnek magyar nyelvű előadásjogát. 2. A mű anyagának évi kölcsöndija, vagy vételára fejében fizeti vevő a szerződésileg megállapított összeget, továbbá ls) E kikötés nyilván külföldi szerzőknek itt előadásra kerülő idegen nyelvű műveire vonatkozik. "19) Belügymin. rend. 18^2. aug. 2-áról, 47.029. sz. a. L. Rendeletek Tára 1892. 1,503. 1. a mű mindenegyes előadásáért, minden hó 5-ik napján, — előadási díj fejében: a bruttó bevételből, valamint az ez napra eső bérlethányadból egy szerződésileg megállapított százalékot, mely előadásonkint egy közösen megállapított összeggel biztosítandó. 3. Az annak idején esedékes jogdijakra: fizet vevő bizonyos előleget, mely az esedékes előadási dijakból az első előadástól kezdve lesz levonva. Ha az előadási dijak összege ezt az előleget el nem érné, vagy a mű előadásra nem kerülne, ezen előleg vissza nem térítendő. 4. A kölcsön adott mű anyaga, a szerződésileg kikötött idő lejártával visszaküldendő és sem eladás, ajándékozás, kölcsönadás, sokszorozás vagy lemásolás tárgyát nem képelheti. Nem szabad továbbá a vevőnek: az előadás jogát másnak átengedni, eladni, másra átruházni, vagy kikölcsönözni. 5. Az anyag áll: a sugókönyvből, zongorakivonatból, partiturából, magán- és karszólamokból és zenekari szólamokból. Ezek árát vevő megfizetni tartozik azon esetre, ha azokat a kikötött időben vissza nem küldené. 6. Az előadások ellenőrzése végett köteles vevő minden hó 2-ik napjáig, az előző hóban előadott művek eredeti szinlapjait beküldeni. 8. Szerződésszegés esetén fizet vevő: szerződésileg meg határozott, bíróilag le netn szállítható (!) bírságot, épségben tartatván ezen szerződés jogérvényessége és az abból eredhető perelhetési jog. Jogában áll az eladónak : vevőt bármely hatóság utján a mű előadásától eltiltani, vagy arra zárlatot elrendeltetni. 9. Az anyag és előadási jog csak egy színházra érvényes. Ha tehát vevő egy másik színház igazgatását is elvállalja, ugy a szerződés erre ki nem terjed. Per esetén illetékes bármely budapesti kir. járásbíróság, a sommás szóbeli eljárás szerint. 4. KiÜfóldi írókkal kötött szerződések. Az amerikai egyesült államok a legújabb időkig nem részesítették a külföldi Írókat jogi oltalomban, - pedig van pén-