A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 35. szám - A váltóóvás reformja

248 tendő eljárást szabályozó (1881. évi nov. 2,851. I. M. E.) rendelet 14. §-a értelmében a sommás fizetési meghagyás csak eredeti okirat, vagyis csak eredeti óvás melléklése esetében bocsáttatik ki. A rendes váltói eljárás* során pedig a valószinüsitése annak, hogy a peres váltó felperesnek tényleges birtokában volt, tanuk vagy egyéb bizonyítási eszközök segélyével is joghatályosan beigazolható, mindenesetre erre az óvatoló személynek oly bizonyítványa is elegendő, mely az eddigi óváskönyvektöl különböző, jóval egyszerűbb alakban vezetendő óvási jegyzőkönyvek alapján is kiadható. A tapasztalat tényleg azt mutatja, hogy közjegyzőknél rakásszámra porladnak az óváskönyvek, mert a közönség belátva az egész intézmény hasznavehetetlen voltat, az óváskönyvekből másolatokat egyáltalán nem vesz ki. Mindezeknél fogva azt javasoljuk, hogy az óvást felvevő közegek a mai óváskönyvek vezetése alól felmentessenek és a célnak megfelelőbb, egyszerűbb és a felvétel sorrendjében napnap után összefűzendő jegyzőkönyvek vezetésére köteleztessenek. E jegyzőkönyvek tartalmazzák az óvás számát, a váltóbirtokos, a kibocsátó, az intézvényezett, valamint a forgatók neveit, az esetleges telep vagy szükségbeli telep helyét, a váltó keltét, lejáratát, értékének és minőségének megjelölését, végül a bemutatás helyét és idejét. A jegyzőkönyvekből a felek kívánságára bármikor kiadandó hitelesített kivonat az eredeti óvást mindenben pótolja. 4. Az óvatoló közegek köre. Az óvás reformja körül folyó vitákban legtöbb nézeteltérésre az a kérdés adott okot, vájjon az óvás felvételéhez jogi tudással rendelkező közegekre van e szükség. A mai jogállapot tudvalevőleg az, hogy az óvásokat közjegyzői székhelyen és e helyekhez csatolt járásbirósági területen közjegyzők és váltójegyzők, más járásokban járásbirósági tisztviselők (járásbiró, aljárásbiró, járásbirósági jegyzők és aljegyzők) veszik fel. A jelenlegi szabályozással szemben a postaóvás, de másirányú reform hívei is az óvásban csak sablonmunkát látnak, melynek elvégzésére oly drága erőkre szükség nincsen. Szerintünk az óvás felvétele bizonyos fokú jogi tudást igényel, melylyel ama közegek, kikkel a maiakat helyettesíteni kívánják, egyáltalán nem rendelkezhetnek. Viszont el kell ismernünk, hogy az óvás felvételére jogosult közegek szük köre folytán az óvásdijak akárhányszor aránytalanul magasak. Igen gyakori eset, hogy oly helyeken, ahol sem közjegyző, sem járásbíróság nincsen, az óvási költségek meghaladják a váltóösszeg nagyságát. A legkisebb óvásdij 0 K. 20 f, de ez az összeg a közjegyző székhelyén kívül teljesített óvásoknál 30— 40, sőt 100 K.-t is tehet ki. Szükségesnek véljük ezért, hogy gondoskodás történjék kevésbé elfoglalt és közelebb eső közegekről. Kiterjesztendőnek tartjuk mindenekelőtt a közjegyző jogosultságát helyetteseire időn kivül, valamint az irodájában alkalmazott jelöltjeire is. Az óvások felvételével megbizandók továbbá ügyvédek oly helyeken, ahol sem közjegyző, sem járásbíróság nincsen, amiáltal a köz- és váltóügyvéd eredeti értelme visszaállíttatnék ; sőt ügyvédeken tulmenőleg esetleg körjegyzők is, akik ma amúgy is már jelentős jogi munkák végzésére jogositvák. Megszűnnék ily módon az a visszás állapot, hogy ma, amikor a hazai pénzintézetek váltótárcája hétszázszor nagyobb, az óvás felvételére kevesebb közeg álljon rendelkezésükre, mint az 1840. váltótörvény meghozatala idejében. 5. Az óvatoló közegek hatásköre. A legnagyobb bizonytalanság uralkodik azon kérdés körül, vájjon jogosítva van-e az óvatoló közeg a fizetés végetti bemutatás alkalmával óvás felvétele előtt az adós részéről felajánlott teljesítést átvenni és nyugtázni ? Az uralkodó felfogás a felek és az óvatoló személyek közötti viszony jogi természetéből kiindulva, tagadja a pénzátvételi jog és kötelezettség fennforgását. E magyarázat nem felel meg a hitelélet következményének, sőt jogilag is vitatható lehet, hogy az óvatoló közegnek teljesítésre irányuló felhívása nem foglalja-e magában a felajánlott teljesítés elfogadásának kötelezettségét. Ezért tiszteletteljesen javasoljuk annak kimondását, hogy a fizetés végetti óvás esetében a felajánlott fizetés vissza nem utasítható, hanem az óvatoló közegek a felajánlott fizetés átvételére és nyugtázására jogosultak. 6. Az óvási órák. Az óvásnak, valamint egyéb váltócselekményeknek teljesítésére a törvény megállapítja, hogy azok d. e. 9—12 óra közt, délután pedig 2 — 0 óra közt eszközlendők. Ez a szabályzás nem célszerű, mert az üzleti órákkal amúgy sem vág egybe, az idő megszakitottsága pedig az óvástfelvevő közegekre igen hátrányos. Az óvásfelvételi időtartam szük határai véleményünk szerint tágitandók, ezeken belül a folytonosság helyreállítandó. Ezért, ha a végrehajtási törvénynek a végrehajtási cselekmények foganatosítására vonatkozó időhatározmányai átvehetők nem volnának, tiszteletteljesen javasoljuk, hogy a váltói jogok érvényesítése vagy fentartása végetí valamely személynél teljesítendő váltócselekmények délelőtt 9 óra és délután 6 óra közt eszközöltessenek, reggeli 9-től d. u. ti-ig legyen felvehető az óvás, nehogy a közjegyző, ügyvéd, stb. legértékesebb idejét legyen kénytelen e kevéssé jövedelmező munkára elfecsérelni. 7. Az óvás dija és Illetéke. Ha az óvás fenti javaslatainak értelmében reformáltatik, költséges volta nem fog többé panaszra okot szolgáltatni. Ennek dacára végezetül rá kell mutatnunk a jelenlegi óvásnak e tekintetben fennálló másik visszásságára. A váltó maga értékszerint fokozódó illeték alá esik, illetéke pedig legolcsóbb valamennyi okirat illetéke között. Ezzel a fokozatossággal és olcsósággal ellentétben áll a mai állandó óvatolási dij és a rendes közjegyzői tanúsítványnál kétszerte nagyobb bélyegilleték. Az óvás költségeinek a javasolt reform dacára netán mutatkozó aránytalanságának megszüntetésére vagyunk bátrak javasolni, hogy a mai állandó dij helyébe a váltó értékével arányosan emelkedő dijfokozat lépjen, az óvás illetéke pedig az egyéb közjegyzői tanúsítványoknál szokásos 1 korona legyen. Vegyesek. A bejegyzett cégszövegtől eltérő cég használata ügyében a közigazgatási hatóság itél. A m. kir. Minisztertanács (1907. jul. 3., 29,484. I. M. sz. a.) következő határozatott hozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik : indokok: P. P. budapesti lakos a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszékhez 1906. évi február hó 27-én 19, 279. sz. a. azt a feljelentést tette, hogy a «S. és T. fényképészeti társaság> cégtábláján és fényképein, valamint a hirdetéseiben a bejegyzett cég szövegétől eltérően «Hungária fényképészeti társulatnak* nevezi magát. A királyi törvényszék a feljelentést a budapesti IV. kerületi elöljárósághoz tévén át illetékes eljárás végett, az elöljáróság az 1906. évi június hó 5-én 9516/906. szám alatt hozott ítéletével L. E. felelős cégtagokat a «Hungária fényképészeti társulat* cég jogosulatlan használatával elkövetett kihágás vádja és következményei alól felmentette, a cégnek a bejegyzett alaktól eltérő használata miatt emelt vád tekintetében pedig magát illetékesnek nem találván, ítéletet nem mondott, hanem az ügyet a kir. törvényszékhez tette át. Eszerint a budapesti kir. kereskedelmi és váltótövvényszék és a budapesti VI. kerületi elöljáróság között hatásköri összeütközés esete merült fel, amelynek elintézéseképen az eljárást a közigazgatási hatóság hatáskörébe kellett utalni, mert ebben az ügyben nem cégnek jogosulatlan használata (cégbitorlás), hanem amiatt emelték a panaszt, hogy a S. és T. cég a bejegyzettr cégszövegtől eltérő szöveget használt cégtábláján, iparcikkein és hirdetéseiben, a bejegyzésnek meg nem felelő cégszöveg használata pedig az 1874 : XVII. t.-c. 58. §-ába és 157. §-ának d) pontjába ütköző kihágásnak az alkatelemeit látszik magában foglalni amelyek megbirálása az 1884: XVII. tc. 166. §-ának d) pontja értelmében Budapesen első fokban a kerületi elöjáróság hatáskörébe tartozik, amint a királyi minisztérium hasonló ügyben 1902. évi november hó 28-án hozott határozatában már ki is mondotta. Az 1907. évi szeptember hó 6. és 7. napján Pécsett tartandó Országos Rabsegélyző Kongresszus ügyrendje. I. A kongresszus tagjai. 1. §. kongresszus tagjai: 1. a magyarországi rabsegélyző egyesületeknek hivatalos küldöttei, .2. bármely magyarországi rabsegélyző egyletnek a kongresszuson megjelent tagja, 3. mindazon a rabsegélyügy iránt érdeklődők, kik, amennyiben nem tagjai valamely magyarországi rabsegélyző egyesületnek, legkevesebb 5 K. lefizetése ellenében kongresszusi tagsági igazolványt szereznek. 2. §. A kongresszus tagjai a végrehajtó-bizottság elnökének aláírásával ellátott igazolványt kapnak, mely jogot biztosit részükre : a) az üléseken való megjelenésre és felszólalásra, b) a feltett kérdések tárgyában szavazásokra, c) az összes kiadmányokra. II. A megnyitó ülés. 3. §. A megnyitó ülés, bellyei Rickl Gyula igazságügyminiszteri tanácsos, a budapesti rabsegélyző egylet elnökének elnökletével, szeptember hó 6-án délelőtt 10 órakor a pécsi városháza közgyűlési termében tartatik, melyre a kongreszszus összes tagjai hivatalosak. 3. §. A megnyitó ülés napirendje: a) az ügyrendtervezet jóváhagyása, b) az elnök, három alelnök, titkár, két jegyző és pénztárnok megválasztása, c) a kongresszus végleges munkarendjének megállapítása. III. A tanácskozások rendje. 5. §. A délelőtti üléseken a vitakérdések kerülnek tárgyalás alá 6. §. Az elnök, vagy őt helyettesítő alelnök az ülést megnyitja s átadja a szót az előadónak, ki fejtegetéseinek végeredményét határozati javaslat alakjában foglalja össze s írásban adja át az alelnöknek. 7. §. Az előadást vita követi, melyben a jegyzőnél történt jelentkezés rendjében bármely kongresszusi tag részt vehet. 8. §. Egy-egy kérdéshez minden jelentkező csak egyszer szólalhat fel, az előadót zárszó illeti meg. 9. §. Az előadás 45 percznél, az egyes felszólalás 10 percznél, az előadói zárszó 15 percznél hosszabb ideig nem tarthat, hacsak arra az elnök külön engedélyt nem ád. A határozati javaslatokat az elnök egészben, vagy pontonként bocsátja szavazás alá. A kérdés feltevéséhez a tagok hozzászólhatnak. 10. §. A délutáni előadásokat szabályszerint nem követi vita, ha csak ebbe az elnök bele nem egyezik, mely esetben a 7—8. §-ok rendelkezése irányadók. PALLA5 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMOAJA BOOAPE&TEN