A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 35. szám - A fővárosi állami rendörségnek 1906. évi működése. 6. [r.]

246 A JOG nem kívánhatja, mert a törvény csak arra az esetre intézkedik, ha végrendelet nem maradt. Felsőbirósági határozatok ezt a felfogást — amennyiben ez a haszonélvezeti jog csak az özvegység tartamára vagy mig az özvegy férje nevét viseli : arra az időre vonatkozik — követni látszanak s helyesen. De már nem tartanám helyesnek, hogy bármily nagy vagyon hátrahagyása esetén is a férj ily rendelkezését az első házasságból származó gyermek követni lenne köteles. A fővárosi állami rendörségnek 1906. évi működése.*) (Befejezés.)*) A cselédügy állandó panasz tárgya. A gazdasági helyzet, a kivándorlás, a sociális «divatos áramlatok)): a cselédkérdést szintén «a társadalmi problémák közzé sorozzák.)) Megcsappant a cselédlétszám, a kereslet nagyobb a kínálatnál — a nélkül, hogy a cseléd helyzete lényegesen javult volna. A 14 napos szolgálatok ma már megszokottak, belépés és felmondás egy időre esnek. A bajok lényeges oka «a cselédség morális elselejtesedésében is keresendő. Jó részünk csak szükségből áll helybe. Ha pénzre tesz szert, a munka nélküli henye életre vetődik, melynek bacillusai: a kvártélyos asszonyok tanyái, sok helyt a cselédszerzők boltjában is megmételyezték lelkét. Szeretkezések és léhaságok töltik be életét, mely a csatangoló életmódhoz szoktatja és kész prédává teszi a prostitutio számára.)) Ennek meggátlására a főkapitány mult évben egy rendeletet bocsátott ki, mely minden panasznál a cselédkönyv felülvizsgálását rendeli. Ha itt az egyes szolgálati idők közt indokolatlan hézag mutatkozik, ha a cseléd nem volt helyben, vagy helyét minduntalan változtatja, — első esetben megintendő, ismétlés esetén pedig ellene a kihágási eljárás megindítandó. Szükségesnek tartja a főkapitány az 1876. évi elavult cselédtörvény alapos revízióját és a hatósági cselédnyilvántartást. A munkakönyvnek be- és kilépéskori láttamoztatása is célhoz vezetne és könnyítené a hatósági ellenőrzést. Épp oly kevéssé vált be a cselédszerzésre, közvetítésre hozott szabályrendelet. Kijátszása napirenden van. Feljelentés csak igen ritkán történik és igy a megtorlás is elmarad. Cselédkönyv kiállíttatott 7,250, (8,877). Számuk tehát apadt, ellenben megnövekedett a panaszok száma: 16,941-re (16,434). Többnyire a cseléd a panaszos, mert a gazda csak kivételesen teszi ki magát az idézgetés és tárgyalás izgalmainak. De el kell ismernünk, hogy igen sok cselédtartó tényleg rászolgál az ily panaszra. Panaszt tett 9,251 cseléd és 7,690 cselédtartó. Bérkövetelés miatt volt panasz 9,467 ; helyelhagyás miatt 5,488, más okból 1,986. Szóval elintéztetett 1,986, irásbelileg 11,466 panasz. * A toloncügyröl már ismételve volt alkalmunk észrevételeinket megtenni. Mi azt a világ és jogszolgáltatás leghaszontalanabb és amellett fölötte költséges intézményének tekintjük. Az eltoloncolt — alig, hogy a főváros határán tul van, már megugrik és újból visszatér a szép, szórakoztató és oly bő keresetet nyújtó fővárosba. Boda ur itt is adós maradt az uj eszmékkel, az üdvös reformokkal. Pedig az itt megtakarított pénzen : sokat lehetne a praeventio és gyermekvédelem terén lendíteni. A bürokratikus copf azonban ntm enged a létezőn bármit is változtatni. Persze valami ujat, okosat kellene ennek helyébe állítani, ami talán némi fejtörésbe is kerülne. De Boda ur gondolkozó fő és azért okvetlenül várunk tőle e téren is üdvös ujitást. Panaszolja a jelentés, hogy a vidéki hatóságok sok oly egyént is ide toloncolnak, aki nem budapesti illetőségű. Nem értesitik továbbá a főv. rendőrséget az idevaló illetőségű kényszerutlevelének kiállításáról, melynek alapján a tolonc megérkezése után nyomban jelentkezni tartoznék. így az ellenőrzés fölötte hiányos marad. A jelentés szükségesnek tartja ugyan a szabályzat és különösen a kitiltási eljárás módosítását, de nem jelöli ki az e célra szolgáló módokat és eszközöket. A belügyminisztertől pedig, aki azt sem tudja, hogy mi fán terem ez az ügy, a reformot hiába várja. Szükségesnek tartja továbbá a toloncház kibővítését, — már közegészségi szempontból is. A férhelyek elégtelen volta miatt jelenleg a 26—28 ember számára készült fogdahelyiségben 50—60 ember, a 10 embernek megfelelő zárkában 15—20 ember Jiyer elhelyezést.' *) Előző közlemény a 32. számban. A börtön vizsgáló bizottmány pedig a jelentés szerint ((semmi kifogásolni valót nem talált» ! ! ! Derék legények — Allah növessze meg a szakállaikat! Hát annyi bizonyos, hogy ily túlzsúfoltság mellett: az ott letartóztatott gyermekek a nagyoktól el nem különíthetők és a «szeretetteljes» erkölcsnemesités és tanítás vagy eltévesztett marad, vagy egyszerű szemfényvesztés. Együvé kerülnek biz azok a megrögzött gonosztevőkkel és az eredmény közbiztonsági desolált állapotunkon látható. Lezárva volt itt 21,148 (23,070), ebből férfi 14,906, nő 6,242. Az elzárás oka többnyire csavargás, koldulás és részben tiltott visszatérés. Csavargásért büntettetett 1,039 férfi, 267 nő; ismételt csav.-ért 1,951 f., 419 nő = 3,876. Koldulás miatt 1,127 f., 408 nő = 1,535. Ez természetesen nem fedi a koldusok valódi számát. A munkára képtelen, koldulás miatt előállítottak nagy része : a szegényházba való felvétel végett a ker. elöljáróságokhoz lett átkísérve, 2/3-át azonban helyhiány miatt nem vették fel, vagy 1—2 hét múlva már elbocsátották. «Ily körülmények között a rendőrségnek a koldulás megbüntetése körüli tevékenysége sokban illuzórinssá válik.» Tehát itt is sikertelenség, mint a bünnyomozás terén, — pedig sokat tanulhatna rendőrségünk a külföldtől, ha tanulni egyáltalában akarna I Tiltott visszatérés miatt büntettetett 1,492 f., [540 nő — 2,082 (2,330; hány tér azonfelül vissza, aki a rendőrség rövidlátó Argus-szemét kikerüli!). «Irt a fővárosban van ezen elemek titkos és bűnös machinációinak megszokott helye, ahol a nagy emberáradatban sokáig vonulhatnak meg észrevétlenül és büntetlenüb. Rendőrszabály áthágása miatt büntettetett 881 (626). Kerítés és keresetszerü titkos kéjelgés miatt 2 férfi, 167 nő, = 169. Botrányos részegség miatt 1,104 férfi, 276 nő === 1,380. Verekedés miatt 250 férfi, 22 nő — 272; gyorshajtás miatt 515 férfi; cselédvétségért 44 férfi, 517 nő = 561 (524). Az élelmezés került 28,574 K. 93 f.-be (30,586 K. 10 f.) Ebből esik egy ételadagra 18'74. f. Eltoloncoltatott 5,288 férfi; 2,298 nő = 7,586 (9,647.) Kényszerutlevél kiállíttatott 2,420; őrizet mellett eltoloncoltatott 5,166. Átkelési tolonc volt 1,405. A főváros területéről kitiltatott: 1—5 évig 169; 5—10 évig 166 ; mindenkorra 40 = 375 (750). A kihágási bíráskodás ügyforgalma volt 163,043 (144,755) ügydarab. Itt szerepel a VII. k: 34,375, a VIII: 24,976, a VI. 19,522 ügydarabbal;: a többi kerület mind 10,000-en alul maradt. Főkapitánysági II. fokú ügy volt: 12,311 (12,152). Feljelentés volt: 88,409 (82,153). Itt is vezet a VII.: 20,642, a VIII.: 20,479, a VI.: 10,107 ügydarabbal, a többi kerület mind ezen aluli. Feljelentve lett: 99,620 (90,760) személy, köztük 23,082 nő. (18,566). Határozattal befejeztetett: halál, visszavonás, beszüntetés, vagy áttétel folytán : 8,481 ügy (10,334); ítélet hozatott: 79,783. Pénzbüntetések folytán befolyt: 143,647 K 91 f. (145,043 K 81 f). Fegyelmi eljárás indíttatott 14 esetben 15 tisztviselő ellen (4). Ebből befejeztetett: 7 ügy 8 személy ellen. Ezekből pénzbüntetésre ítéltetett: 3, dorgálásra: 2, rosszalásra: 1. Beszüntettetett a fegyelmi: 8 ellen. — Detektívek ellen 16 esetben és 26 személy ellen indult meg az eljárás (7). Elintéztetett 13 ügy 18 személy ellen. Ebből pénzbüntetésre Ítéltetett: 5, dorgálásra : 4, rosszalásra : 2, beszüntettetett: 3, felmentetett: 4. Rendőrök ellen 65 esetben 89 személy ellen folyt az eljárás (92). Előző évi hátralékkal volt: 123 eset 145 személylyel — elég tekintélyes szám ! Ebből befejeztetett: 76 ügy 72 személy ellen. (Unikum, hogy több az ügy, mint a személy, — ami nyilván onnét ered, hogy egy személy ellen több ügy volt folyamatban.) ! Ebből szolgálatvesztésre ítéltetett: 10. elzárásra : 34, dorgálásra : 7, rosszalásra : 3, lefokozásra : 1, felmentetett: 17, beszüntettetett: 4. Szolgák és kézbesítők ellen 4 ügy folyt 4 személy ellen (5). Ebből befejeztetett: 3, ebből 1 rosszalás, 1 felmentés, 1 beszüntetés. De az őrszemélyzet ellen még a fő- és osztályparancsnokság is, saját hatáskörében, a következő büntetéseket szabta ki: 3 rosszalást, 64 dorgálást, 135 elzárást = 202. Amint látszik, nem valami ideálisak itt a visszonyok, a min cseppet sem csodálkozunk, — tekintve a szolgálatra jelentkező anyag gyarlóságát és a rossz fizetés melletti, az egészséget megőrlő szolgálatot. * Kiadása volt a rendőrségnek: 4.512,726 K 28 f. Bizony elég pénz ily minden kívánni valót hátrahagyó működésért. Bevétele pedig: 2.319,321 K 90 f. Ebből a főváros járuléka: