A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 31. szám - A fővárosi állami rendörségnek 1906. évi működése. 4. [r.]

A JOG 123 Indokok: A törvényszékeknek, mint másodfokú bíróságnak ítélete ellen a vádlottak és a védők a B. P. 385. §-ának 1. a.) pontja alapján jelentettek be semmisségi panaszt a védekezési álláspontjukból és a semmisségi panasz írásbeli indokolásából, valamint a vádlottak védőjének a mai főtárgyaláson előterjesztett előadásából kivehetően abból az okból, mert a templomból való puszta távozás, mint megengedett, cselekmény közbotrány okozására alkalmas nem lévén, nem forog fenn bűncselekmény. A panaszok azonban alaptalanok, mert valamely isteni tisztelet megkezdésekor a templomból, vagy a vallás szertartási gyakorlatára rendelt helyiségből való tüntető kivonulás alkalmas arra, hogy nyilvános botrány okoztassék, amelyet csak fokozhat egy oly ténykedés, amelylyel a többi hivők az eltávozásra szintén buzdittatnak s a távozni nem akaró hivő ellen erőszak alkalmaztat.k. Már pedig a törvényszék való tényként azt fogadta el, hogy a vádlottak a szertartás megkezdésekor ilyen módon vonultak ki a templomból s ezen viselkedésük által tényleg botrányt is okoztak. Az alaptalan semmisségi panaszok tehát a B. P. 437. §. 4. bekezdéséhez képest elutasitandók voltak. Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 203. §. Kielégítési végrehajtás közhelyekből a birtokrend. eljárás folytán nyerendő jutalékra. 633/1904. I. Közhelyekből a birtokrendezési eljárás folytán nyerendő jutalékra vezetett kielégítési végrehajtás esetén a foglalás által szerzett elsőbbségi jogot azon időpont adja meg, amikor a végrehajtást elrendelő végzés az illető kir. törvényszékhez, mint úrbéri bírósághoz beérkezik. (Kúria: 1904. február 5. 7,977/1903. p.) 208. §. 3. Végrehajtás ingatlanok haszonélvezetére (208/213. §). Sz. 4,054/1905. 1. A kir. ítélőtábla következő ítéletet hozott: Az elsőbiróság végzésének a zárgondnok dijai megállapítása és megfizetésére vonatkozó neheztelt része helybenhagyatik. Mert: bár a függő termés lefoglalására a bíróság polgári osztálya által kiküldött végrehajtó nem volt illetékes eljáró közeg, mivel arra a \h. törv. 208. §. értelmében a megkeresett tkvi hatóság birt hatáskörrel, valamint a zárgondnok kirendelése is annak hatáskörébe tartozott, mégis mivel végrehajtást szenvedett a végrehajtó emez eljárása ellen előterjesztéssel nem élt, az az eljárás jogerőre emelkedett s így a végrehajtást szenvedett a zárgondnok diját mint végrehajtási költséget amelyek a vhajtási törv. 27. §. szerint őt terhelik, tekintettel a vhajtási törv. 252. §. joghasonlóságára — megfizetni tartozik. 1905. október 30-án. 2. Végrehajtási zálogjog bejegyzése oly erdöingatlau/a, amelyre a használati s kihasználási jog a végreh. szenvedő javára bejegyezve van. Szám: 1,306/97. V. Ha végrehajtást szenvedő valamely erdőt tulajdonképpen nem haszonbérbe, hanem az erdő faállományát egy összegben megállapított s egyszerre fizetendő vételáron vásárolta meg, ugy a megvett faállományra mint az ingatlanok /lövedékére megszerzett tulajdonjog lett tulajdonképpen a használati s kihasználási jog bejegyzése által bekebelezve, a végrehajtási zálogjog bekelezése, illetve felülkebelezése tekintetében tkvi akadály nem forog fenn, minthogy a végrehajtató részére a bejegyzések által biztosított jog a végrehajtást szenvedő részére bekebelezett használati és kihasználási jog terjedelmét meg nem haladhatja. Ily esetben pedig a végreh. zálogjoggal terhelt használat s kihasználási jog a végreh. törvény 208. §. alapján zár alá veendő. 1897 aug. 10. 211. §. Szám: 2,812/900. Ha boltbérre a végrehajtás, illetve letiltás ingósági végrehajtás utján eszközöltetett, s az ingatlan haszonélvezetére a végrahajtás sem elrendelve, sem az 1881 : LX. t.-c. 211. §-ában előirt módon foganatosítva nem lett: az adós tulajdonát képező bolthelyiségnek végrehajtást szenvedő elleni csődnyitás után esedékes bérére, mint az ingatlan gyümölcsére végrehajtatónak végrehajtási jaga ki nem terjed, s ezen időntul esedékes bérösszegek nem a végrehajtatót, hanem a csődtömeget illetik. (Kúria: 3,583/900). (A végrehajtás egyéb nemei). A végr. tör. 222. §. alapján a nem teljesített munka készpénzbeli egyenértékének megállapítása kérdéséhez. t,763/l896. tabl. A végrehajtató azon esetben, midőn a végrehajtást szenvedő egy bizonyos munka teljesítésére köteleztetett és azt nem teljesítette, a végreh. törv. 222. §-ban irt rendelkezések alapján az ott irt eljárás rendjén a munkának nem teljesítéséből kifolyóan szenvedett esetleges kárát nem követelheti, hanem csak a teljesitendett munka készpénzbeli egyenétékének megállapítását. (Kúria: 2,433/1896). Biztosítási intézkedések. 223. §. 1. A veszély igazolására nem elegendő annak kimutatása, hogy végrehajtást szenvedő ellen biztosítási végrehajtás már volt elrendelve, ha az elrendelés nem veszély alapján történt. Szám: 2,647/900. Ha a biztosítási végrehajtási kérvényhez mellékelt bizonyítvány csak azt igazolja, hogy végrehajtást szenvedő ellen kielégítési végrehajtás kéretett, de az nem lett elrendelve, miután a sommás végzés ellen váltókiíogásokat adott be, s ezen alapon csak biztosítási végrehajtás rendeltetett el, ennélfogva a biztosítási végrehajtás az emiitett bizonyítvány alapján végrehajtást szenvedő ellen nem rendelhető el, mert az az 1881 : LX. t.-c. 223. §-a értelmében megkívántató veszély igazolására nem elegendő, mivel az előbbi végrehajtás nem veszély alapján lett elrendelve. (Kir. ítélőtábla: 1,415/900). 4,693/1906 I. 2. A királyi ítélőtábla a Balázsfalva és vidéke iparos gazdasági hitelszövetkezet cég részéről benyújtott felfolyamo" dást hivatalból visszautasítja s a felfolyamodást csupán K. Lés neje részéről veszi érdemi vizsgálat alá. f Ennek előrebocsátása után az elsőbiróság végzésének azs a részét, melylyel a biztosítási végrehajtás 400 K. tőke éjár. erejéig el van rendelve, megváltoztatja: a biztosítási végre hajtás iránti kérelemnek a királyi ítélőtábla e részben sem ad helyet, a foganatosított végrehajtást következményeivel együtt hatályon kivül helyezi s a végrehajtató céget kötelezi stb. indokok : a Balázsfalva és vidéke ipari s gazdasági hitelszövetkezet cég részéről benyújtott felfolyamodást azért kellett visszautasítani, mert az a sérelem, hogy W. József és fia cég végrehajtató a végrehajtás foganatosításában a nevezettet, aki szintén végrehajtató, megelőzte, nem a végrehajtást elrendelő végzés elleni felfolyamodással orvosolható. Egyébként az alábbiakra tekintettel a felfolyamodás e részben tárgytalan lett. A biztosítási végrehajtás elrendelése iránti kérvény alapjául szolgáló váltó a törvényes kellékekkel el van ugyan látva s az nincsen elévülve, de miután a valtában foglalt összeg köztörvényi /tton van igény'elve, az 1868: L/V. t.-c. 170. §-<r//ak rendelkezésből is kifolyóan, nem lehet kétség az iránt, hogy a váltónak aláírása köztörvényi uton nem elegendő alap arra, hogy az azt aláírónak fizetési kötelezettsége megállapittassék. A köztörvényi perben erre nézve az szükséges, hogy az a kötelmi viszony, amely a váltót aláiró fizetési kötelezettségének alapul szolgai, megfelelően kimutattassék. A szóban forgó váltó tehát nem oly magánokirat, amely a köstörvény szerint a követelés fennállásának feltétlen bizonyítására alkalmas lenne ; következőé// annak alapja// a végr, törvény 223. §. rendelkezésére alapítottan a biztosítási végrehajtás elrendelhető nem volt, mert a végr. törvény idézett szakaszának szóban forgó intézkedése csak a váltóbiróságok előtt indított perekben kért biztosítási végrehajtás elrendelésére nézve nyerhet alkalmazást. K. Lvnéval szemben a veszély valószínűsége sincsen kimutatva. '(1906. november 7.) 224. §. 4,578/1906. I. A kir. itclötabla végzett: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság idézett keletű és számú végzésének felfolyamodással megtámadott azt a részét, mely szerint 127 K. 67 fill. tőke, továbbá 600 K. tőkének 1905. június