A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 27. szám - A tilos cselekmény a magánjogban

108 csakis az elárverezett ingatlant, illetőleg annak elárverezett jutalékát terhelik (1. még Vh. t. 158. §.); amennyiben ilyen részletes kimutatás beadva nincs, a pénzügyi hatóság avval a figyelmeztetéssel hívandó fel ilyen irányú kimutatás beadására, hogy amennyiben a kitűzött határidőben be nem adja, az emiitett adók sorozása mellőztetni fog. Ellenben nem sorozandók az előnyös tételek közt: a) a II. osztályú kereseti adó és b) a közmunkaváltság. Indokok: Az adónak az ingatlanok árverésén bejött vételár-felosztásánál előnyös sorozása iránt az 1881 : LX. t.-c. 189. §. b), pontja és az 1883 : XLIV. t.-c. 88. §-a rendelkezik. Az 1881 : LX. t.-c. 189. §. b), pontja szerint előnyös soríendben elégitendők ki az elárverezett ingatlant közvetlenül terhelő állami és községi adók, az 1883: XLIV. t.-c. 88. §-a szerint pedig az ugyanazon birtokot (t. i. az elárverezett birtokot) terhelő egyenes adók, az egyenes adók módjára behajtandó egyéb tartozások, a törvényhatósági s községi adópótlékok. A két törvényhely között tehát különbség látszik abban a tekintetben, hogy mig az előbbinél az ingatlant ^közvetlenül terhelő)) adókról van szó, az utóbbiban a közvetlenül szó nélkül csak a birtokot terhelő adókról van említés. A két rendelkezés között azonban a különbség csak látszólagos: a suly az 1881 : LX. t.-c. 189. §. b), pontjában is nem a közvetlenül kifejezésen, hanem azon fekszik, hogy csak az olyan adók előnyösek, amelyek az ingatlant terhelik. A közvetlenül kifejezés a végreh. törvényben csak közelebbi meghatározás, felvilágosításul szolgáló körülírás, amelylyel a Vh. t. annak a gondolatnak akart kifejezést, adni, hogy olyan terhelésről van szó, amely ipso facto áll be, amely a dolog természetéből folyik, amelyhez nem szükséges valamely külön jogalapon való odautalása a terheinek. Ezt a gondolatot az 1883 :XLIV. t.-c. 88. § a is fedi. Hogy melyek azok az adók, amelyek az ingatlant ilyen módon (mondjuk: közvetlenül, a dolog természeténél fogva) terhelik : azt sem a végreh. töivény, sem az 1883: XLIV. t.-c, sem az adókról szóló egyes törvények nem határozzák meg Ezt a kérdést tehát magyarázás utján kell megoldani. Valamely vagyontárgyat terhel minden olyan kiadás, amely annak kezelésével, jövedelmeztetésével akként függ össze, hogy ha annak tiszta jövedelmét óhajtjuk megtudni, a nyert jövedelemből le kell, hogy vonjuk; amely tehát a dolog ter mészete szerint a vagyontárgy jövedelméből fedezendő. Valamely ingatlant is e szerint azok az adók terhelik (közvetlenül), amelyek az ingatlan tiszta jövedelmének kiszámításánál a nyert jövedelemből levonandók, tehát az ingatlan jövedelméből fedezendők, vagyis amelyeket az adózó, mint az ingatlan tulajdonosa annak jövedelméből kiszakítva fizet az államnak (törvényhatóságnak, községnek) azért, hogy az megadja neki azokat a feltételeket, amelyek közt ingatlanának jövedelmét élvezheti; amelyek tehát akként tapadnak az ingatlanhoz, hogy a tulajdonváltozás esetén, a régi tulajdonos már többé jövőre nem fizeti ezen az alapon, hanem átmennek mint az ingatlanhoz kötött terhek az uj tulajdonosra (1. 1883: XLIV. t.-c. 95. §-át is). Nem vitás, hogy az egyenes állami adók közül a földés házadó ilyen, de ilyen minden adó, amely az ingatlanra, az ingatlan jövedelmére van kivetve, különösen amely a föld- és házadó után van kivetve ; mert az ilyen adót a föld- vagy házbirtok fizeti a maga jövedelméből, mert mindez tulajdonképpen pótléka a föld- és házadónak. Ezeket az elveket tartva szem előtt, állapodott meg a kir. ítélőtábla értekezlete a fentebbi értelemben. Ugyanis: Az általános jövedelmi pótadó az 1875': XLVII. t.-c. 1. §-a szerint a földbirtokból és házbirtokból származó jövedelmek után is fizetendő, s az 1883 : XLIV. t.-c. 9. § a szerint a a föld- és házbirtokra kivetett állami egyenes adónak (vagyis a föld- és házadónak) és földtehermentesi járuléknak bizonyos százalékában szabatik ki; a betegápolási pótadó az 1898 : XXI. t.-c. 2. § a szerint az egyenes államadók, köztük a föld- és házadó alapján, ezek bizonyos százalékában vettetik ki; az útadó az 1890 :1. t.-c. 23. §-a alapján (mint törvényhatósági adó) egyenes állami adók, köztük a föld és házadó után bizonyos százalékban; a megyei pótadó és pedig: a) a katonai beszállásolás céljaira az 1879 : XXXVII. t.-c. 1., 5., 6. pontjai alapián, "ÍLU MtZVÉMYTAMMAa b) az 1883: XV. t.-c.-ben meghatározott célokra e törvény 9., 13., 14. §-ai alapján, c) a közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásának céljaira az 1901 : XXI. t. c. 6. §-a alapján egyebek közt a föld- és házadó után is hasonlóképpen bizonyos százalékban : ... a helyi érdekű vasutak létesítésének támogatására a torvényhatóságok és községek által kivethető pótadó az 1888: IV. t.-c. 7. §-a alapján hasonlóképpen föld- és házadó után is bizonyos százalékban ; végül a városi és községi pótadó, és pedig: a) a községi népiskola céljaira az 1868 : XXXVIII. t.-c. I 35. §-a alapján, b) az iparos tanonc-iskola céljaira az 1884 : XVII. t.-c. 87. §-a alapján, c) , a kisdedóvodák céljaira az 1891: XV. t.-c. 18. §-a alapján, d) a más községi célokra az 1886: XXII. t.-c. 129., 130. §-ai és az 1890 : I. t.-c. 37. §-a alapján szintén a föld- és házadó után is bizonyos százalékban vettetik ki. Ezek az adók tehát abban a részükben, amely a föld- és házadó után vettetik ki, ezeknek a járulékává lesznek ; azokkal együtt terhelik az ingatlant, mert annak jövedelmét apasztják, abból fizetendők ; tulajdonosváltozás esetén a»régi tulajdonos jövőre többé azokkal megterhelve nem lesz, hanem az uj tulajdonos fogja viselni. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A kaposvári tszéknél Steiner Soma csokonyai kereskedő ellen, bej. aug. 20, fsz. szept. 14, csb Gábor Mátyás, tg. Noszlopi Gáspár dr. — A soproni tszdknél Prenner Antal sopronszentmártoni szatócs ellen, bej. jriL 20. fsz. aug. *, csb. Thirring Béla, tg. Fonyó Gyula dr. — Az aradi tszéknél Czettel Fülöp és társa helybeli cég ellen, bej. aug. 10, fsz aug. 17, csb. Heller Mór, tg. Mittler Izidor dr. — A lőcsei tszéknél Weisz Mórné sztraceriai lakos ellen, bej jul 29, fsz. aug. 22, csb. Putz Mátyás, tg. Rottenberg Márton dr. — Ugyanott Weisz Mór ellen, ugyanazon körülmenyek között — A kaposvári tszéknél Kohn Miksa volt törökkoppányi lakos ellen, bej. aug. 8, fsz. aug. 27, csb. Babóchay Jenő dr., tg. Friedlander Manó dr. — A budapesti keresk. és váltdtszéknél Pásztor és Faragó helybeli cég ellen, bej. csb. Schermann István dr., tg. Bródy Lajos. Pályázatok: A zilahi jbiróságnál albirói áll. jul. 13 (145) — A tordai jbiróságnál albirói áll. jul. 14 (146) — A trsztenai jbiróságnál birói áll jul. 17 (147) — A pozsonyi közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. TurócSzentmártonban, jul. 18 (148) — Á halmi jbiróságnál jegyzői áll. jul. 19 (149) — A soproni tszeknél aljegyzői áll. jul. 19 il49) — A szegedi ügyszségnél alügyészi áll. jul. 19 (149i — A szatmárnémeti jbiróságnál albirói áll. juL 19 (149). Kúriai és táblai értesítések. Dárda N. K. dr. A jövő hét folyamán értesitjük. — Kassa N. V. dr. Savlyik—Stefanovics érk. 7,746/91)6. sz. a. ea. Adolf, ne. — Béres—Kocán érk. 11,002/906 sz. a. ea Dobosfy, n. e. — Krajnyák— Kincstár érk. 7,925/906. sz. a. ea Adolf, ne. — Wirth-Szabó érk. 6,207/906. sz. a. ea. Schulek, n. e. — Vojtsik—Vojtsik érk 1,432/907. sz. a. ea Végh József, jun. 20. hh. — Peles — Fischer érk. 561/907. sz. a. ea. Juhász, n. e. — Pécs K. M. dr. A jövő számban. — Szepesváralja H. S. A jövő számban. Alföldön, tiszta színmagyar lakosú —• 10,000 lakossal biró — központi székhelyen működő kir. közjegyző cserélni óhajt családi okok miatt. Cim a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V- Kálmán-utca 16. V- Rudolf-rakpart 8. XYOHDÁ1A •UMPt«Ttx ~ Most jelent meg ! A polgári perjog tankönyve. (Magyar polgári törvénykezési rendtartás.) Különös tekintettel a szigorlatozok és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta: dr. Falcsik Dezső, kir. akad. jogtanár. Budapest, 1907. Politzcr-íéle könyvkiadóvállalat. Ara 8 korona. Kapható minden könyvkereskedésben.