A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 27. szám - A tilos cselekmény a magánjogban

106 A JOG dithatja, hogy a mérleg utólagosan közzététessék és a mérleg megállapítása tárgyában ujabb közgyűlés tartassék. A nagykikindia kir. törvényszék (19i_6. jan- 25-én 259. p. sz. alatt) S. J. dr. ügyvéd által képviselt K. M. és ifj. S. J. felpereseknek R. M. dr. ügyvéd által képviselt «Kereskedelmi és iparbank mint részvénytársaság Zsombolyán*) cég alperes ellen közgyűlési határozatok megsemmisítése és jár. iránti ügyében következőleg itélt: A kereset főtárgyára nézve a határozathozatal mellőztetik s köteles az alperes felpereseknek 118 K. 25 f. perköltséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. A fetperes által az elnöki letétnapló 24/1905. t. a. letétbe helyezett 2 drb. egyenként 00 K.-ról szóló rész felpereseknek az ítélet jogerőre emelkedésével kiadatik. Indokok : Felperesek alperes részvénytársaságnak az 1905. jan. hó 29-én megtartott közgyűlésén hozott azokat a határozatait, melyek szerint a közgyűlés az alapszabályok 17. §-át olyképpen módosította, hogy minden egyes részvény után lehessen szavazni, tekintet nélkül az egy részvényes birtokában levő részvények számára, továbbá, hogy az évi mérleget jóváhagyta, az alapon kérte megsemmisíteni s az alperest költségekben marasztalni, hogy az alapszabályok 17. §-ában felvett az a rendelkezés, hogy minden részvényes, a nevére irt részvényei és pedig 4 drb után egy, 5 — 9 drb után két és 10 drbtól kezdve bármekkora számú részvény birtokában legyen is, három szavazattal bír s hogy ennél több szavazatot sem saját nevében, sem mint meghatalmazott nem gyakorolhat, holott az alapszabályok 17. §-ának az a rendelkezése a tervezetből vétetvén át, a kereskedelmi törvény 179. § ának második bekezdése szerint meg nem változtatható, hogy továbbá a felügyelő bizottság által megvizsgált mérleg a közgyűlés előtt a kereskedelmi törv. 198. §-a rendelkezéséhez képest alapszabályszerűen közzé téve nem volt. Felperesek azonban kereseti kérelmüket a közgyűlési határozatok megsemmisítése iránti részére vonatkozólag az oknál fogva, mert az alapszabályok 17. §-ának a közgyűlés által határozott módosítását a kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság az 1,582/P. 1904. sz. végzésével jóvá nem hagyván, illetőleg a kereseti kérelemnek eleget tévén, a perköltségekr e leszállították, a kereset tőtárgyára nézve a határozathozatal tehát ez oknál fogva mellőzendő volt. Alperes felpereseket a költség megítélése iránti kereseti kérelmével elutasítani s felpereseket a költségek megfizetésében marasztalni kéri, azért, mert a közgyűlési határozat hivatalból semmisittetett meg, s igy a kereset ok nélkül lett megindítva. Tekintettel azonban arra, hogy a részvénytársaság részvényesének a keresk. törvény 174. §-ában körülirt azt a jogát, hogy a részvénytársaság közgyűlésének határozatát megtámadhassa, nem teszi függővé a törvény a részvénytársaság igazgatóságának a keresk. törvény 198. §-a értelmében a bírósághoz tett jelentése feletti határozattól, s igy a részvénytársaság részvényese a keresk. törvény 174. §.-ában körülirt jogait feltétlenül gyakorolhatja, minélfogva az a körülmény, hogy a keresettel megtámadott határozat a bíróság által a kereskedelmi törvény 198. §-a értelmében tett jelentés nyomán, hivatalból is megsemmisíttetett, a felperesi keresetet ok nélkül beadottnak nem teszi, tekintve továbbá, hogy a közgyűlésnek az a határozata, melylyel az alapszabályok 17. §-ának a fent részletezett módon való módosítását célozta, mint a keresk. törvény 179. §-ának második bekezdésébe ütköző intézkedés törvényellenes, alperest a törvény elleni megsemmisítése iránt folyamatba tett kereset által okozott költség viselésére kötelezni kellett (1868 : LIV. t.-c. 251. §.). A perfelekct képviselő ügyvédek járandóságainak a megállapítása az 1808: LIV. t.-c. 252. §-án alapszik. A szegedi kir. ítélőtábla (1906. ápr. 4-én 1,280/p. sz. alatt) következőleg itélt: Az elsőbiróság ítéletének a per főtárgyáról intézkedő nem felebbezett része érintetlenül hagyatván,'ugyanannak az ítéletnek az alperest perköltségben marasztaló felebbezett része megváltoztattatik, s a perköltségek a peres felek között kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok: Felperesek keresetükben az 1905. évi jan. 29-én tartott közgyűlésnek nemcsak az alapszabályok 17. §-ának módosítását tárgyazó határozatát, hanem a közgyűlés által hozott öszszes határozatoknak a megsemmisítését és uj közgyűlés tartásának elrendelését kérték a K. T. 198. §-ában előirt azon alakszerűség mellőzése miatt, hogy az igazgatóság a mérleget a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közzétenni tartozik. Ezt a kereseti kérelmüket a felperesek válasziratukban, sőt az 1905. ápr. 7-én beiktatott végiratukban is fentartották, amikor már tudták, hogy a cégbíróság az alapszabályok 17. §-ának módosítását 1905. ápr. 1-én 1,582/P. 1905. sz. a. kelt határozatával jóvá nem hagyta. Felperesek keresete abban a részében, hogy a közgyűlésnek az alapszabályok 17. §-a módosítása tárgyában hozott határozata mint törvénybe ütköző hatálytalan és megsemmisítendő, kétségtelenül alapos volt, mert az alapszabályok 17. §-ának az intézkedése a tervezetből vétetvén át, a K. T. 179. §-a utolsó bekezdése értelmében közgyűlési határozattal sem módosítható; viszont azonban a felperesek egyéb kereseti kérelme, hogy t. i. a mérleg és jelentés közzétételének elmulasztása miatt a közgyűlés összes határozatai megsemmisittessenek, jogszerű alappal nem birt s az alperes védekezésére okot adott, mert a mérleg közzétételének elmulasztása a K. T. 198. §-ának végső bek. és a 221. §. 1. pontjának az alkalmazását maga után vonhatja ugyan, azzal a kovetkezménynyel, hogy az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés más tárgyú összes határozatai is megsemmisíttessenek, nem járhatIehetQe még arroj) hogy a mérleg közzétételének elmulasztása arra indítsa a közgyűlésen jelenlevő részvényesek többségét, hogy az igazgatóságot a mérleg utólagos közzétételére s a mérleg megállapítása tárgyában ujabb közgyűlés összehívására utasítsa, ez azonban a jelen esetben nem történt meg, mert a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint a közgyűlés az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette s az 1904. évi mérleget, nyereség-és veszteség-számlát egyhangúlag elfogadta és megállapította. Ezek szerint a felperesek keresete csak az alapszab. 17. §-ának módosítása kérdésében, tehát csak annyiban volt alapos, amennyiben a cégbíróság 1,582/P. 905. sz. végzésével hivatalból is intézkedett, egyéb kereseti kérelmük azonban alaptalan lévén, az ellen az alperes jogos okból és sikeresen védekezett : ezért az elsőbiróság ítéletének az alperest a perköltség viselésére kötelező felebbezett részét megváltoztatni, s a perköltségeket a peres felek között a prttás 251. §. 2-ik bekezdése alapján kölcsönösen megszüntetni kellett. A m. kir. Kúria. (1907. máj. 15-én 690. p. sz. alatt) itélt: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét, a benne felhozott indokok alapján helybenhagyja. Habár a szövetkezetet illető kézbesítések érvényességére elegendő, ha azok az igazgatóság valamelyik tagjának kezeihez történtek, azért a szövetkezet mégis csak alapszabályszerü cégjegyzés mellett tehet írásbeli kötelező nyilatkozatot és köthet bírói egyezséget. A m. kir. Kúria (1907. márc. 13. G. 7/1907. sz. a.) Z. János dr. ügyvéd, mint a «Keresztény szövetkezetek központja mint szövetkezel Budapesten> cégnek a gamási fogyasztási szövetkezet elleni végrehajtási ügyében a lefoglalt jog érvényesítésére kirendelt ügygondnok felperesnek B. Gerő dr. ügyvéd által képviselt gamási hitelszövetkezet alperes ellen birói egyesség megsemmisítése és jár. iránt a lengyeltóti kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és ugyanott 1905. Sp. I. 409/8. számú ítélettel befejezett, felperesnek felebbezése folytán pedig a kaposvári kir. törvényszék által az 1906. évi december hó 17. napján 1906. D. 390/3. sz. a. hozott ítélettel elbírált sommás perében, felperesnek, alperesnek és ügyvédjének az 1906. évi december 30-án és az 1907. évi január hó 2. napján beadott felülvizsgálati kérelme folytán, az ügynek az 1907. évi március hó 13. napján befejezett előadása és tárgyalása után következő ítéletet hozott: Alperest és ügyvédjét felülvizsgálati kérelmével elutasieja. Felperest saját személyében felülvizsgálati kérelmével szintén elutasítja, egyebekben felperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad és a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával az alperes által a gamási fogyasztási szövetkezet ellen a lengyeltóti kir. járásbíróság előtt 2,226. K. és jár. iránt folyamatba tett sommás perben az 1904. évi december 27- napján 1904. Sp. 696/2. sz. a. megkötött birói egyességet megsemmisíti, egyúttal alperest végrehajtás terhe mellett kötelezi arra, hogy 8. nap alatt 2,292 K. 36 fill. és ennek az 1906. évi október hó 2. napjától 5% kamatát bíró letétbe helyezzen, felperesnek pedig 196 K. 75 fill. elsőbirósági, 34 K. 30 fill. felebbezési és 159 K. 30 fill. felülvizsgálati eljárási költséget fizessen. Z. János dr. ügyvéd munkáját és kiadását a felülvizsgálati kérvényért 59 K. 30 fillérben és a felülvizsgálati tárgyalásért 100 K.-ban a «Keresztény szövetkezetek központja mint szövetkezet Budapesten* cég ellen, B. Gerő dr. ügyvéd munkadiját és kiadását a felülvizsgálati kérvényért 18 K. 70 fillérben és a felülvizsgálati tárgyalásért 100 K.-ban alperessel szemben megállapítja. Indokok: Felperes saját személyében és az alperesi ügyvéd felülvizsgálati kérelmükkel azért voltak elutasitandók, mert az, hogy a teljesített munkának és felmerült kiadásnak mennyi öszszeg felel meg és hogy a székhelyen kivül lakó ügyvédnek a tárgyaláson személyes megjelenése a pernek célirányos vitelére szükséges volt-e vagy nem, egyaránt a bíróság belátásához képest eldöntendő ténykérdés és mint ilyen, csak a S. E. 197. §-ban meghatározott alapon támadható meg, azonban erre az alapra nem vezethető vissza az illető ügyvédeknek lényegileg csak abból álló panasza, hogy felperes személyes megjelenése szükséges volt és hogy az ő részükre a felebbezési biróság által megállapított járandóság a teljesített munkához és a felmerült kiadáshoz mérten összegileg kevés. Alperes a felebbezési biróság ítéletét azért támadja meg, mert az ő javára felperes felebbezési eljárási költség cimén csak 28 koronában marasztaltatott el; felperes mint ügygondnok pedig a felebbezési biróság Ítéletét azért támadja meg, mert ő keresetével elutasittatott és alperes az összes költségben el nem marasztaltatott; azonban ez alperes iránt részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bir megállható alappal, ellenben felperes részéről felülvizsgálati kérelmében felhozott panasz lényegileg alapos. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt, illetőleg felhívott ugyállás szerint ugyanis felperes keresetét arra iránvitotta, hogy az alperes által a gamási fogyasztási szövetkezet ellen a lengyeltóti kir. járásbíróság előtt 2,226 K. és jár. iránt folyamatba tett sommás perben az 1904. évi december hó 27-én 1904. Sp-/o,gc,fi