A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 26. szám - A beteg igazságügy

104 A JOG panaszos által kérelmezett szóbeli tágyalás elrendelését mellőzni kellett: A bíróság e határozat három példányát a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek 1905. évi december hó 21. napján 90,207. szám alatt kelt átirata mellékleteivel együtt, megfelelő eljárás, illetőleg a határozat egy-egy példányának a panaszos özvegy jogi képviselője: M. Béla dr. Budapesti lakos ügyvéd és Budapest székesfőváros közönsége részére az 1896 : XXVI. t -c. 138. §-a szerint eszközlendő kézbesítése végett kiadja. Ha valamely üzlet után III. osztályú kereseti adó három évre jogerősen megállapittatott, ugyanezen üzlet után azon a cimen, hogy az adózó fél az üzlet forgalmát tévesen mutatta ki, a jelzett adóévekre pótlólag III. osztályú kereseti adót kivetni nem szabad. (M. kir. közigazg. bíróság 7,0'J5/1905. P. sz. határozata.) Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 1,309 1902. Az útadó, II. oszt. kereseti adó és az orsz. betegápolási pótadó az 1890 : I., 1898 : XXI. és 1875 : XLIII. t.-c. rendelkezései szerint nem egyedül az ingatlanok adója alapján, ezek járulékaként rovatik ki; minthogy pedig jelen esetben a beterjesztett kimutatásban feltüntetve nincs, hogy az ott feltüntetett e nemű adóhátralékok az elárverelt ingatlanok után kizáróan vettetik ki: előnyös tételként nem sorozhatok (Kúria 1902. március 14-én 4,556. sz. a. hozott végzése). 189. §. b) 6. Útadó és tagositási költségeknek sorozása előnyös tételként. A kir. jbiróság (5,752/903. tkv.): Az útadót és a tagositási költségek az 1881 : LX. t.-c. 189. §-ra utalással előnyös tételként nem sorozta. A kir. Ítélőtábla: Az útadót és tagositási költséget előnyös tételként sorozta, mert bár az 1890: I. t.-c. 23. §-a értelmében az útadó nem kizáróan a föld- és házadó, hanem más adó után is kiróható, mindazonáltal a kir. pénzügyigazgatóság által bemutatott kimutatás alapján az igényelt útadó az elárverezett ingatlant terhelőnek tekintendő, s mint ilyen az 1881 : LX. t.-c. 189. § b) pontja alapján előnyös tételként sorozandó. A tagositási költség pedig az 1880 : XLV t.-c. 35. §-a s az 1883. XLIV. t.-c. 88. §-a alapján képez előnyös tételt. (126/904. I.) M. kir. Kúria: A másodbiróság végzését megváltoztatta és az elsöbiróság végzését hagyta helyben, mert a kérdéses követelések sorozása kifogásoltatott és e kifogásra a kir. kincstár képviselője észre vételt nem tett és mert az 1890. I. t.-c. 23. §-a szerint az útadó nem kizáróan a földadó, hanem másnemű adók után is vettetik ki és a hátraléki kimutatásban egyáltalán megjelölve nincs az az ingatlan, amelyet a kérdéses követelések terhelnének: igazoltnak volt veendő, hogy a kérdéses követelések nem olyan jogi természetűek, melyek az 1881 : LX. t.-c. 189. §-a alá vonhatók. (3,971/904. p. sz.) 3,884/904. 7. Kir. tábla: a 4,750 K. 53 f. átruházási illeték alapjául szolgáló jogügylet megilletékezés végett a L. kimutatás szerint 1899. okt. 6-án lett bejelentve s igy a kiszabott illeték az árverés napján (1903. márc.9.) a fórvényben biztosított elsőbbséget már nem élvezte. A telekkönyvi kivonat tanúsítása szerint pedig a kérdéses illeték csak 1903. máj. 16-án, tehát a bejelentéstől számított két év után lett biztosítva s igy az 1881: XXXIV t.-c. 39. §. 3<J ik bekezdésében irt öt évig tartó törvényes elsőbbséget sem szerezte meg. F. S. jelzálogos hitelező kifogása abból az okból, hogy a vételárból az illeték nem sorozása esetében sem jut az ő követelésére semmi, figyelmen kivül nem hagyható, mert a jelzálogos hitelező erre való tekintet nélkül kifogást emelhet. 125. b. A rozs-vétel ügylettel kapcsolatban kötött zsákkölcsónböl származó követelés viszonkereset alakjában a vételügyletböl származó ügyben érvényesíthető. Kolozsvári kir. törvényszék: Alperes viszonkeresetével el-, illetve külön perutra utasittatik, mert a B. Dávidtól kölcsönzött zsákok értéke iránti viszonkereseti követelése a kereseti követelés jogalapjával nem azonos jogalapból származik ^0,794 '903). Kir. Ítélőtábla: A viszonkereset a zsákok értéke fejében követelt 56 K. iránt külön perre utasithatónak nem találtatik és a kir. tszék további eljárásra utasittatik. Indokok: A viszonkereset 3. pontjában alperes 56 K.-t azon az alapon követel, hogy felperes 1900. máj. első felében az alperes utasítására és számlájára B. Dávidtól 140 drb zsákot átvett, de azokat nem adta vissza. Alperesnek ez a követelése a közte és a felperes közt létesített rozs-vételügyletből eredvén, az 1881: LIX. t.-c. 8. §-a értelmében a jelen perben viszonkeresettel érvényesíthető. 8. Olyan állami adót, illetéket, amely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de sorozása abban az évben kéretik, amelyre költségvetési törvény nincs: a) lehet-e sorozni} b) lehet-e kiutalni} c) lehet-e különösen olyan esetben, ha kifogás nincs} 32. t. ü. é. m. Az olyan állami adó, illeték, amely a költségvetési törvény nélküli évet megelőző időben már esedékessé vált, de sorozása abban az évben kéretik, amelyre költségvetési törvény nincs, sorozandó, azonban ki nem utalható, hanem a költségvetési törvény hozataláig birói letétbe helyezendő, és pedig abban az esetben is, ha a sorozás, illetve kiutalás ellen kifogás nem tétetik is. 9. Olyan állami adót, amely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), amelyre költségvetési törvéfiy nincs : a) lehet-e sorozni} b) lehet-e kiutalni} c) lehet-e különösen olyan esetben, ha kifogás mnes ? 33. S. ü. é. m. Oly állami adó, illeték, amely arra az évre vonatkozik (abban lenne esedékes), amelyre költségvetési törvény nincs, — sorozandó, azonban ki nem utalható, hanem a költségvetési törvény hozataláig birói letétbe helyezendő; és pedig abban az esetben is, ha a sorozás, illetve kiutalás ellen kifogás nem tétetik is. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szegedi tszéknél Kádár és társa makói cég ellen, bej. jul. 20, fsz. aug. 30, csb. Pollner Kálmán dr., tg. Adler Artúr dr. — A buéapesti keresk. és váltótszéknél Muldini testvérek helybeli cég ellen, bej. jul. 20, fsz. aug. 14, csb. Ipovitz Károly dr., tg. Stern József dr. A fiumei tszéknél Coletti Ignác helybeli cég ellen, bej. és fsz aug. 5, csb. Mattiassi Alajos, tg. Brelich Ferenc. — Az újvidéki tszéknél Szatymari Isótér Andor volt óbecsei lakos ellen, bej. aug. 27, fsz. szept. 10, csb. Fekate Pál dr., tg. Beliszlijin Miklós dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Simay Lajos helybeli műbutorgyáros ellen, bej. jul. 24, fsz. aug. 22, csb. Fehér Tamás dr., tg. Vécsei István dr. A dévai tszéknél Lőbl Ignác guradobrai lakos ellen, bej. aug. 12, fsz. szept. 4, csb. Hidegh István, tg. Komlós Jóssef dr. — Az erzsébetvárosi tszéknél Leonhardt József segesvári kereskedő ellen, bej. aug. 17, fsz. aug. 27, csb. Graeser Dániel, tg. Zikes János dr. — Az újvidéki tszéknél Poppovics M. testvérek helybeli cég ellen, bej. aug. 16, fsz. aug. 30, csb. Fekete Pál dr., tg. Oppenheimer Ármin dr. Pályázatok: A szerencsi jbiróságnál albirói áll. jul. 9 (141) Egy rendkívül egészséges, remek fenyvesek közt fekvő, iskolákkal biró felvidéki szab. kir. város székhelyen levő, jó közepes jövedelmű közjegyző egy hasonló jövedelmű lehetőleg magyar esetleg vegyesen német vidéken levő kartársával cserélni óhajt. — Cim a kiadóhivatalban. Volt aljárásbiró, dr. juris, fiatal, nős, sommás, büntető, telekkönyvi és hagyatéki ügyszakokban teljesen jártas, megfelelő ügyvédjelölti (lehetőleg büntetőgyakorlati irodában) esetleg közjegyzőhelyettesi állást keres sürgősen. Szives megkeresések Berger Zsigmond cimére, Budapest, Kálvária-utca 6. alá kéretnek. Felhivás előfizetésre. Július 1-én új előfizetés nyílik A JOG-ra. Azon vidéki előfizetőink, akiknek lejárt az előfizetésük, mai számunkkal postautalványt kapnak. A lejárat idejét feltünteti az utalvány hátlapjára ragasztott cimszalag. A J°g kiadóhivatala. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V- Kálmán-utca 16. V, Rudolf.rak,.art H. HYOMOiLlA lUWMTn "