A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 26. szám - A korlátolt felelősségű társaság. Az utólagos befizetésekről. 3. [r.]

206 A JOG az alapbetét valamely társasági tagtól annak késedelmessége vagy vagyontalansága miatt be nem hajtható; ezen esetben persze az alaptőke a törvényileg vagy pedig szerződésileg megállapított összeget el nem érte. A késedelmes illetőleg a befizetést megtagadó vagy a befizetést eszközölni képtelen tag a társaságból kizáratik ugyan, de ezzel a társaságnak az alaptőke befizetettségére vonatkozó célja még elérve nincsen. Ezen esetben a többi társasági tag kénytelen és köteles a hiányzó összeget üzletrészeik arányában pótolni. Ha pedig ezen pótlandó összegből a megmaradt társasági tagokra aránylagosan kivetett részek egyik-másik megmaradt társasági tagon be nem hajthatók, akkor ezen be nem hajtható arányrészek a többi társasági tagra pro rata, azaz üzletrészeik arányában osztatnak fel. Ezen eljárás megfelel a magyar csődtörvényben a csődbe jutott szövetkezetekre szabályozott kivetési eljárásnak (Csődt. 257— 261, §§.)-'), ahol a kivetés kétszer történhetik, amig itt korlátlan számban, ami az átengedési rendszerben (Abandonsystem) ellensúlyozást talál. Előfordulhat azon eset, hogy a társaság érdekében áll nagyobbszabásu üzleti transactiók eszközlése céljából a már befizetett társasági alaptőkén tul a társasági tagoktól ujabb tőkéket igénybe venni. Már a társasági szerződésben is megállapítható, hogv a társasági tagok az alapbetét összegén felül további befizetéseknek bekövetelését elhatározhatják. Ha az utólagos hozzájárulásoknak összege előzetesen meghatároztatott, akkor előáll az úgynevezett limitirte Nachschussgesellschafi; ha pedig az utólagos hozzájárulás összege nincsen előzetesen meghatározva, akkor előáll az úgynevezett unlimitirie Nachschussgesellschaft. Az utólagos fejenkinti hozzájárulási összegek előzetesen számszerűleg meg nem állapithatók, vagyis nem állapitható meg az pld., hogy a korlátolt felelősségű társaság minden tagjának hozzájáruláskepen 1,000 márkát kell befizetnie, hanem az utólagos hozzájárulásoknak befizetése a társasági szerződésben már előre (limitált) vagy pedig a társaság által csak utólag megállapítandó (limitálatlan) egész összegnek és az üzletrészeknek arányában eszközöltetik. A limitálatlan vagyis előre meg nem határozott hozzájárulási összegek utólagos befizetésének kimondása esetében a társasági tagok kiszámíthatatlan komplikációk áldozatai lehetnek és ezt megakadályozandó, állapította meg a német törvény a fent említett átengedési rendszert. (Abandonsystem). Ezen rendszer szerint a társasági tag azon esetben, ha az ő utólagos befizetési kötelezettsége egy már előre meghatározott összegre korlátolva nincsen, feltéve, hogy az ő alapbetétét teljesen befizette volt, jogosult az utólagos befizetésre való felhívástól számított 1 hónapon belül az utólagos befizetés helyett az ő üzletrészét az utólagos hozzájárulási összegnek az ezen üzletrészből leendő kielégítése végett a társaság rendelkezésére bocsátani. De ezen benificiumra csak akkor van joga a társasági tagnak, ha ő első és alapkötelezettségét, t. i. az aljbetétnek^ teljes befizetését már teljesítette. (Német törvény 27. §.) A társaságnak azonban érdekében áll tudni, hogy az utólagos hozzájárulással hányadán van és a törvény azon esetre, ha a társasági tag a társaság által megállapított határidő alatt az utólagos hozzájárulás befizetését nem eszközölte, illetve az ő üzletrészének átengedési jogát az egy hónapi határidőn belül, amely társaság által a befizetési határidő meghosszabbítása folytán meghosszabitható, nem gyakorolta, a társaság kijelentheti, hogy az utólagos hozzájárulási összeget be nem fizető, illetőleg az üzletrész átengedésének jogát nem gyakorló társasági tagnak üzletrészét a társaság rendelkezésére bocsátottnak tekinti és magát kielégítheti. Az előadottakból látható, hogy a társaság tagjainak leleiőssége az egész vonalon korlátolt, tehát ugy a társasággal, mint 3-ik személyekkel szemben és ugy az egyetemlegesség, mint a közvetlenség a társasággal és 3-ik személyekkel szemben is teljesen ki van zárva. A korlátolt felelősség jogi constructióját utolérhetetlen módon Zsögöd: Fejezetek1*) 2-ik kötetének 122. §-ában adja; ezen mesteri fejtegetés kibövitésére vagy kiegészítésére nem vállalkozhatom, hanem mint a korlátolt felelősségnek legpraegnánsabb meghatározását idézem belőle a következőt: «A korlátolt felelősség: saját (leendett) tartozásért való felelősségének a korlátolása. Következőleg a kültagról is áll, hogy amiért ő korlátoltan felel, az nem a -társasági kötelezettségek* (K. T. 138. §.), hanem : azon saját kötelezettségek, amelyek őtet egyszerűen terhelnék, ha felelőssége nem volna korlátolva. (Fejezetek II. köt. 893. lap.) «A korlátolt felelősség nem intézményszerü egysége valamely bizonyos, hanem csak rokdnitó nevezetje némely többékevésbé hasonlatos joghelyzeteknek. Nincsenek közös szabályai. .Minden egyes joghelyzettel saját külön szabályai szerint kell elbánni.* (Fejezetek II. köt. 894. old. 5. j.) A korlátolt felelősség fogalmát ezek szerint nem is lehet általánosítani: az elmélettételes szabályok a «kor!átolt» fogalmát 2) Magyar csődtörvény: 1881. XVII. t.-c. (rövidítve: Csődt). 8) Z s ö g ö d—G rosschmied Benő : Fejezetek kötelmi jogunk köréből (rövidítve : Zsögöd: Fejezetek). különféle, a szabályózandó joghelyzetnek, mint intézménynek tartalmából és lényegéből kiinduló alkatclemekből construalják ; ezért a .korlátolt felelősség* fogalmával bővebben nem foglalkozom, annak tartalmát a jelen kérdésben a korlátolt felelősségű társaságot szabályozó törvény amúgy is meghatározza és a korlatolt felelősség jogkövetkezményeit fejtegetésem során amúgy is tárgyalom. (Folyt, köv.) Belföld. Az ügyvédi kamara közgyűlése. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 23-án tartotta meg rendkívüli közgyűlését, amelynek célja főleg az volt, hogy a tizennyolc uj választmányi tagot megválaszszák. A közgyűlésen Szivük Imre dr., elnökölt, a jegyzőkönyvet Pap József kamarai titkár vezette, a jegyzőkönyv hitelesítésére Vámisy Rároly dr. és Somogyi Miksa dr. ügyvédeket kérték fel. Szivák Imre elnök megnyitóbeszédében mindenekelőtt az l'.)()7. évi XXIV t.-c.-ről emlékezett meg, amely elismerése annak, hogy az ügyvédi kar eddig is jogos érdekeiért küzdött. Döntő szerepet vitt a gyakorlati feladatok megvalósítása körül az igazságügy egész vonalán. Az uj törvény ujabb szükségleteket vont maga után, ezért a választmányi tagok számát 36-ra kellett felemelni. Végül megemlékezett Farkasházy Zsigmond dr. orsz. képviselőnek a képviselőházban tett ismeretes indítványáról. Szerinte a kar, mint egész, hibás nem lehet. Mindig csak az egyesek felelősek és aki a karnak igaz barátja, az csakis ennek illetékes fórumához : fegyelmi hatóságához fordulhat. Általánosságban vádolni nem szabad. Jogunk van követelni, hogy a társadalom legyen igazságos az ügyvédi karral szemben is.'(Helyeslés.) A választmány ezt az ügyet ugy intézte el, anrnt lehetett. Megtorló intézkedéseket a - mentelmi joggal szemben nem tehetett, de a leghatározottabban visszautasította a szolidaritást a tanúsított felfogással szemben. Igen örvendetes eseménynek tartja, hogy a király a kamara puritán alelnökét tisztán ügyvédi működéséből kifolyólag magas kitüntetésben részesítette. Ez a kitüntetés a kamara minden tagját örömmel tölti el. Briill Ignác dr. alelnök a meleg ovációk után zajos tapsok kíséretében hálás köszönetét fejezte ki a kartársak szeretetéért. Az elnök beszéde után Hindy Attila szólalt fel. O — úgymond — az ellenzéknek tagja, de most elismerését fejezi ki a kamara vezetőségének azért, mert az ügyvédi kar ellen intézett támadással szemben ilyen erélyes állást foglalt. Mindig szükséges a szolidaritás, ha az ügyvédség ellen intézett támadás viszszaveréséről van szó. Ráez Géza dr. ugyanilyen értelemben szólalt fel. Ezután Pap János dr. kamarai titkár terjesztette elő az 1907. évi XXIV. törvénycikk megalkotása foltán a kamarai ügyrendben szükségessé vált s a választmány által kidolgozott módosításokat s ezeket elfogadásra ajánlotta. A közgyűlés a módosításokat egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés ezekután áttért a napirend 2. pontjára, a 18. választmányi tag megválasztására. Az elnök kijelentette, hogy vasárnap délután egy óráig, hétfőn és kedden délelőtt tiz órától délután egy óráig és négy órától este hétig fog tartani a szavazás. A szavazásokat kedden este hét órakor zárják le. A választások eredményét szerdán délután öt órakor tartandó folytatólagos közgyűlésen hirdeti ki. A szavazatszedőbizottság elnöke Schmidl Ignác, helyettes elnökök : Csetényi Adolf dr., Hcteés Antal dr., Vécsei Ignác dr. és Baumgarten Nándor dr. A szavazatszedő bizottság tagjai lettek: Meller Mór dr., Kemény Miklós dr., Szerényi Simon, dr., Hetényi József dr., Rácz Dezső dr., Haidu Marcell dr., Solti Ármin dr., Picker Ernő dr., Deutseh Viktor dr., ifjabb Chorin Ferenc dr., Oppler Emil dr., Dingha Béla dr., Vámos Henrik dr., Gebhardt Károly dr., Tauber Jakab dr., Gonda Jenő dr., Horváth Ede dr.. Boros József dr., Bichler Simon dr., Ranschburg Nándor dr., Zauber Rezső dr., ifjabb Farkas Gyula dr., Weissberger Imre dr., Nagy Elek dr., Simonyi Imre dr., Bakonyi Pál dr., Szcndrö Ignác dr. és Tordai Gábor dr. Rabsegélyző egyletek kongresszusa. Amint értesülünk, a rabsegélyző egyletek kongresszusa nem — mint eredetileg tervbe volt véve — f. é. július hó I-én, hanem f. é. szeptember hó G-án és 7-én fog Pécsett megtartatni. A kongresszus ügye iránt mindenfelöl nagyon érdeklődnek. Legutóbb a debreceni egylet választotta meg kiküldöttjeit: Csiky Lajos theol. dr., akadémiai tanár egyleti titkár, Galánffy János dr. kir. ügyész és Magass György dr., városi tiszti főügyész személyében. A pécsi végrehajtó bizottság már előre kéri a résztvenni akarókat, hogy a kongresszus utáni napot, szeptember 8-át is a kiállítás megtekintésének, — amelyről bátran állitható, hogy a Bukarestben mult évben tartott világkiállítást sokban túlszárnyalja, — szíveskedjenek szentelni. Bár a vendéglősök országos közgyűlése akkor fog tartatni, gondoskodva lesz, hogy a vendégek ne csak hajlék nélkül ne maradjanak, de tisztességesen legyenek szállásolva. Ennek kapcsán közöljük a budapesti elökészitd bizottság elnökének, Riekl Gyula min. tanácsosnak 1907. május hó 11-ről kelt következő körlevelét: c<Az Országos Rabsegélyző Kongresszus Pécsi Előkészítő Bizottsága, a társegyesületektől nyert megbízásához képest folyó