A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 25. szám - Színházi jogunk. Nyári színházak. 11. [r.]

A JOG megfelelnek-e? nem lesz-e azoknak káros kihatása a többi állami és társadalmi intézményekre5 az állam és társadalom összes anyagi, szellemi és erkölcsi igényeire? A hiteliigyi igazgatás keretébe tartozik a főfelügyelet a hitelügyi szervezetre, és még aki nem hive is az állami omnipo­tenciának, az sem vonhatja kétségbe, hogy kisebb államoknál az államhatalomnak minden téren nagy kezdeményezést, erélyt, ingerenciát kell kifejtenie, hogy az egyeseknek és a társa­dalomnak elégtelen erőit fokozza és pótolja azt a hátrányt, melyben a kisebb államok polgárai a nagyobb államok tagjai­val szemben vannak. Az állam nem szorítkozhatik csupán a pénzügyi kamara és pénzügyi alap szabályzatainak törvény erejével való felruhá­zására és az adómentesség megadására, mert az állam joga és kötelessége törvény által meghatározni azt, hogy mely üzlet­ágak azok, melyekre a takarékpénztárak rendeltetésüknél fogva kiterjedhetnek, melyek a részvényeseknek, a betevőknek és a takarékpénztárak hitelezőinek jogai. Joga a takarékpénz­tári üzlettel kapcsolatos egyéb jogviszonyok szabályozása. A takarékpénztárak egyöntetű kezelése, a tisztviselők és igazgató személyzet jogainak és kötelességeinek részletes sza­bályozása, sőt a vezető és kezelő személyzet kellő kvalifiká­ciójának biztosítására is a törvény által való szabályozás cél­szerű, sőt szükséges. Ha a köztisztviselőknél a tapasztalat oda vezetett, hogy azok sikeres működéséhez bizonyos képzettségi éi erkölcsi kvalifikáció szükséges, a fontosabb vezetői és ke­zelői állások betöltése a takarékpénztáraknál is bizonyos minő­sítéshez volna kötendő. Mert az a betevő vagy részvényes, ki a takarékpénztár rossz vezetése vagy kezelése miatt megtakarított pénzét elveszti, épp ugy sujtatik, mint akit a bíróság vagyonilag marasztal, vagy aki a közigazgatási tiszt\ iselők jogtalan vagy helytelen intézkedése által sérelmet szenved. A takarékpénztári intézménynyel kapcsolatos jogviszonyok, köz- és magánérdekek oly sokfélék, fontosak és különlegesek, hogy tekintettel a pénzintézetek nagy számára és tekintettel arra, hogy azokban a nemzeti vagyon nagy része van elhelyezve, tüzetes törvényhozási szabályozást igényelnek. A takarékpénztárak égetővé vált kérdésében 1899. március havában a «Magyar Takarékpénztárak központi jelzá­logbankja» igazgatóságában képviselt vidéki pénzintézetek igazgatói értekezletet tartottak s behatóan foglalkoztak a vidéki takarékpénztárak reformügyének napirenden levő közérdekű kérdésével. kérdezése nélkül azonnal elbocsátható, ha fizetése bíróilag le­foglaltatott ; továbbá, ha az igazgató vagy családja ellen bűn­vádi eljárást maga után vonható cselekményt követ el. Nem tartozik az igazgató a birói határozatot provokálni, vagy bevárni. (És hogy akarja az igazgató ily provokálás vagy bevárás nél­kül a cselekményt bűnvádi eljárás alá tartozónak minősíteni ?). Nemkülönben, ha a tag ellen — a becsületsértési és rágal­mazási perektől eltekintve, bűnvádi eljárás tétetik folyamatba ; ha a tag büntetéspénzei a teljes félhavi illetményt kiteszik; végül ha a tag oly életmódot folytat, amely a színházi műkö­dést megnehezíti vagy lehetetlenné teszi (7. p.). Az igazgató a szerződést minden indokolás és kárpótlás vagy bánatpénz nélkül bármikor 14 napra felmondhatja és a tag az írásbeli felmondást elfogadni köteles (8. p ). A kötbér elbírálására bármely, az igazgató által szaba­don választható járásbíróság illetékes. A tag beleegyezik, hogy az igazgató a még nála levő illetményeit visszatartsa, mely összeg a kötbérbe be fog tudatni (11. p.). A tag beleegyezik, hogy fizetéséből a büntetéspénzek levonassanak és kijelenti, hogy emiatt sem a szerződés tar­tama alatt, sem pedig később a polgári bíróság előtt pert nem indit (13. p. E szakasz is tanúskodik arról, hogy az igazgatók minden jogérzék híján vannak, mert per indithatási jogától senki j meg nem fosztható.) Ha a tag bármi oknál fogva megszülik a társulat tagja lenni, beleegyezik abba, hogy a neki utólag járó fizetés mind­addig visszatartassék, amíg a színházi bíróság az ellene emelt vádakat el nem bírálta; az ezáltal kiszabott büntetéspénzek e fizetésből levonhatók (14. p.). A magánénekesek és énekesnők a szólószámaikhoz meg­kívánt hangjegyekről maguk tartoznak gondoskodni és az igaz- j gatónak előzetesen bemutatni, ellenesetben a hangjegyek a tag költségére lesznek beszerezve (15. p.). A tag már a szerződését előzőleg, köteles próbákon pon­tosan megjelenni, de ezen időre fizetést nem kap, az esetleges büntetéspénzeket azonban a későbbi fizetéséből megfizetni vagy levonatni köteles (17. p.). Az értekezlet valamennyi tagjainak élénk részvétele mel­lett igen beható eszmecsere fejlődött ki, melyek eredményeit az értekezlet elnöke a következőkben foglalta össze : Az értekezlet abban a meggyőződésben van, hogy a magyar pénzintézetek zöme egészséges alapon nyugvó, helyes elvek alapján vezetett virágzó intézmény, mely a hatóság és közön­ség bizalmát teljes mértékben kiérdemli s megrendszabályozásia nem szorul. Azonban nem hunyhat szemet ama tény előtt, miszerint, habár szórványosan is, oly tünetek mutatkoztak, melyek egyes vidéki részvényes közönségnek, sőt betevő közönségnek érzékeny kárát eredményezték s a magyar pénzintézetekbe ve­tett bizalom megingatására vezethetnek. Az értekezlet meg van győződve arról, hogy a mutatkozó visszaélések megakadályo­zása lehetséges és szükséges, de az egészséges alapon álló intézetek tevékenységének megzsibbasztása s ez intézetek károsítása nélkül, sőt éppen ez intézeteknek eminens hi­vatása a felmerült reformtörekvéseknek helyes mederbe való terelése és mielőbbi megvalósítása. Ennélfogva az értekezlet bizottságot küld ki azzal a megbízással, hogy a reform tartal­mára és megvalósítási módjára vonatkozó konkrét javaslatot készítsen és ezt terjessze a legközelebb összehívandó értekezlet elé. A kiküldött bizottság munkálkodásában vezérelveknek tekintse, hogy: a bajok szanálás* első sorban autonóm, társadalmi uton keresendő s a törvényhozási és hatósági beavatkozás a mini­mumra szorítandó ; a reform csak a magyar takarékpénztárak történelmi fejlődése alapján a fokozatos munka és tőkegyűjtés eredmé­nyének kockáztatása nélkül eszközölhető ; megfontolandó, mennyiben szükségesek bizonyos rendel­kezések a részvénytőke nagyságát, a tartaléktőkegyüjtés kö­telezettségét és a saját tőke és betétek közlői arányt illetőleg. garanciák keresendők az iránt, hogy a betétek csak oly aktívákban helyeztessenek el, melyek teljes biztonság, kockázat­mentesség s mobilitás, illetve mobilizálhatóság szempontjából a betétek természetétől kivánt mértéket megüssék s hogy a visszleszámitolás egészségtelen tulfejlesztése a betétek bizton­ságát ne veszélyeztesse, végül biztosítandó a mérlegeknek alapos, szakszerű minden visszaélést kizáró összeállítása és felülbírálása alkalmas szak­közeg segítségével. A bizottság előadója a tervezetet elkészitette, melynek főbb pontjai a következők: A takarékbetétekkel foglalkozó inté­A tag a szerződés neki járó példányát csak saját költ­ségére kaphatja meg (21. p.). 5. Szerződési különlegességek (Artisták szerződései). A színpadi életnek külön válfaját képezik az úgyneve­zett artisták, kik közül sok jeles színész, énekes, táncos stb. található. Az artisták működési tere az Orpheum, a Cirkus, Cabaret és a különféle daltársulat. Működésük ideje egy-egy színpadon —a dolog természeté­hez képest és egyes kivételektől eltekintve, — rövid tartamú. De azért ők is szerződési alapon állanak. Rendelkezésünkre állanak a Fővárosi Orplieum és a aFolies Capricev szerződései, — persze német nyelven, habár a fellépő francia vagy angol artisták nagy része ezt a nyelvet sem igen érti. Az Orpheum mindjárt a szerződés fején felkéri az artis­tákat, hogy a színház épületében saját érdekükben szállást fogadjanak! A tag köteles legkésőbb fellépése napjának d. u. 2 órá­jáig ideérkezni és a szükséges próbákon részt venni, hogy még ugyanaznap felléphessen. Szerződésének ideje alatt, vagy annak befejezte után egy { éven belül nem szabad a tagnak igazgatói engedély nélkül Budapesten vagy annak környékén más színpadon fellépnie. Solo-jelenetek és betéteknél köteles a tag a szükséges zenét 30 zenész részére, továbbá a costümöket és kellékeket saját költségén beszerezni, minden előadott darabjának elő­adási jogát megszerezni és az igazgatóságot az ebből származható kár esetében kártalanítani. Az igazgatóság nem vállal szavatosságot azon balesetekért, j amelyek a tagot a próbák vagy előadások alkalmával érhe­tik ; sem azon rendőri következményekért, melyek az artisták műelőadásaiból származhatnak. A gymnastikusok készülékeiket, köteleiket, hálóikat maguk alkalmazzák, és tartósságukról meg­győződni, valamint azokat saját felelősségük mellett használni tartoznak és az igazgatóság ez iránt semmiféle felelősséget nem vállal (2-ik pont c), d) és e.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom