A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1907 / 18. szám - Az angol alsóház küzdelme a parlamentárizmusért. 8. [r.]
76 m §• Bolti felszerelések nem vehetők oly tartozásoknak, amelyek állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül az ingatlantól el nem választhatók. Ezek a felszerelések az 1.881. évi LX. t.-c. 149. §-a értelmeden a házzal együtt elárverezetteknek nem tekinthetők. Gyulafehérvári tszék 2,875/903. sz. A kereseti tárgyak i üzlethelyiségnek berendezése) nem tekinthetők az üzlethelyiség oly alkatrészeinek, amelyek annak tartozékait képeznék, azok csak az üzlet folytatásához szükséges kellékek, de attól bármikor elkülöníthetők és külön adásvétel tárgyát képezhetik. Kolozsvári tábla 1,033/903. sz. A balázsíalva-városi 257. sz. tjkvken toglalt telek, emeletes kőház, bolthelyiség stb. S. j. tulajdonát képezte. Az ezen telken levő bolthelyiséget a tulajdonos S. Gy.-nak adta ki bérbe a benne levő s a bolthelyiség felszerelését képező kereset tárgyává tett ingó dolgokkal együtt. A per tárgyává tett dolgok a tulajdonos akaratánál fogva a bolthelyiség alkotó részévé tétetvén s azok nélkül az üzlethelyiségben a kereskedés folytatható nem lévén, azok a ptk. 294, és 597. §-ai szerint az ingatlan tartozékait képezték és képezik mindaddig, mig azokat a tulajdonos attól el nem különítette s igy azok az ingatlan sorsát követik. Kúria 681/904. sz. Nem vitás, hogy a ház elárverezése előtt a per tárgyát képező bolti felszerelések S. J.-nek, ki egyszersmind a ház tulajdonosa is volt, képezték tulajdonát, tekintve pedig azt, hogy ezek a bolti felszerelések nem vehetők oly tartozékoknak, amelyek állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül az ingatlantól el nem választhatók, ezek a felszerelések az 1881 : LX. t.-c. 149. §. értelmében a házzal együtt elárverezetteknek nem tekinthetők. 115 §. Az árverés a kapolnoki 33. sz. tjkvben 6—10., 12és 14. rsz. alatt felvett ingatlanokra elrendeltetik, mert a kérdéses tjkvben foglalt hrszámu részletek f. jegy alatt vannak ugyan összesitve s a ttkvi rdtts. 57. § szerint a zálogjog csak az egész ttkvi jószágtestre szerezhető meg, de mivel az 1881. LX. t.-c. 155. és 172. ij.-aiban foglalt rendelkezések szerint ugy a végrehajtató, mint a végrehajtást szenvedő jogosítva van az esetben, ha a végrehajtás alá vont tjkvi jószágtest különböző részletszámok alatt bejegyzett több birtokdarabból áll, az egyes birtokrészletek külön árverés alá bocsátását szorgalmazni, ebből folyólag a végrehajtató jogosult eme részleteknek árverés céljából való elkülönítését akkor is érvényesíteni, amikor a részletek között olyanok fordulnak elő, amelyeknek egy részére a végreh. zálogjog feltételtől függőleg és egy részére feltétlenül kebeleztetett be. (K. 98. IV/21. 1,230.) 156. §. Szám : 4,859/1905. A kir. ítélőtábla következő végzést hozott: A kir. tszék mint tkvi hatóság végzésének az a része, mellyel az árverés az ingatlanoknak csak a végrehajtást szenvedő hányadára lett elrendelve, helybenhagyatik: a végzés egyebekben érintetlenül marad. Mert a végrehajtató az árverési kérvény tartalmából kitetszően az árverést kifejezetten nem kérte ugyan a tulajdonostársak hányadára is elrendelni, de miután abban a tekintetben, hogy avh.törv. 156. §. a)—d) pontjainak valamelyik esete fennforog-e. a bíróságnak hivatalból is kell ügyelnie, kérdés tárgyát képezi, vajon a konkrét körülmények között, tehát arra is tekintettel, hogy az elárverezendő belsőség kikiáltási ára 1,000 koronát meg nem halad. A vh. törvénynek a felfolyamodásban vitatott 156. §. d ) pontjának esetét alkalmazni kell-e A hiteles tkvi másolat szerint a tulajdonostársak közül c^ak egynek hányadát terheli bejegyzett szolgalmi jog. A vh. törv. 156. és 163. §-ának egybevetése után nem lehet kétség aziránt, hogy amennyiben az árverés, a szolgalom fentartásával az ingatlan egészére elrendeltetnék, a szolgalmi joggal terhelt ingatlan, dolog természetéből folyóan csekélyebb áron kelne el mintha szolgalommentes volna s igy a szolgalommentes jutalékrész tulajdonosai jogsérelmet szenvedhetnek, amennyiben pedig a biróság a szolgalmat hagyná tekinteten kivül, akkor a fenn idézett 163. i;. rendelkezésével jönne ellentétbe. Minthogy pedig a vh. törv. 156. §. a)—d) pontjainak esetei kivételeket állapítanak meg, azokat kiterjesztően magyarázni nem lehet és azok alkalmazhatósága célszerűségi szempontokra vezethető vissza. A szóbanforgo rendelkezések nyilván nem alkalmazhatók olyan esetben, mikor azok alkalmazása harmadik személyek megszerzett jogainak sérelmével járhatna. (19U5. december 13-án.) 163. §. Egyidejűleg bekebelezett szolgalmi jog és zálogjog. Oly esetben, ha ugyanazon okirat alapján és ugyanazon végzéssel egyidejűleg rendeltetett el a zálogjog és szolgalmi jog bekebelezése, a végr. törv. 163. § második bekezdésében irt feltétel mellett akkor sem rendelhető el az árverés, ha a zálogjog a bejegyzési sorrendben a szolgalmi jogot megelőzi is. (3.348/1905. I.) 166. §. 3,013/897. 2. Az 1896. évi 3,670. sz. végzéssel az X. takarékpénztár iavára elrendelt és 1897. március 29-én 1,421. sz. végzésnél fogva folyamodó mint csatlakozott hitelező érdekében 1897 május 31-én megtartatni rendelt árverés nem tartatott meg. Minthogy pedig az előbbi árveréshez csatlakozott folyamodónak a további végreh. lépések tekintetében ugyanazon jogai vannak, mint az alapárvereztetőnek, kinek javára az árverés előbb rendeltetett el s minthogy a végreh. törvény 176. értelmében a sikertelen maradt árverés napjától számított l> hó alatt ujabb árverési határnap kitűzése kérethetik, az uj határnap alakszerű kérvény nélkül egyszerű kérvényre a csatlakozott hitelező által is kérhető. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A szabadkai tszéknél Engler Hermanné helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. 5, csb. Kindris Gábor dr., tg. Klein Mátyás dr. — A nagykikindai tszéknél Grauser János nagyszentmiklósi kereskedő ellen, bej. máj. Hl, fsz. jun. 7, csb. Kovách Gusztáv, tg. Martinovits Endre dr. — A budapesti kereskedelmi és váltótszéknél Pollák Manó helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 27, fsz. jun. 25, csl>. Zimburg Artúr dr., tg. Kemény Simon dr. — A szegedi tszéknél Kopasz József helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 15, fsz. jun. 22, csb. Pollner Kálmán dr., tg YVégman Ferenc dr. Pályázatok: A besztercebányai kir. ügyészségnél alügyészi áll. máj 11 (95). — A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. máj. 12 (96). — A debreceni közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Felsővisón, máj. 13 (96). — A veszprémi tszéknél aljegyzői áll. máj. 12 196) — A szekszárdi tszéknél aljegyzői áll. máj. 12(96). — Az ipolysági tszéknél birói áll. máj. 15 (98). Kúriai és táblai értesitésekKérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Alsókubin M. F. dr. Kontra—Tátra (4,891/906. ea. Mennyei) ápr. 28 hh.—Arad S. P. dr- Pintea b. ü. nem érk.—Pozsony Zs. Á. Kurcz—Hegedűs nem érk. Kir. körjegyzöhelyettest német és tót nyelvjogositvánnyal, önállót, gyakorlottat keres, a homonnai kir. körjegyző. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Most jelent meg ! A polgári perjog tankönyve. (Magyar polgári törvénykezési rendtartás.) Különös tekintettel a szigorlatozok és egyéb jogi vizsgálatokat tevők igényeire. Irta: dr. Falcsik Dezső, kir. akad. jogtanár. Budapest, 1907. Politzer-íéle könyvkiadóvállalat. Ara 8 korona. Kapható minden könyvkereskedésben. "MIM mtnéKi TÁMMAO *YO*DAM IUMPMTM. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V„ Rudolf-rakpart 3.