A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 18. szám - Színházi jogunk. Az Országos Színészegyesület alapszabályai. 4. [r.]

138 A JOG Itt a törvény egy addig nem létezett jogállapotot teremtett, mert az úrbéres belsőségnek nem volt tartozéka az arányosítandó terület és abból, hogy a törvény is megengedi, hogy az illetménynek nem-tartozéki minősége bizonyítható, igazolja, hogy a járandóság lehet nem tartozék is. Hagy az illetményhez való jog eladása birtokváltozást igenis jelent, e fölött vitatkozni sem lehet, hiszen a jogot is lehet birni. Az pedig éppen nem áll, hogy «a jog eladható ne lenne, mert az arányositás befejezése előtt nincsen egyéni illetmény)), mert a törvény megállapítja, hogy kinek van joga az arányosítandó területből jutalékot igényelni, ezt az igényt és annak mérvét van hivatva az arányositás megállapítani ; márpedig az, akit az arányosítandó területből valamely hányad megillet, ezen hányadhoz való jogát szabadon eladhatja, amint 4-0 éven át szabadon el is adta. Nem tudjuk, hogy a Kúria mily álláspontot fog elfoglalni ezen kérdésben, kívánatos volna azonban a kérdés tisztázása, mert töméntelen érdek forog kockán. Nemzeti jog. Irta GÁTHY BÁLINT, nagyváradi kir. alügyész (Folytatás*.) A felületesen szemlélődő vagy a theóriák rabja azt fogja mondani, hogy igen, megmozdulnak a tömegek, de csak azért, hogy termelésüknek uj fogyasztót keressenek, gazdasági hatalmukat kiterjeszszék s érdekkörzetükbe vonjanak hódított területeket, mivel az a föld, melyen élnek, már nem képes őket eltartani. Valóban, ez a fizikai ember munkája ; a szellemi ember lelkét átható és akaraterejét mozgató erő azonban nem egy azzal. Ez nem az állati élet eredménye, hanem azé a magasabb rendeltetésé, mely önmagát tényekben nyilatkoztatja ki, olyan tényekben, melyeknek olvasztó kazánja nem a gyomorban, hanem az agyban, az érzésben a szellemi képességben van. Az állaténál magasabb rendeltetés vaskövetkezetességgel végzi munkáját, összegyúrja az érzésben, felfogásban, jellemben hasonlókat; közös eszmények magvát vett el az agysejtekben és türelmesen megvárja annak kikelését, lombkoronáját és gyümölcsét: az egy és ugyanazon célokért kialakult nemzeteket. Es ekkor halomra dőlnek még oly tetszetősen megkonstruált elméletek, és az emberiség egy bevégzett tény elé állíttatik ; megszületett egy nemzettest, mely jogát az egyetemes világrend szabályaira épiti. *) Előző közlemény a 14. számban. Az egyes osztályok küzdelme csak e nagyszabású átváltozásoknak az epizódja marad. Amazokat az egész ,e™ber,seg egyetemének közös érdekeire fektetni hiábavaló dolog. Minduntalan részekre fog szakadozni; keresni fogja azokat a szűkebb területeket, melyeken belül sikert érhet el; tömörülni fog azon szűkebb határokon belül, miket számára az egyes nemzetek zar keretei adnak. Ám közös lehet azért a cél, meg eszközöké is azonosakat választhatnak, nyújthatnak egymásnak segítséget s talán közös erővel elért diadal felett is örvendhetnek, — ezek azonban csak az általános szabálynak megerősitói, mert hiszen az ember vágya, reménye és joga a föld hátán mindenütt azonos forrásokból ered. Minden társadalmi osztály lényegében a többinek elnyomására törekszik, a többinek romjain iparkodik várát felépítem, de egyik sem dicsekedhetik azzal, hogy törekvése talán az egyetemes boldogság biztosítása. Uralomra jutván, elbizakodott és gőgös lesz. A jogok tömegét magához ragadja, s nyomban kihívja maga ellen az ellenküzdelmet. Es a verseny újra kezdődik, újra felhangzik a jajszó, a jogtalanok kiáltása. Hát hogyha az ember le nem vetkőzhető önzése : a cselekedeteknek rugója; hogyha mindenre képes az ember, csak lemondásra nem, embertársai javára: akkor minek nevezhető az a gőg, melylyel a tudomány hirdeti igazság gyanánt, hogy el kell rombolni a nemzetek természetes határait s elkövetkezik, a földi paradicsom ? E gőg a mementó ! Ha elkövetkezhetnék — leküzdésével minden természeti erőnek — ez a paradicsom, az emberiség egyik fele rabszolgaságba jutna, másik fele az őrület kitöréseivel tombolna a világrend romjai felett. Hiu ábránd, egy festett világkép, vér és hus nélküli bálvány ! Ez a világrend nem log bekövetkezni. Közbelép a természet az ő csillagokat kergető hatalmával és visszaszorítja az embert arra a térre, ahol küzdenie kell. Megparancsolja neki, hogy a világrend erőinek munkájába ne kontárkodjon bele és az ember gyermekként engedelmeskedni fog és folytatja tovább örömmel és szenvedéssel teljes, kurta és mégis örök életét. Mikor reáteriti a tél jeges, havas leplét a földre, vagy mikor telehinti a tavasz és nyár illatozó virágmilliárdjaival, csak az alvajáró hiszi azt, hogy milyen egyforma minden. Nincs egy talpalattnyi hely, mely azonos volna a másikkal, nem tesz a futó patak egy lépést a maga medrében, hogy habjai ne váltakozó tájak szépségeiben gyönyörködhetnének. A természet egyformasága a halál ábrázata volna, megszakítást nem ismerő j hasonlósága maga a végenyészet. Nem volna szépség, nem I volna erő, nem volna verseny a tenyészetben. A világrend ehhez hasonló nyugalmassága, ahol ismeretlen TÁRCA. Színházi jogunk.*) — A Jog eredeti tárcája. — 2. Az Országos Szinészegyesiilet alapszabályai. Az Országos Szinészegyesiilet kivételes állásánál fogva, érdemes lesz annak ujabb 1900. okt. 11-én 58,731/1.1900. sz. a. belügyminiszterileg jóváhagyott alapszabályaival tüzetesebben foglalkoznunk. (Hatályon kivül helyeztettek ezek által az 1882-iki, a belügyminiszter 30,173/1882. sz. határozatával jóváhagyott alapszabályok és törvények.) Az egyesület célja: a nemzeti színészet erkölcsi és anyagi jólétének előmozdítása (4. §.). Önkormányzati szervezetében, a nemzeti színészet nagy érdekeinek szemmel tartásával, a tagok jogainak megóvásáról gondoskodik (5. §.). A nyugdíjintézetről külön alapszabályok rendelkeznek (6. §.). Rendes tag : férfi, aki 18 évnél idősebb, 30-nál fiatalabb ; nö, aki 16-nál idősebb, 25-nél fiatalabb ; aki az előirt vizsgát letette, a gyakorlati időt kitöltötte és végleges felvételét kérelmezi. Vizsgálat nélkül felvétetnek az okleveles, a m. kir. színművészeti Akadémia, orsz. Zeneakadémia és az egyesület szinésziskolájának végzett növendékei (11. §.). Ugy a 30 éven tuli színigazgató, mint a kiváló művészi képzettségű 30 évet meghaladott férfi és 25 évet meghaladott nő rendes tagokként csak nyugdíjigényükről való lemondásuk esetén vehetők fel, közjegyzői okirat mellett (12. §.). Az egyesület képviseleti rendszeren alapuló önkormányzatából folyólag, minden tag küld színtársulatonként képviselőt a közgyűlésre, — de a nők csak aktiv, de nem egyúttal passiv választójoggal bírnak. Színigazgatók vagy személyesen vagy megbízottjuk által vesznek részt a közgyűlésen (14. §.). *) Előző közlemény a 17-ik számban. Csak egy kis lépés választja el tehát a nőket a passiv választási jog kivívásától. Az egyesület bátran szánhatja magát e döntő lépésre. Ha a színésznő egyenlő terhekkel járul az egyesület fentartásához ; ha adott esetben a 83. §. szerint még színigazgatói engedélyt is nyerhet, — akkor nincs elfogadható ok a passiv választói jog megtagadására, — annál kevésbbé, mert a színésznő átlag magasabb értelmiségi fokon is áll. Az experimentum talán kihatna a szinészvilág körein tul, a polgári életbe is — és már azért is ajánlatos. Megszűnik a tagság, a természetes okokon kivül : kizárás, becstelenitő bűntényért birói marasztalás és ideiglenes kizárás esetén a kizárás idejére (17. §.). A közgyűlés áll az igazgatótanácsból, a színigazgatókból és a színtársulatok képviselőiből (24. §.). Nyugdíjazott tag és igazgató nem lehet képviselő (25. §.)• 20 uál kevesebb egyesületi tagból álló társulat 2, 30-on felül 3 képviselőt küld (26. §.). A közgyűlés választja a központi igazgatótanácsot (27. §.). Határozatképességhez 30 jogosított tag jelenléte szükséges (29. §.). A 3 évre választott igazgatótanács áll 30 rendes és 6 póttagból; ennek fele fővárosi, fele vidéki (48. §.). A tanács a színigazgatókat engedély megszerzésére a belügyminisztériumnak ajánlja, vagy az engedély megvonását kéri; a felebbezett I. fokú határozatokat II. fokulag elbírálja (52. §.). Uj színigazgatói engedély iránti kérvényeknél érdemleges határozat előtt a vidéki tanácstagok írásbeli szavazata is bekérendő (54. §.). Színigazgató csak az, aki szini előadások tartására koiinanyhatosági engedélylyel bír. Feddhetlen előélet és magyar honpolgárság mellett, a színtársulat szervezésére és a szini előadások tartására elegendő anyagi erővel és szellemi képességgel kell b.rma (65. §.). Az engedély csak egy személyre, meghatározott időtartamra állítandó ki (66. §.). A kérvény az igazgatótanácshoz nyújtandó be, mely azt vagy visszautasítja, vagy partololag az illető kormányhatósághoz felterjeszti (67. §.). A kérvényhez csatolandók: a) bizonyítvány a magyar honpolgarsagrol, b) a szinészegyesületi tagság igazolása, c) iga-