A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 16. szám - Az ingatlan árverési vevő jogai

A JOG 127 száma 137, vagyona 1,93] K. 60 fill., 1905-ben segélyezésre fordíttatott 68 K. 70 fill. 2. A bpesti egylet alapíttatott 1873-ban, tagjainak száma 450, vagyona '236,978 K. 1905-ben segély 18,294 K. 73 fill. Ez az egyetlen egylet, mely menházzal rendelkezik. E menházról véleményünket már ismételve nyilvánítottuk. Biztosan reméljük, hogy Rickl ur, az egylet mostani elnöke, itt is mielőbb kedvezőbb viszonyokat fog teremteni. 3. A brassói egylet alap. 1883. ; tagjai sz. 103 ; vagyona 8,613 K. 70 fill, 1905. év seg. 1,177 K. 4. Debreceni egylet alap. 1900. ; tagjai sz. 167 ; vagyona 15.630 K. 10 fill. 1905. seg. 1,388 K. 5. Deési egylet alap. 1888. ; tagjai sz. 47 ; vagyona 706 K. 60 fill., 1905. seg. 84 K. 6. Dunántúli egylet Sopronban; alap. 1900 ; tag 283; vagyon 2,260 K.; 1905. seg. 5,372 K. 80 fill. 7. Erzsébetvárosi egylet alap. 1887.; tag 66; vagyon 3,614 K. 53 fill. 1905 seg. 35 K. 8. Győri egylet alap. 1888.; tag. 64; vagyon 5,802 K. 15 fill, seg. 1905. 497 K. 76 fill. 9. Gyulafehérvári e. alap. 1887.; tag 134; vagyon 12,781 K. 92 fill.; 1905. seg. 409 K. 80 fill. 10. Jásznagykun-Szolnokmegvei e. Szolnokon, alap. 1888.; tag 192; vagyon 5,314 K. 65 f.; 1905. seg. 2,007 K. 11. Kecskeméti e. alap. 1887.; tag 81; vagyon 9,520 K. 74 f.; 1905. seg. 557 K. 12. Lugosi e. alap. 1892.; tag 78; vagyon 6,455 K. 90 f, 1905. seg. 104 K. 13. Nagyváradi e. alap. 1881.; tag 101 ; vagyon 36,911 K. 16 f.; 1905. seg. 2,484 K. 52 f. 14. Nyitramegvei e. A'yitrán alap. 1906.; tag 168; vagyon 4,997 K. 94 f. 15. Pécsi e. alap. 1886.; tag 250; vagyon 16,060 K. 74 f. 1905. seg. 667 K. 82 f. 16. Szebenmegyei e Nagy-Szeb énben alap. 1887.; tag 51; vagyon 8,942 K. 42 f.; 1905. seg. 18 K. 17. Szekszárdi e. alap. 1888.; tag 192; vagyon 5,930 K. 12 f.; 1905. seg. 372 K. 92 f. 18. Székesfehérvári e. alap. 1887.; tag 136 ; vagyon 3,629 K. 82 f.; 1905. seg. 483 K. 19. Szilágymegyei e. Zilahon alap. 1888.; tag 358 ; vagyon 4,592 K. 74 f.; 1905. seg. 166 K. 20. Temesvári e. alap. 1887.; tag 65; vagyon 5,616 K. 62 f. ; 1905. seg. 172 K. 21. Veszprémi e. alap. 1906.; tag 170; vagyon 1,411 K.; 1905. seg. 420 K. (E segély felvilágosításra szorul!) 22. Zombor-vidéki e. Zomborban alap. 1888.: tag 146; vagyon 5,139 K. 41 f.; 1905. seg. 982 K. *) Ha azt látjuk, hogy a kis Nyitra mult évben még alakulása alkalmával 168, a kis Veszprém ugyanakkor 170 tagot tudott gyűjteni, hogy a még kisebb Zilahnak 358, Pécsnek 250 és Sopronnak 283 tagja van, — akkor teljesen megérthetővé válik a bpesti vezetőség lanyhasága elleni panaszunk. Mert az itt kimutatott, eltűnőén csekély számú 456 tagnak körülbelül a fele alapító tag, akik részben már elhunytak, részben pedig az egylet működésében aktív részt nem vesznek. A pécsi egylet jelentése még a segélyzés, a rabok oktatása, munkaközvetítés, fogházi rabmunka, a létesítendő rabmenház és javítóintézet, az egyleti vagyon és a tagok tekintetében is nyújt értékes adatokat. A mult évi bevétel volt 7,392 K, ebből fordíttatott segélyezésre 1,093 K., a menházalaphoz csatoltatott 5,096 K. 12 f, a füztelep-alapra 176 K. 26 f, pénztári maradvány volt 182 K, a többi hol személyi kiadás (kezelő 300 K, pénztáros 200 K, szolga 50 K., kántor 94 K. Tessék ezen számadatokat a bpesti személyes kiadásokkal összehasonlítani!), hol dologi kiadás volt. Az összvagyon 21,440 K. 46 f. * * * A dunántúli Sopronban székelő rabsegélyző egyletnek, 1906. évi működéséről szóló jelentése, egy rövid, szakavatott tollból eredő bevezetés után beszámol az adott anyagi segélyekről, melyek 3,814 K. 40 f. jelentékeny összegre rúgtak. A bevétel volt összesen 12,611 K. 07 f, melyben bent foglaltatik 6,000 K. államsegély, 2,260 K. törzsvagyon, 3,084 K. segélyalap, stb. A kiadás 4,626 K. 31 f. Ebben a fenti segélyezési összegen felül foglaltatik a személyes kiadás (titkár 240 K, pénztáros 200 K. szolga 50 K.) és a dologi kiadás. A fennálló egyleti vagyon ennek folytán 7,974 K. 16 f.-re rug. r. I. Nyilt kérdések és feleletek. A hagyományosok jogköre. Felelet a 15. számban e címen közölt kérdésre. I. Kérdés : Néhai Cs. K. 1905-ben végrendelet hátrahagyásával elhal. Az 52,000 K. értékű hagyaték legnagyobb része hagyományok által kimerítve. A hagyományok kielégítése után fennmaradó 200 K. értékű tiszta hagyaték tekintetében általános örököse M. I. * Állítólag még Déván, Kassán, Mármnrosszigeten, Trencsénben és Nagykanizsán is léteznek ily egyletek, melyekről azonban minden adat hiányzik. M. I. vagyon hátrahagyása nélkül elhal. M. I. egyik hitelezője, névszerint T. I. az M. I. ellenében cselekvően fennállott követelése erejéig perli *Cs. K. időközben elhalt általános örököse: M. I.-nek gyermekét, mint néh. Cs. K. ismert és ismeretlen örököseit*. Nem-védekezés okából a bíróság részéről * marasztaló ítélet hozaI tott és ennek alapján utóbb a végrehajtás is elrendeltetett és a Cs. K. hagyatéka javára letétként kezelt készpénz-tömeg lefoglaltatott». Az ekként megrövidített hagyományosok érdekeinek megóvására miféle jogorvoslat áll rendelkezésre? (L. bővebben a 15. számban megjelent nyilt kérdést.) II. Az ismertetett tényállás a jogkérdés elbírálására nem elégséges. A közölt tényállás szerint T. I. adósa csakis M. I. Ha pedig adósa csak M. I, minő kereseti tényelőadás alapján perelhette M. I. kötelezettségeért Cs. I. örököseit ? Hiszen ha a személyes adós M. I, akkor csakis M. 1. örökösei vonhatók perbe és az, hogy M. L viszont Cs. I. örökösedé jogviszonynyal csakis annyiban függhet össze, hogy M. I. örökösei ellenében kielégítési alapul egyszersmind azon hagyatéki vagyon is megjelöltethetett, mely néhai M. 1.-t, néhai Cs. I. hagyatékából cselekvőleg megillette. Ismertetendő volna tehát mindenekelőtt, hogy mi alapon vonattak perbe Cs. I. örökösei? A közölt tényállás arra a föltevésre jogosít, hogy T. I. néhai Cs. L-t tekintette személyes adósául és ez alapon vonta perbe néhai Cs. 1. örököseit: néhai M. I. gyermekeit. A tovább előadandók e föltevésből kiindulva értendők. E föltevés alapján a kérdés ama tényállásra fog felépülni: mit tegyen az örökhagyónak halálesetre szóló intézkedés alapján jogosított hitelezője: — hagyományos, — ha az örökhagyónak kötelmi alapú hitelezője az általános örökös ellenében jogerős oly ítéletet nyer, mely ítélet szerint kielégitési alapul a hagyományosokat illető hagyatéki vagyon állapittatik meg, sőt — a közölt tényállás szerint — a kötelmi alapú hitelező ez ítélet alapján az ilyen hagyatéki tömeget már végrehajtási zálogjoggal is terhelte? III. Minthogy a kötelmi alapú hitelező az elhalt adós örököseit csakis a hagyaték erejéig marasztaltathatja s a tényállás szerint a hagyaték még átadva nincs, ennélfogva — amennyiben követelése az egész hagyatéki tömegbői keres kielégítést — nemcsak az örökösöket, hanem a hagyományosokat is perbe kell vala vonnia, mert az örökösök csakis az őket illető érték erejéig marasztalhatók, a hagyományosokat illető érték tekintetében a marasztalás jogerőssé nem válhatik. A marasztalandó személy hagyatéki illetménye (örökség) a perben tisztába hozandó s az ítélet az örökösök ellenében csakis igazolt örökségük erejéig hajtható végre. Idegen vagyon (hagyományosok vagyona) tekintetében az örökös ellen hozott dologi (hagyaték) marasztalás, szemben a hagyományosokkal, res judicatát nem képezhet. De hát — közölt tényállás szerint — az alaki jogerő, alaki és nem anyagi, mégis hogy-hogy nem, megvan. (Kissé érthetetlen; hiszen az 1894: XVI. t.-c. 53. §-a értelmében a hagyományosok is megidézendők lévén a hagyatéki tárgyalásra, megfoghatatlan, hogy a perbíróság hogyan hozott marasztaló határozatot, mikor a halálesetből látnia kell vala, hogy végrendelet van, tehát hagyományosok lehetnek. Hiszen a perbevonás szabályossága hivatalból vizsgálandó.) (Grecsák Dtár. I. 681. lap.) Hogyan támadják tehát meg a hagyományosok az alaki jogerőt ? Itt megint az a — nem közölt — tényálladéki kérdés lép előtérbe : a hagyományosoknak pénzbeli kifizetmény rendeltetett-e az örökhagyó részéről, avagy pedig maga valamelyes hagyatéki vagyontárgy. IV. Ha a hagyományosnak egyenesen valamelyes vagyontárgy rendeltetett, akkor, ha e vagyontárgy ingó, e tekintetben a végreh. t. 92. §-a alapján, ha pedig ingatlan, a végreh. törv. 168. i;-a alapján igénykeresetet indíthat a végrehajtató (T. I.) ellen. Ez igényét az érvényes végrendelet alapján sikerrel érvényesítheti. Közben örökösödési igényét, mint hagyományos, ugy az általános örökös, mint T. I. hitelező ellenében indítandó örökösödési, illetve dologi keresettel (ha t. i. ingatlanról van szó) az illetékes bíróság előtt szorgalmazhatja. Ingónál — jelzálog nem terhelvén a hagyatéki állagot, — elég az általános örökös perbevonása. Ha azonban a hagyomány pénzbeli kifizetményre szól, akkor — nézetünk szerint — a hagyományos két utat választhat. V. Minthogy a jogerős itéiet, — alaki jogerő erejével, — alaki és nem anyagi jogerő erejével, — azt deklarálta, hogy a marasztalás tár| gyává tett vagyon (hagyaték) tekintetében az elhalt adós (Cs. K.) | összes, — halálesetre szólott rendelkezés alapján követeléssel birt I utódai, — tehát a hagyományosok is pervesztesek, vagyis tűrni köteI lesek, hogy a hitelező (T. I.) követelését Cs. K. hagyatékáI ból kielégíthesse, — ennélfogva nézetünk szerint a hagyományosok, — minthogy az alaki jogerő ellenökben is fennáll, — az , 1881: LIX. t.-c. 69. §-a 2. pontja alapján az itéiet ellen perújítással élhetnek. Ok t. i. eszmeileg a perben állottak s az ügygondnok által képviseltnek tekintendők, ennélfogva perújításra aktoratussal bírnak. Ha ez nem fogadtatnék el, akkor az idézett törvénycikk I 50. §-a és a 39. § g) pontja alapján a hagyományosok semmisségi keresettel léphetnek fel.