A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 11. szám - A katonai büntető anyagi és eljárási jog reformja, különösen a hatáskör szempontjából - A régi magyar jogügyletek történetéből

A JOG ez a cselekmeny a katonai sZ0]gálat kötelmei ellen irányul katonai bűncselekmény, igy a katonai Btk.-be foglalandó Az ily engedetlenségié csábítás, mely a törvény szerint akkor is büntetendő, ha eredménytelenül történt, ha nem tényleges szolszolgálatban állo egyén követte el, u. n. közönséges bűncselekményt képez s annak helye az általános B. T K -ben van Szerény véleményem szerint a hatáskör kérdése, de lege terenda, helyesen a fenti értelemben oldható meg. Ez az álláspont megfelel egyrészt annak az elvnek, hogy a katonai biróságok hatásköre lehetőleg megszorittassék, másrészt pedig a gyakorlatban a hatáskör megállapítását lényegesen egyszerűvé teszi. Ez utóbbi sem kicsinylendö előny. Minthogy előre láthatólag a hatáskör kérdésénél lesznek a legnagyobb ellentétek, mert katonai részről a katonai bíróság hatáskörének kiterjesztését kívánják a katonák által elkövetett, u. n. közönséges bűncselekményekre is, polgári részről pedig a katonai bíróság hatáskörének minél nagyobb megszorítását óhajtják, legyen szabad a hatáskör kérdésével kissé részletesebben foglalkoznom. A hatáskör megállapítása tárgyában már ugy Ausztriában, mint Magyarországon nyujttatott be törvényjavaslat, de míg az osztrák javaslat elfogadtatott, a Hot vatli Boldizsár által 1868. évi nov. hó 29-én beterjesztett javaslat, mert a képviselőház tetszésével nem találkozott, visszavonatott.*) Az ujabb javaslatot 1873-ban Szende Béla és Pauler Tivadar nyújtotta be, de ez tárgyalás alá sem került. Az 1873. évi törvényjavaslat idevágó intézkedései a következők : 1. A katonai biróság hatósága alá tartoznak büntető ügyekben: 1. szárazföldi vagy tengeri hadseregnél, úgyszintén a honvédségnél, tényleges szolgálatban álló katonai személyek. 2. A katonai közigazgatásnál alkalmazott, vagy annál rendes szolgálatban álló és a jelen törvény függelékében felsorolt személyek tényleges szolgálatuk tartama alatt, amennyiben ezekre nézve a katonai bíróságok illetősége nem kizárólag azon határozmányok szerint ítélendő meg, amelyek a fennebbi első pont alatt érintett személyek irányában kötelezők. (1868. évi XL. t.-c. 54. §-a.) 3. Mindazok, kik hadilábra helyezett vagy a monarchia határain kívül álló valamely hadosztály kíséretében vannak, vagy valamely hadihajó szolgálati személyzetéhez tartoznak. 4. A hadi foglyok és a katonai őrizet alatt álló túszok. 5. A tengeri hadsereg által elfogott kalózok, 2. §. A tartalékosok és honvédek a törvényben meghatározott eseteken felül (1868. évi XL. t.-c. 10. §-a második bekezdése, az 1868. évi XLI. t.-c. 2. és 9. §-ai) tényleges szolgálatban állóknak tekintendők s mint ilyenek a fentebbi szakasz első pontja alá tartoznak akkor is, midőn a gyakorlatra, vagy ellenőrzési szemlére (1868. évi XL. t.-c. 36. és XLI. t.-c. 14. és 15. §-ai) behivattak (5. §.) a fegyvergyakoi latok és ellenőrzési szemle tartama alatt, a honvédségbe sorozott újoncok *i V 5. Szilágyi dr.: A katonai bíróságok hatásköre. Ludovika akadémia közlönye. XXIX. évf. I. füzet. azonban meg azon idő alatt is, midőn az álló századoknál begyakoroltatnak, vagy pedig a törzseknél illetőleg az álló századoknál alkamaztatnak. Í1868. évi XLI. t.-c. 13. §.) 3. §. A szárazföldi, vagy tengeri hadsereg, úgyszintén a honvédség azon tisztjei, kik katonai címük megtartása mellett az állandó hadseregből, vagy honvédségből kiléptek, akár részesülnek nyugdíjban, akár nem, továbbá a tartaléknak, valamint a honvédségnek tényleges szolgálaton kívül álló tisztjei katonai büntettek és vétségek tekintetében, ha ily tettek elkövetésekor katonai egyenruhát viseltek, a katonai biróság hatósága alá tartoznak. Ugyanezek, midőn katonai egyenruhát viselnek, a katonai fegyelmi rendszabályoknak is alá vannak vetve. 4. §. A hadsereg, handitengerészet és honvédség tisztjeinek a 3. §-ban megjelölt osztályai, a 2. és 3. §-okban meghatározott esetek kivitelével, minden bűnügyben a polgári biróság hatósága alá tartoznak. 5. §. A katonai biróság hatósága a szabadságosokra, j valamint a tartaléknak és honvédségnek nem tényleges szolgálatban levő tisztjeire és legénységére nézve az összehívó parancs kézbesítésének, vagy törvényszerű kihirdetésének napjával veszi kezdetét, melytől fogva a szökés, vagy öncsonkítás katonai büntette, vagy vétsége miatt, habár ezt akkor követték is el, amidőn a tényleges szolgálaton kívül állottak, a katonai törvények szerint büntetendők. Az összehívó parancs iránti engedetlenség megbüntetése szintén a katonai bíróságok hatásköréhez tartozik, de a büntetés ez esetben az 1868. évi XLI. t.-c. 23. §-a szerint mérendő ki. 6. §. Ha a sorhadhoz, a tartalékhoz, vagy honvédséghez tartozó katonai személy tényleges szolgálatban léte alatt bármely katonai büntettet vagy vétséget követ el, ez azonban csak szabadságra bocsátása, vagy tartalékba lépte, vagy innéti belépte után jön tudomásra: ezen esetben azon cselekmény miatt a katonai biróság a katonai törvények szerint fog ellene eljárni, de csak akkor, miután behivatása következtében ismét a katonai biróság hatósága alá került. 7. §. A katonai büntettek vagy vétségek közé nem tartozó ily büntetendő cselekmények miatt, melyek azon idő alatt ken ettettek el, midőn a tettes a katonai biróság hatósága alá tartozott, ha ezen cselekmények a tettesnek a tényleges szolgálatból való kilépte után és mielőtt abba ismét visszalépett volna vagy pedig az állandó hadseregből, a hadi tengerészetből, vagy honvédségből való végleges kilépte után jönnek tudomásra, az eljárás a polgári bíróságot illeti, mely a közönséges büntető törvénynél nem szigorúbb, ellenkező esetben pedig a katonai büntető töivényt alkalmazandja. 8. §. Ha a katonai személy valamely büntetendő cselekményt előbb követett el, mint a katonai biróság hatósága alá tartozott, az eljárás a polgári bíróságot illeti. Ha azonban ezen cselekményen kivül azon idő alatt ís követett el valemely büntetendő cselekményt, amidőn már a katonai biróság hatása alatt állt, akkor a katonai biróságnak ezen utóbbi cselekmény miatt megindítandó eljárása megelőz Porti óm iránt való Compatussait elégséges Documentumökkal és tulajdon Ouietantiárnrnal megh világosétotta volna eő kglme. Járult ahoz az is, hogy tiz esztendőnek el folyássá alatt, azon Arendámon és Apácza Portiójábul nékem administrált jövedelmeken fölül, rész szerént énnekem kölcsön fejében kész pénzül, rész szerént más hellyeken lévő tulajdon Adósságimnak kifizetésére, rész szerént penigh Jószághbeli örökségemnek megh szerzésére, nem különben szüntelen Pöröknek folytatására és e mellett Jószágokban tett hasznos és közönséges épületekre, véghső képpen pedighlen az egész jószágra ki nyert, eő Fölséghe adományára, vagyis Donatióra, az én részemről Superfhie rogált énnekem kész pénzül kölcsön anticipált eő kglme 33,754 frt id est harmincz három Ezer hét száz öttven négy forint és 44 kr., mely részemre tett költséget és Supererogatióját, a mind föllebb vagyon írva, hellyes Documentumökkal bizonyította is. Az okáért én elégtelen lévén most annyi pénznek lefizetésére, hogy azonban eő kglmének ebbéli több sem mind Attyafiságos nagy gondoskodása mellett tett feles költségeinek vissza való adássával én is háládatlan ne legyek, addig is, mégh a megh irtt summát, ugymind valóságos adósságomat plenarie le tehettem eő kglmének Békés Vármegyében Ievo jószágunknak, nem különben Tétény és Batta nevű tálukban és azokhoz tartozandó appertinentiákban, kik N. Pest es hehei Vármegyékben vannak, engemet illető rata Testiahtassokat titulo reális et Speciális Hypothecae az fönt irt summában kottom és per manus azonnal bocsátom eő kglmének cassálván és mostificálván, most in instanti eő kglme is mindazon Charta Biancaimot és obligatoriaimot, a mellyekbűl tudnya illik az fönt irt sümmának nagyobb része eruáltatott. Adván e mellett eő kglmének és mind két ágon levő Maradékinak tellyes hatalj mát, hogy a megh nevezett részbéli Jószágimat mind addig bírhassa és successori is zálogh képpen bírhassák, valameddig I tudnya illik fönt nevezett summát én vagy maradékim eő I kglmének vagy is Successorinak plene le nem teszem, vagy | le nem tehettik, in reliquo pediglen eő kglmét és két ágon j levő successorit mind az föntt irt árendámnak, mind penigh | Apácza részembűi jött jövedelmének administratiójárul per praesentes Quietálom és absolutusnak pronancialom ezen levelemnek' ki adásával és saját kezem Subscriptiójával s pöcsécemnek erőssétésével. Költ Tétényben 11-a Mensis Octobris 1752. "Báró Száraz Örzsébet sk. Coram me Francisco Eugenio a Mayer sk. Coram me Francisco Friebeisz sk. Coram me Joan. Tomcseuiy sk. Hogy Kedves Sóghorom Rudnyánszky József uram az egész Chartabiancaímot, obiigatoriamot, mtllyek szerént eő kglmétől á mult esztendőkben pénzt költseneztem vala, nem különben Arendabeli Quietantiamot és egy szóval másoknak is eő kglme által le fizetett adósságaimrul való Leveleket, egészen kezemben adta és én azonnal mind azokat összve szagadtam. Proesentibus recognoscalom s azok iránt eő kglmét quietálom. Tétény, 11-a 8-bris 1752. Aláírások mint fentebb