A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 10. szám - J. Hagströmer: Svensk Straffratt. Första Bandet. Upsala Ahnquist och Wiksells Boktryekeri

mány alatt a sajtóügyekben, továbbá kár volt, hogy Polónyi működéséről a kamara elismeréssel nyilatkozott. Ettől eltekintve a jelentést tudomásul vette. Lugmayer József a fegyelmi biróság egyik ítéletét kritizálta. Aztán a jelentést elfogadták. Pap József t itkár aztán ismertette Ladányi Ármin dr. ismeretes ügyét. Ezt a védőt Nagykanizsán, ahol szociálista vádlottak védelme érdekében jelent meg, letartoztatták. A kamara azt határozta, hogy az igazságügyminisztériumnál, amely Jureczky Iván dr., kanizsai ügyész ellen a felügyeleti vizsgálatot elrendelte, megsürgeti a vizsgálat befejezését. Végül az évi számadások megvizsgálása után a pénztárnoknak megadták a felment vényt és a jövő évi költségvetést m^g^Hapiíc-tták. Külföld. Külföldi irodalom. •.. y f\ y. Hagstr'ómer. <sSvensk Straffrátt*. Första Bandet. Upsala, Ahnquist och Wiksells Boktrycken. A svéd büntetőjogi irodalom első rendszeres és kimentő terméke fekszik előttünk ama hatalmas, 882 oldalra terjedő munkában, amelyben Hagstr'ómer, az upsalai egyetem tudós tanára, a svéd btk. általános tanait földolgozta s amely első részét képezi egy nagyobb szabású és több kötetre tervezett munkának. Az illustris szerző, aki már három évtizede adja elő a büntetőjogot az upsalai egyetemen, teljesen a maga egyéni — s tegyük hozzá: egészséges és józan — fölfogását juttatja kifejezésre monumentális munkájában. Hosszú tanári pályáján szerzett ismeretei és tapasztalata, a svéd birói gyakorlat alapos ismerete, valamint elismert kiváló irodalmi munkássága, végül ama nagy tekintély, amelynek nemcsak hazájában, hanem Dán-, Norvég- és Finnországban is örvend : teljesen feljogosítják az illustris szerzőt arra, hogy munkájában a maga teljesen kiforrott rendszerével ismertesse meg a skandináv jogászközönséget. A kiváló munka első kötete — mint már emiitettük — a büntetőjog általános tanait tárgyalja. Szerzőnk szigorúan a klasszikái iskola alapján áll: a pozitív iskoláról meg sem emlékezik. A büntetőjogot a közjog harmadik ágának (államjog, közigazgatási jog, büntetőjog, perjog) tekinti. Klasszikus meghatározását adja a bűncselekménynek a kiváló szerző. Definíciója szerint ugyanis (93. old.) «a bűncselekmény valamely beszámítási képességgel bíró embernek olyan külső cselekménye, amely jogellenessége mellett, elkövetőjének veszélyes akaratáról tanúskodik és amelyet, az összesség érdekében, büntetéssel kell sújtani.» E szerint a bűncselekmény általános kellékei a következők : 1. valamely emberi lény, mint a bűncselekmény alanya ; 2. bizonyos külső cselekmény ; 3. jogellenes cselekmény ; 4. a cselekménye miatt beszámítható alany; 5. szükséges, hogy a cselekmény veszélyes akaratot (fariig vilja) áruljon el; 6. végül szükséges, hogy az illető cselekményre, az összesség érdekében, büntetés legyen megállapítva. A külső cselekmény két momentumból áll, u. m. valamely testi mozgásból, vagy nyugalomból s az arra irányuló akarat-aktusból. Ez utóbbi valamely olyan fizikai aktusban nyilvánul, amely által a lélek az uralmát gyakorolja a mozgási idegek, illetve az u. n. akaratösztön (viljeimpuls) fölött. Ezen kellék fönnforgása azonban még nem teszi beszámíthatóvá a cselekményt, mert szükséges, hogy azt valamely olyan testi mozgás, vagy nyugalom kisérje, amely ezen psychikai aktust megvalósítja. A jogellenesség fogalma a jogi és bizonyos erkölcsi kötelességek megszegésével, vagy negligálásával azonosítható. Valamely cselekménynek a jogellenessége megszűnik a következő esetben : 1. ha az maga a cselekvő ellen irányult; 2. ha az, aki ellen a cselekmény elkövettetett, abba beleegyezett (volenti non fit injuria); 3. ha a cselekmény hivatali kötelesség teljesítése által követtetett el; 4. ha a cselekmény végszükségből, vagy 5. önvédelemből követtetett el. A veszélyes akarat pedig a jogellenes cselekmény, mint ilyen előidézésének a tudatában rejlik. Hagstrómer monumentális munkájának klasszikus tételeire — helyszűke miatt — nem terjeszkedhetünk ki. Ilyen igazi alapvető s minden izében eredeti munkát kivonatosan ismertetni aligha lehet. Reméljük is, hogy Hagstr'ómer munkája, amely a skandinávoknak az, ami az olaszoknak a Carrara s a németeknek a Liszt tankönyve : mielőbb meg fog jelenni német, vagy francia fordításban is. Tliót László dr. Irodalom. Az igazságügyminiszteri rendeletek, kúriai és ítélőtáblai döntvények, elvi jelentőségű határozatok, a minisztertanácsnak a hatásköri összeütközés eseteiben, a m. kir. Kúriának a jogegység érdekében hozott határozatai és az igazságügyminiszteri közleményeknek 1867. évtől 1906. évig terjedő gyűjteménye, összePAULAÍ ÍÍJZvtNvTÁR állította Szabó Alajos dr, csikszentmártoni kir. albiro A Rendeletek Tára és az Igazságügyi Közlöny cimü hivatalos folyóiratokban eev az összes évfolyamokat átölelő részletes tárgymutató hiányában az egyes rendeleteket és határozatokat csak hosszas keresgélés után találhatni fel. . Fzen munka az összes igazságügyi alkalmazottaknak, birak, ügyészek segéd- és kezelőszemélyzet, pénzügyi hatóságok, ügyvédek kir. közjegyzők, közigazgatási hatóságok és ezek tisztviselőinek icren nagy előnyt biztosit. Különböző ügyszakok szerint 18 csoportra van felosztva, általános betüsoros és ügyszakok szerinti külön mutatóval van ellátva. Ára 6 korona, postaköltség (60 fillér), a megrendelőt terheli. Megrendelhető a szerzőnél Csikszentmártonban. Vegyesek. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület igazgatósága Nagy Ferenc ny. államtitkár elnöklete alatt f. hó 2-ikán ülést tartott a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének helyiségében,amelyen a folyó ügyeken kívül több kiváló fontosságú tárgy került elintéFazekas Oszkár dr. egyesületi titkár előterjesztésére az igazgatóság elhatározta, hogy Günther Antal igazságügy-miniszterhez sürgős felterjesztést intéz avégből, hogy a törvényhozás elé terjesztett l'olőnyi-íéle igazságügyi javaslatba vegyen fel oly értelmű rendelkezést,'amely szerint a szabadalombitorlási és a védjegybitorlási ügyekben hozott törvényszéki Ítéletek ellen ezután semmisségi panasz legyen alkalmazható. Jeienleg ugyanis a bűnvádi pts. meghozatalánál a törvényhozás intenciója ellenére elkövetett elnézés folytán jelenleg minden perorvoslat ki van zárva és igy a jelenlegi állapot, midőn az ország t>4 törvényszéke hatvannégyféleképpen bíráskodik és midőn ezekben a nagyfontosságú ügyekben a felsőbíróságok egyáltalán nem juthatnak szóhoz, teljességgel tarthatatlan. Ezen felterjesztés támogatására az egyesület Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert is felkéri. Szőnyegre került a Magyar Gyáriparosok < )rszágos Szövetségének megkeresése folytán a párisi nemzetközi konvencióhoz való csatlakozásunk kérdése is, melyben az igazgatóság ugy határozott, hogy az előadói javaslat elkészítésével Kelemen István igazgatósági tagot bizza meg, végül megállapittattak azon intézkedések, amelyek az élelmiszerhamisitással szemben szükséges törvényhozási intézkedések előkészítése érdekében teendők lesznek, míg az országos címer árucikkeken való alkalmazásának megvitatása az idő előrehaladottsága miatt a legközelebbi ülésre halasztatott. A budapesti kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1907. évre. 1907. évi márczius hó Ki-napjától. Polgári szakosztály. I. Polgári tanács. Elnök: Vavrik Antal tanácselnök. Bírák: Koós Emil, Kacskovics Jenő, 7'ahy Mihály dr, Kéler József dr, Hrehuss Viktor dr. Zöld Adorján dr. Frank Lajos, Fityma Sándor dr, a IV. polg. felülvizsg. tanácsban kisegítő. Tanácsjegyzők: Sármir Antal dr, fordító, Somoskeöy Dezső albiró. II. Polgári (egyszersmind úrbéri) tanács. Elnök : Zachár Emil tanácselnök. Birák : Beim Győző dr, Csilléry Kálmán, Gyurkovich László dr, Papp Gyula dr, Horváth Géza (úrbéri előadó), Izsák Gyula dr, a büntető osztályban kisegítő, Schmör Gyula dr, a büntető osztályban kisegítő, Józsa István, a büntető osztályban kisegítő, Gaigtr Miklós (úrbéri előadó), a IV. polg. felülvizsg. tanácsban kisegítő. Tanácsjegyzők: Stojkovics Tivadar fordító, Kovács Lajos dr, jegyző. III. Polgári (egyszersmind váltó, keresk, csőd) tanács. Elnök: Bubla Ferenc tanácselnök. Birák : Gedeon Albert dr, Forrásy Ferenc dr. Bakó József dr, Kuszka Miklós dr, Perczel János dr, Reichard Zsigmond dr, Fövenyessy Lajos, Schmidt Gusztáv dr. Hatvány László. Tanácsjegyzők: Kelemen Imre albiró, ifj. Rhórer Viktor jegyző. IV. Polgári (felülvizsgálati) tanács. Elnök: Csathó Ferenc a kir. Ítélőtábla elnöke. Birák: Baumgarten Károly dr. (elnök helyettes), Szüts István dr, Barthodeiszky Emil, I.ampel Hugó dr, Adám György. Kisegítő birák: Gaiger Miklós, Fityma Sándor dr. Tanácsjegyzők : Tóth Miklós dr. albiró, a jegyzői iroda vezetője, Gyarmathy Sándor albiró, a jegyzői iroda vezetőjének helyettese. Büntető szakosztály. I. Büntető tanács. Elnök: Frenreisz István tanácselnök. Birák : Zubovich Román (pénzügy, kihágási ü. előadó), Istvánffy Lajos dr. (pénzügy, kihágási ü. előadó1, Eördögh András, Haupt Albert dr. Tanácsjegyzők : Kulcsár Ferenc jegyző, Gelletich Frigyes aljegyző. II. Büntető tanács. Elnök: Devich László dr. tanácselnök. Birák: Csiky József, Polyák Gábor, Ringhofer Lajos, Pataki Gyula dr. Tanácsjegyzők: Hammcrsberg Miklós dr. albiró, 7hót László dr. jegyző. III. Büntető tanács. Elnök: Horváth Béla kir. kúriai biró c. és jeli. felr. kir. ítélőtáblai bíró (t. v. j. f.) Birák : Balonyi Imre, Agarasztó Péter dr, Traeger Zsigmond, Oláh András. Tanácsjegyzők : Marczell János jegyző, Kirclmer Viktor dr, aljegyző. A büntető szakosztálynál kisegítő birák : Izsák Gyula dr, Schmör Gyula dr, Józsa István. A polgári tanácsokban az ülések minden héten rendszerint kedden kezdődnek. A büntető tanácsülések és felebbviteli főtárgyaiások hetenkint kedden, szerdán és pénteken, — ha pedig e napok valamelyike ünnepre esnék, a következő köznapon és a szükséghez képpest még szombaton is — tartatnak. A beérkező értéktárgyak és más értékes bűnjelek átvételével és kezelésével Laub Rezső segédhivatali főigazgató van megbízva. NYOMDÁJA tít'OAPEÜtT