A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 10. szám - A bírói ügyviteli szabályok 237. §-ához - Az 1881. évi LX. t.-c. 1. § f pontjához és a Btk. 277. §-ához - A büntetés végrehajtási individualisatiója

ról a vita is nagyon rövid ideig tartott, ami határozottan nem 1 annak tulajdonítható, mintha a «Travaux Préparatoires»-okban a 11 szakember által kidolgozott e tárgybani javaslatok egyértelmű conclusiökra jutottak volna, hanem annak, hogy a szakosztály e kérdésben egyelőre megelégedett a legelemibb elvek felállitásával. Részletesen ismertetve a kérdés eldöntését, mindé ' nekclött előre kell bocsátanom a határozatot, mely a 7-ik számú ; «Bulletin»-ben foglaltatik. l-sö kérdés. Melyek a legjobb eszközök a letartóztatott elitéltek erkölcsi osztályozására és melyek lehetnek ezen osztályozás különböző I következményei ? Határosat. 1. A letartóztattak erkölcsi osztályozása szükséges. 2. Előbb a legrosszabbak osztályát kell csinálni, akik el vannak ismerve mint ilyenek a fegyházba érkezésükkor, vagy a fogság tartama alatt. 3. Egy külön osztályt kell megállapitani a fiatal bűnösök részére, kik még nem látszanak megromlottnak. Okvetlenül szükséges e célból, hogy mindazon hatóságok, melyeknek i alkalmuk volt foglalkozni az elitélttel, a szükséges adatokat szol- ! gáltassák. Minden esetben meg kell mérni az elitélt jellemét megfigyelés által a büntetés kiálltának ideje alatt. i. A letartóztatottak fennmaradó részére nézve 3 categoriát kell alakítani; a) egy osztályt azok számára, kiknek magaviselete kitűnő; b) egyet azok számára, akiknek magaviselete jó ; c) egyet a kétesek számára. Bár az elbánásnak mindig az egyes elitélt javitására kell irányulnia, a használandó rendszerek osztály szerint fognak különbözni. Az «Actes"-ben e kérdés a következőkép van ismertetve. I. Melyek a legjobb eszközök az elitéltek erkölcsi osztályozására. Ez egy kérdés, amelyre visszatérnek, minekutána többször tárgyalták internationalis congressusokon. Tényleg nagy gyakorlati fontossága van. Cuche tanár ur emlékeztet a discussiókra, melyeknek ez tárgyát képezte, különösen a párisi congressuson lS95-ben. A gyakorlati emberek tisztában vannak a letartóztattak osztályozásának szükséges voltára nézve, mindjárt megérkezésüknél, főleg előéletük alapján. Ezen első osztályozás megtörténte után ujabb kiválasztást fognak eszközölni; a legrosszabbakra nézve, t. i. az elítéltekre nézve, akik keresik a corruptio terjesztését, vagy a lázitás szellemét. A szétküldött legelső ismertetés pedig, mely a «Questions admises au programme du VII. e. congres Penitentiaire International du Budapest 1905» cimü tervezetben foglaltatott, fontosságát ekkép hangoztatja : «megértették, hogy mig egy és ugyanazon rendszer alkalmaztatik egyformán az elitéltek különböző categoriájára, a büntetés egész tartama alatt, a büntetés célját meghiúsítaná, másrészt igaztalanságra ad okot. Azért kell osztályozni a bűnösöket, erkölcsi állapotuk szerint, közös fogságuk egész tartama alatt.» Ezek voltak a kérdés általános körvonalazásai, eltekintve az első helyen ismertetett fontos határozattól. Már most a fontosabb irók javaslatait, conclusióit kell szemügyre vennünk, ezek sorrendben a következők : Cuche conclusiója. !. A közös fogság kezdetén az osztályozásnak két módja lehetséges és kívánatos: a kor szerinti osztályozás és antecedensek szerinti. Combinálni kell ezt, valahányszor csak lehet. II. Utólagos uj selectio szükséges, t. i. a legrosszabbaké. III. A módszer, melynek ezen különböző categoriák alá lesznek vetve, változhat egyik categoriától a másikhoz, egy bizonyos próbaidő után, lassanként a szigorban csökkenve, mikor a legrosszabbaktól az egyszeri visszaesőkhöz térnek át. Curti dr. conclusiéja. 1. A legjobb eszköz az erkölcsi osztályozásra egy alapos és haladó tanítási rendszer. 2. Erre a célra kell : a) nappal és éjjel elkülöníteni a foglyokat büntetésük első szakában ; b) fenntartani a következő összosztályban vagy 2-ik foknál az éjjeli elkülönítést és bevezetni nappal a közös munkát c) azután megadni, mint átmenetet a teljes szabadsághoz, a feltételes kiszabadítást. Ottolenghi conclusiója. Ajánljuk ezen elkülönítést akár rögtöni, akár rövid idő multán a) a legrosszabb bűnösök; b) a hülyék : c) a többi foglyok. Vincensini conclusiója. Melyek a legjobb eszközök az elitélt foglyok erkölcsi osztályozására és melyek lehetnek ezen osztályozás különböző következményei ? Cohclusio csak egy osztályozás kecsegtet jó eredménynyel, ez a foglyok külön cellában való elhelyezése, az individuális (egyéni i osztályozás. Amennyiben ez lehetetlen, akkor kívánatos minden intézetben (ha több intézet létesítése nem megy) • 1. egy helyiség a jók számára 2. « « a rosszak « 3. « « a többi « Kovács Sándor conclusiója. Hogy lehetne jobban, erkölcsileg osztályozni az elitélteket közös elzárásuk ideje alatt és melyek lehetnek ezen osztályozás következményei. Conclusio külön oktatni az egész fiatal deliquenseket, fegyelmezni azokon kivül azokat, akik egészen romlottak. A házi osztályozás látható 3 csoportjában majd már maguktól fognak tanulni és magukat fegyelmezni. Brockway conclus iója. Brockway az amerikai hires Elmira intézetet magasztalja az osztályozás szempontjából. Leírja, hogy minő különféle csoportosítások találhatók ott. Ami e téren már látszik, az tökéletlen és absolut hiányos ; nehéz egy radikális rendszert a foglyok bánásmódjára teremteni, anélkül, hogy olyan tökéletes osztályoztatáshoz folyamodnának (itt ezen intézmény alatt gondolja a már emiitett Elmira katonai fogházat), az osztályozás ott oly tökéletes és praktikus, hogy a központi hivatal rendeletére néhány perc alatt össze lehet állítani együtt, vagy külön-külön a következő csoportokat. A 3 nagy socialis osztályt, és 2 alosztályát; egyikét, vagy másikát a professionatus osztályoknak ; a kézimunka tanítását, vagy ezt vagy amazt a 3 alcsoportjának, vagy a 25 alosztályénak ; az egyikét vagy másikát a 3 nagy iskolai divisiónak, egyedül vagy combinálva másokkal és egyikét vagy többet a 24 iskolai osztálynak ; mindegyikét a katonai testeknek, compániáknak, bataillonoknak, vagy regimenteknek ; az ugyanegyféle vallásos érzületi foglyoknak, vagy akik azelőtt ugyanazt a vallást vallották ; protestánsok, katolikusok, zsidók. Éjjel, mikor mind be volt zárva cellájába, fogház volt. Ha előadás vagy hasonló volt, azt lehetett hinni, hogy társadalmi összejövetel. Ha széjjel voltak osztva, a tanuló termekben, akadémiának képzelhették volna. Ha katonai gyakorlatokat végeztek, az ember gye vár garnisonjának képét látta maga előtt. A többi író conclusiót nem állított fel, csak nagy általánosságban tárgyalta a kérdést, különben ezen néhány ismertetett fontosabb javaslat elég tiszta képet nyuj arról, hogy mily elvek alapján óhajtották a kérdést megoldani. Ha azt akarjuk látni, hogy mi módon volnának a részletekben keresztül víve a különböző bánásmódok, utalnunk kell az oly szerencsétlen véget ért Balkay Istvánnak a váci fegyház volt igazgatójának egy értekezésére, ebből aztán azt is fogjuk látni, hogy azok a bánásmódok jelenleg nem az erkölcsi osztályozáshoz idomulnak, hanem azon sajátosságokhoz, mélyekről előzőleg szólottunk. «Mikor az embereket a munkába beosztom, tekintettel vagyok és kell is lennem a tudásukra, a képességükre, egészségükre, de semmiesetre sem az erkölcsi állapotukra. így egy tanult asztalost nem tehetek szabónak, egy gyenge, beteges embert kovácsnak, egy olyat, akinek mesterséget kell a kezébe adnom, nem tehetek papirzacskósnak. így tehát a különböző iparágaknál a legkülönfélébb erkölcsi állapotú emberek kerülnek össze. Ha ezeket a szabályszerint el akarnám különíteni, ugy minden iparághoz legalább 3 műhelylyel kellene rendelkeznem, de ha rendelkezném is, egészen még sem érnék célt, mert a műhelyben vezető munkások, segéd-