A Jog, 1907 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1907 / 9. szám - A dolus fogalma az olasz büntetőjogi irodalomban

34 OG A házastársi kötelességeknek szándékos és súlyos megsértését és igy a házassági törvény 80. §. a) p.-ban meghatározott bontóokot állapítja meg az : hogy a nő a debitum conjugale-t csak óvszerek alkalmazásával volt hajlandó teljesíteni. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 29. 9,930/906. sz. a. III. p. t) Örökhagyónak szóval előadott végrendeleti intézkedése az ő saját kívánságához képpest foglaltatott írásba, azonban az erről felvett okirat nélkülözi az írásbeli magánvégrendeletekre előszabott alaki kellékeket: örökhagyónak végrendelete az 1876 : XVI. törvénycikk 19. §-a értelmében érvényes szóbeli végrendeletnek csak azon esetben volna tekintendő, ha a szóbeli magánvégrendeletekre megszabott alaki kellékek megtartása mellett az örökhagyó határozottan kijelentette, hogy az általa tett nyilatkozatot szóbeli végrendeletnek kívánja tekinteni. (A m. kir. Kúria 19U6. dec. 20. 8,231/905. sz. a I. p. t.) A felülépitmény bekebelezett tulajdonosával szemben a földtulajdonost nyilvánvalóan megilleti az a jog, hogy attól, aki a telek különös jogi természetét (munkáslakás) ismerve, a haszonélvezetért sem szolgálatot teljesiteni, sem a jogviszony szabályozása céljából szerződést kötni nem akar, a telekkönyvileg kitüntetett megosztott tulajdon megszüntetése és saját korlátlan tulajdonjogának megítélése mellett a birtokbabocsátást követelhesse, azonban külön szerződési megállapodás hiányában a felülépitményekre a haszonvevő javára bekeblezett tulajdonjogra tekintettel csakis a felülépitmények értékének egyidejű megtérítése mellett. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 18. 6,199/905. sz. a. I. p. t) Az ismeretlen örökösöknek ügygondnok utján való perbevonása nem szükséges, ha haláleset-felvétellel kimutattatott, hogy a végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt örökhagyónak a perbe vont alperesek a törvényes leszármazói • mert ezzel alperesek kizárólagos törvényes örökösi minősége igazoltatott. (A m. kir. Kúria 1906. dec. 6. 1,371/905. sz. a.) A bérlő nem felelős a bérlet tárgyának a rendes használat következményeképp beállott hiányosságáért és azt bizonyítani, hogy a használat után megállapitott hiányok nem ilyenek, a bérbeadó köteles. A zombori kir. törvényszék (1905. évi febr. 1-én 1,010/905 polg. sz.) képviselt L. Mimi felperesnek, K. József alperes ellen 4,400 K. kártérítés és jár. iránti ügyében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, s köteles alpereseknek 260 K. perköltséget 15 nap különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. indokok: Felperes keresetében eló'adja, hogy 1901. évi jan. '1-én átvette alperes cséplőgépét használatul azon kötelezettséggel, hogy azt köteles tartozékaival együtt jókarban és hibátlanul visszaszolgáltatni, de ezen kötelezettségének nem tett eleget, mert a gépet szabályellenes kezelése által teljesen tönkre tette, s miután a gépnek helyreállítása 1,200 K. költségbe kerül, két nyáron pedig nem dolgozott a géppel, minek folytán évenkint 1,600 K. kára volt, kéri a helyreállítási 1,200 K. és az évenkint 1200 K. elvont haszon kamatai és az okozott költségei megfizetésére alperest kötelezni. Az eskü alatt kihallgatott V. A. tanú bizonyítja, hogy a gép már akkor, midőn az alpereshez került, meg volt rongálva, mert a tüzszekrény fallemeze el volt görbülve, mig B. F. tanú pedig azt bizonyítja, hogy a tüzszekrény fallemeze kissé le volt esve. A sommás perben kihallgatott közös szakértő E. József véleménye szerint a kazán felületének, fenekének és ajtajának rosszaságából azt következteti, hogy a kazánon levő hibák régebbi időből származhatnak. Mig K. Gy., P. D. mérnökök és K. V. gépgyáros szakértők pedig odanyilatkoztak, hogy ezen gépen esett sérülések nem kazánrobbanás, hanem a tüzszekrény falának repedéséből származnak és hogy az a kazánkőlerakodásból is keletkezhetett, mely kazánkőlerakodás a peres kazánon előfordul és az azon levő kazánkő már régebbi keletű s miután nem állapitható meg, hogy a kazán teljesen jó állapotban került-e alpereshez, azért nem birják megállapítani, hogy alperes okozta-e a kazánrepedést, mert nem látták, hogy nem volt-e a kazán, illetve tüzszekrény fallemeze már az átadás előtt megrepedve vagy behorpadva. Ezen szakértői vélelmeket támogatják W. A. és R. F. tanuk vallomásai, kik azt bizonyítják, hogy a tüzszekrény fallemeze el volt görbülve, illetve le volt esve, mely körülmény pedig a szakértők véleménye szerint alkalmas a kereseti tüzszekrényrepedés előidézésére s tekintettel arra is, hogy ezen gép a szakértők véleménye szerint már több mint 19 éves, tehát már elavult és a kazánkönyvecske által előirt működési 5 éven tul volt használatban tartva és mivel fenti tanuk vallomása szerint ezen gép alperesnél szabályszerűen kezeltetett, nem állapitható meg, hogy alperes hibájából történt volna meg a kár, egyébként felmerült puszta véletlen pedig alperest nem terheli, hanem a dolog tulajdonosát vagyis felperest, azért felperest keresetével elutasítani kellett. Szemben ezen körülményekkel nem vétetett figyelembe az alperesnek vevőként jelentkező P. R. és ifj. G. F. előtt tett, ezen tanuk által bizonyított azon kijelentése, hogy a gép jó minőségű' mert ez a vevőknek szólott, mig St. I. s neje tanuk vallomása pedig azért, mert a gépkönyvecske szerint a gép tulajdona, de különben felperesnek neje és leánya és igy egyébként is érdekeltek. Ezen okból, de meg azért is el lett az elvont évi haszonnal is felperes keresetével utasítva, mert felperes maga elismeri hoev a gépet 1901. évi ápr. elejétől fogva meg nem igazította, ió karba nem helyezte s igy a gép egész az aratásig vagyis 3 hónapon át, holott az 4-5 hét alatt helyretehető, megigazítva nem lett és most sincs s igy 2—3 éven át elvont hasznot ezen mulasztása folytán nem követelhet. A fenti szakértői véleménynyel szemben V ¥ V A. tanuk I. alattiakra kihallgatásuk mellőztetett azért, mert a B. alatti kérdésekre már kihallgattattak s igy ezen vallomásuk érdemben már fel van véve. A szegedi kir. ítélőtábla (1905. évi április 12-en 1,488/1905. P. sz. a.) következőleg itélt: Az elsőbiróság ítélete megváltoztattató, az alperes kártérítési kötelezettsége megállapíttatik és a perköltséget tárgyazó rendelkezés hatályon kivül helyezése mellett, az elsőbiróság a kár menyiségére vonatkozó további érdemleges eljárásra, illetve határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Az érdektelennek nem tekinthető St. I. és nejének és az érdektelen P. R. tanúnak, ifj. G. F. tanú által is támogatott vallomásaikkal bizonyítva van, hogy alperes a keresetben emiitett cséplőgépet, a gép tulajdonosával, vagyis a felperessel szemben elvállalt oly' kötelezettség mellett vette használatba, hogy azt a bérleti idő leteltével teljesen jókarban és hibátlan állapotban fogja visszaadni, illetve, hogy a gépet érhető minden kárért szavatosságot vállal. A tanuk vallomása szerint az alperes ez alkalommal elismerte azt is, hogy a gépet jó karban vette át. Bizonyítva van továbbá az alperes beismerésével, hogy a szóban levő gépen, az alperes használatában léte alatt kazán-, illetve tüzszekrényrepedés történt, mely miatt a gép a szakértők véleménye szerint hasznavehetetlenné vált. Ezekkel szemben tehát az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség arra nézve, hogy a gépet ért hiba nem az ő gondatlansága következtében, hanem valamely véletlen eset folytán történt, avagy az a gépnek oly szerkezeti hiányosságára volna visszavezethető, melyért ő (alperes) felelősséggel nem tartozhatik. Alperes azonban e részben elfogadható bizonyítékot nem szolgáltatott, mert R. F.-nek, ki különben is csak 1901 febr. 15-ig volt az alperesnél alkalmazásban és W. A. napszámosnak szakértelem nélküli ama vallomásuk mellett, hogy a gép az alperesnél szabályszerűen volt kezelve, egyáltalán nem tekinthető kizártnak, hogy a tüzszekrény megrepedése az alperes gondatlanságából, vagy a szabálytalan kezelésből származott. Megerősiti ezt a meghallgatott három szakértőnek egybehangzó az a véleménye, hogy a kérdésben levő gép tüzszekrényének a megrepedése olyan okokra vezethető vissza, melyek a gépnek szabálytalan és gondatlan kezeléséből származnak. Ennélfogva tekintettel arra, hogy a szakértők nem állapították meg, hogy a kazánrepedés, egyedül a gépen észlelt régebbi keletű kazánkő lerakodásának volna a következménye, az pedig, hogy a tüzszekrény fallemeze már meg volt repedve akkoi, mikor a gép az alpereshez került, W. A. vallomásával meg van cáfolva, e tekintetben R. Ferenc tanú is csak azt vallotta, hogy a fallemez egy kissé le volt esve, tekintettel továbbá az alperesnek a fent nevezett tanuk előtt tett és gépészi foglalkozásánál fogva szakértői nyilatkozat jelentőségével biró arra a beismerésére, hogy a gépet teljesen jókarban, minden jelentékenyebb hiba nélkül vette használatba, — kétségkívül megállapítható, hogy a gépen az alperes használatában léte alatt történt tüzszekrényrepedés nem valamely az alperes felelősségét kizáró véletlen eset vagy a gép szerkezeti hiányossága avagy elavult volta miatt állott elő. Ennek következtében, tekintettel az alperesnek a fentiek szerint magára vállalt arra a kötelezettségére, hogy a gépet teljesen jókat ban tartozik visszaadni a felperesnek, nem fér kétség ahhoz sem, hogy az alperes a gépnek nála történt emiitett hibájáért és az azáltal okozott kárért felelősséggel tartozik, miért is az elsőbiróság Ítéletének a megváltoztatása mellett az alperes kártérítési kötelezettségét megállapítani, és a véghatározatra tartozó perköltség iránt tett rendelkezés hatályon kivül helyezése mellett az elsőbiróságot a rendelkező rész szerint való további eljárásra utasítani kellett. A m. kir. Kúria (1907 január hó 25-én 5,785/1905. P. sz. a.) következő itétetet hozott: A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét magváltoztatja és az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben azzal a kiegészítéssel, hogy az abban kitett idő és jogkövetkezmény terhe alatt, a felperest az alperes részére 45 K. 30 fillér felebbezési költségnek a megfizetésére is kötelezi és ebben az összegben állapítja meg Indokok: Felperes maga adja elő, hogy i kereset tárgyát képező gépet a S. és B. cég által fizetett béi ellenében engedte át ideiglenes használatra az alperesnek, a gép használatának átengedése igy bérleti szerződéssé minősül, amely minősítésen nem változtat a felperes által vitatott az a körülmény hogy a gépet az alperesnek csak ugy engedte át, hogy az saját személyéuen vállalt kötelezettséget arra nézve, hogy azt oly állapotban fogja birtokába visszabocsátani, mint aminőben tőle átvette Amennyiben tehát megállapítható, hogy a gép átengedésével a perben állo felek között is jogviszony keletkezett, erre is alkalmazást nyer a bérleti jogviszonyból folyó az a jogszabály, hogy a berlo nem felelős a bérlet tárgyának a rendes használat következményeképp beállott hiányosságáért és ezt bizonyítani, hogy a megállapított hiányok nem ilyenek, a bérbeadó köteles. Ezen jogszabály alkalmazásánál azonban a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni az abban felhozott indokokból és még azért mert V A és R F