A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1906 / 13. szám - Az illetékességi körök túllépése
102 A JOG esetekben azonban a pénzügyi hatóságok mindig respectálják a polgári biróságok illetékességét, s annak respectálására á fennálló szabályok által utasítva is vannak. Ilyenkor a kincstár is a polgári bíróságnál keresi illetékkövetelését per utján, s megítélés esetén a behajtást is csak a polgári bíróság utján eszközöltetheti (111. kezelési utasítás 8í). §.) Ez és egyedül ez képezi indokát annak, hogy az illetékszabályok 6. §-a csak odáig megy : hogy az nem képezheti birói eljárás tárgyát, hogy illeték fizetendó'-e és mily mérvben? Mert ime van eset, hogy az, vájjon valamely (nem csupán ítéleti) illetéket megfizetni ki tartozik, polgári birói eljárás tárgya is lehet, de csakis a most emiitett esetekben, amikor a kötelezettség nem az általános illetékszabályokon alapszik; máskülönben ugyanazzal a joggal nemcsak az ítéleti, de valamennyi illetékre nézve a polgári bíróságnak kellene megállapítania, hogy azokat ki tartozzék fizetni. Fölöttébb kivánatos tehát, hogy az államigazgatásban közreműködő testületek kölcsönösen legyenek tekintettel egymás illetékességi körére, mert e téren minden visszásság ugy az illető testületek, mint a törvények iránti tiszteletet és a bizalmat is csökkenti. Elvégre is ugyanannak az államakaratnak, ugyanazon állam polgáraival szemben és azok érdekében, egyetértően és összhangzatosan leendő végrehajtására vagyunk hivatva mindannyian, kik a köztéren működünk. Belföld. Ügyvédi kamarák ellenállása: A temesvári ügyvédi kamara március 25-iki közgyűlésén a választmány a kamara tevékenységéről az igazságügyminiszterhez felküidendö jelentést terjesztett elő. Hajdú Frigyes dr. elleninditványt tett, amely szerint mondja ki a kamara, hogy törvénytelen kormánynyal és első sorban az igazságügyminiszterrel nem érintkezik, intézkedéseit jogilag semmisnek tekinti és évi jelentést nem terjeszt elő a miniszternek. Szidon Miksa dr. azt indítványozta, hogy a jelentést ne a miniszternek, hanem az igazságügy-minisztériumnak terjeszszék elő. Junkert Mátyás dr. azt indítványozza, hogy fűzzék a választás jelentéséhez azt, hogy a kamara kívánságait ezúttal nem akarja előterjeszteni, mert törvénytelen kormány nyal áll szemben. Hosszú vita után a kamara '269 tagja közül a megjelent 37 tag a választmányi jelentést 19 szóval 14 ellenében elvetette és Hajdú indítványát névszerinti szavazással 19 szóval 16 ellen elfogadta. Az aradi ügyvédi kamara ez évi közgyűlésén elhatározta, hogy az igazságügyminiszterhez csak a statisztikai adatokat terjeszti fel, mig a jelentés többi részét a tagok, társkamarák és a bíróságokhoz küldi. A román ügyvédek azon javaslatát, hogy cégtáblákon nem magyar szöveget is alkalmazhassanak, szótöbbséggel elvetették. A debreceni ügyvédi kamara március 25-én egyhangúlag elfogadta Meskó László dr., volt országgyűlési képviselőnek következő határozati javaslatát: A kamara közgyűlése törvénybe ütközőknek tartja a kormány azon intézkedéseit, melyekkel a sajtótermékek terjesztése elé gátat vet és a sajtószabadság e megszorítását helyteleníti és elitéli. Aggodalommal látja továbbá, hogy akadtak a birói karban is olyanok, kik főispáni, vagy királyi biztosi minőségben a mai imparlamentáris és alkotmányellenes kormányrendszer támogatására vállalkoztak. E szomorú jelenséget főleg azért tartja aggályosnak, mert nincs kizárva, sőt valószínű, hogy a mai kormány által a birói karból kinevezett főispánok és királyi biztosok áldatlan és dicstelen föladatuk teljesítése után ismét a birói karba, sőt valószínűleg annak magasabb fokozataiba fognak visszahelyeztetni, a mi kétségtelenül ugy a biró függetlenség felöl táplált eszményeinkbe, mint a helyes és igazságos előléptetési rendbe s biráinknak ahhoz fűződő jogos érdekeibe ütközik. Bodnár István indítványára még azt is elhatározta a közgyűlés, hagy mindama sérelmek orvoslása tárgyában, melyeket a mai alkotmányellenes kormányzat a polgárok köz- vagy magánjogain és érdekein ejt, a kamara tagjai díjtalanul fognak közbenjárni. A birói függetlenség viszontagságai. Március 27. A kassai ügyvédi kamara legközelebb foglalkozni fog a kassai kir. törvényszék elnökének azzal a rendelkezésével, melylyel Rácz Ernő középponti vizsgálóbírótól az összes vizsgálatokat elvette s az újonnan kinevezett vizsgálóbírónak osztotta ki. E feltűnést keltett intézkedés előzményei a következők : Rdcz Ernő vizsgálóbíró, Abaujmegye tiszti főügyészének mint pótmaiíánvádlónak indítványa folytán, még december hónapban 0,8$) B. 905. sz. a. elrendelte a bűnügyi vizsgálatot Pongrácz Eerenc gróf főispán ellen hatóság elleni erőszak és más ingatlan vagyonának megrongálása miatt. Ezt a határozatát a vizsgáló biró igy okolta meg: «Minthogy a törvény a főispánt megillető joghatóság gyakorlatát feltételekhez köti s e föltételek között első helyen áll az, hogy az 1886. XXI. t.-c. 60. szakasza értelmében, a közgyűlés előtt a szokott esküt letegye ; ennélfogva nyilvánvaló, hogy a kinevezett főispán, aki e tekintetben más közhivatalnokoktól nem különbözik, a törvény által részére előirt és a közgyűlés előtt leteendő hivatali esküjének letétele előtt semmiféle hatósági jogokat nem gyakorolhat. Tekintettel pedig arra, hogy Pongrácz Ferenc gróf — a följelentés szerint — a terhére rótt cselekményeinek elkövetésekor, az 1886. évi XXI. t.-c. 60. szakaszában előirt főispáni esküt még le nem tette, s igy abban az időben, az 1886. évi XXI. t.-cben körvonalozott főispáni jogokat gyakorolnia jogában nem állott ; ennélfogva Pongrácz Ferenc grófnak ama cselekményé, hogy az általa, az 1886. évi XXI. t.-c. 46. szakasza második bekezdésének rendelkezése ellenére — folyó évi november hónap 17-ik napjára, nyilván jogtalanul — összehívott közgyűlés megtarthatása céljából, az Abauj-Tornamegye székházában levő közgyűlési termet igénybe venni szándékozván, a közgyűlési terem ajtajának őrizetérc, a vármegye alispánja által oda kirendelt Szabó Lajos és Dobos András vármegyei hajdúkat, a megkeresésére a csendőrkerületi parancsnokság által kivezényelt csendőrök közbenjöttével, a közgyűlési terem ajtaja elől eltávolította, s ezzel a hatóság közegeit erőszakkal, a közgyűlési terem őrizetére vonatkozó hatósági meghagyás végrehajtásában megakadályozta és őrhelyüknek elhagyására kényszeritette, a BTK. 165. szakaszába ütköző és a 168. szakasz szerint büntetendő : hatóság elleni erőszak bűntettének a jelenségeit látszik feltüntetni. Minthogy továbbá, Pongrácz Ferenc gróf ugyanakkor, a feljelentés szerint, a közgyűlési terem és az eddig a főispánok és azok titkárjai részére a vármegye által átengedett helyiségek ajtóit is feltörette, s ezzel az Abauj-Tornamegye tulajdonát képező ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálta, ennélfogva a Pongrácz Ferenc gróf eme cselekménye, figyelemmel arra, hogy az Abauj-Tornamegye tulajdonát képező székházban a főispánok és titkárjaik részére szánt helyiségeknek a főispán rendelkezésére bocsátását törvény, a törvényhatóság kötelességévé nem teszi, a BTK. 421. szakaszába ütköző más ingatlan vagyona szándékos és jogtalan megrongálása vétségének a tényálladékát látszik megalkotni.» A vizsgálóbírónak e határozatát ez évi február 24-én követte egy másik, amely elutasította a királyi ügyészségnek azt az indítványát, hogy Forgdch István gróf és társai ellen a büntetőtörvénykönyv 172. szakaszába ütköző izgatás miatt a bűnvádi vizsgálatot rendelje el. A vád tárgya az volt, hogy Forgách gróf és társai fölhívást intéztek a füzéri járás népéhez, amelyben egyebek közt az foglaltatik, hogy ne fizessenek önként állami adót és ne álljon be katonának senki. A vizsgálóbíró számos törvényre való hivatkozással kimutatta, hogy mindaddig, mig a kormány az országgyűléstől költségvetési fölhatalmazást nem kapott, az' állam polgárai nem tartoznak teljesíteni adófizetési és katonai kötelezettségeiket s ennélfogva Forgách és társai az emiitett fölhívással nem izgatták a népet törvényellenes cselekedetekre. A vizsgálóbíró két határozatának eredménye az lett, hogy ámbár a kassai királyi törvényszék mellé csak egy vizsgálóbírói állás van rendszeresítve, amelyet ez évben is Rácz Ernő volt hivatva betölteni és ámbár az ügyforgalom nem növekedett olymértékben, hogy az egy második vizsgálóbírói állás rendszeresítését is szükségessé tette volna: az igazságügyminiszter mégis ezt tette, de nem azért, hogy a vizsgálóbíró tennivalóit most már két vizsgálóbíró lássa el, hanem azért, hogy Rácz Ernőt e törvényes hatásköréből addig is, amig kineveztetése tartamára azt betölteni hivatva volna, administrativ uton kizárja. Kitűnik ez a királyi törvényszék elnökének Rácz Ernő vizsgálóbíróhoz intézett 708/906. elnöki számú következő értesítéséből: A királyi igazságügyminiszter ur e hónap 15-én 3,043/M. k. sz. a. kelt. rendelete szerint a kassai kir. törvényszéknél Biró uron kivül még egy vizsgálóbírót kívánván alkalmazni, I). S. kassai kir. törvényszéki bírót a törvényszék területére vizsgálóbíróul, H. S. dr. kir. törvényszéki birót pedig vizsgálóbírói állandó helyetteséül rendelte ki. Erről a királyi ítélőtáblai elnök urnák a mai napon 1,038. száma alatt kelt rendelete folytán azzal értesítem, hogy a fönt idézett igazságügyminiszteri rendelet értelmében a vizsgálóbírói teendőkkel első sorban D. J.-et, másodsorban pedig állandó helyettesét, H. S. dr.-t bizom meg. Biró urat pedig a B. C. Sz. 14. szakaszában foglaltakhoz képest egyelőre a váltóügyeknek — nemkülönben a részére és P. J. biró részére kiosztva levő és részére ezentúl kiosztandó polgári pöröknek ellátására, valamint bűnvádi főtárgyaiások vezetésére is alkalmazom. Ehhez képest felhívom, hogy a vizsgálóbírói iratokat; a lefoglalt tárgyakat, lajstromokat, nyilvántartó és egyéb jegyzékeket, a segédkönyveket, valamint a hivatali pecsétet, a vizsgálóbírói szobában lévő bútorokat, szerelvényeket és nyomtatványokat a B. Ü Sz. 9. szakasza értelmében jkv. és 2 példányban kiállítandó jegyzék mellett e hónap 20-án az eme napra adja át, tőle pedig váltó- és polgári ügyeket külön jegyzőkönyv mellett vegye át. Kassa, 1906 március 17. A királyi törvényszék elnöke.