A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 13. szám - Az illetékességi körök túllépése

102 A JOG esetekben azonban a pénzügyi hatóságok mindig respectálják a polgári biróságok illetékességét, s annak respectálására á fennálló szabályok által utasítva is vannak. Ilyenkor a kincstár is a polgári bíróságnál keresi illetékkövetelését per utján, s megítélés esetén a behajtást is csak a polgári bíróság utján eszközöltetheti (111. kezelési utasítás 8í). §.) Ez és egyedül ez képezi indokát annak, hogy az illetékszabályok 6. §-a csak odáig megy : hogy az nem képezheti birói eljárás tárgyát, hogy illeték fizetendó'-e és mily mérvben? Mert ime van eset, hogy az, vájjon valamely (nem csupán ítéleti) illetéket megfizetni ki tartozik, polgári birói eljárás tárgya is lehet, de csakis a most emiitett esetekben, amikor a kötelezettség nem az általános illetékszabályokon alapszik; máskülönben ugyanazzal a joggal nemcsak az ítéleti, de valamennyi illetékre nézve a polgári bíróságnak kellene megállapítania, hogy azokat ki tartozzék fizetni. Fölöttébb kivánatos tehát, hogy az államigazgatásban közreműködő testületek kölcsönösen legyenek tekintettel egymás illetékességi körére, mert e téren minden visszásság ugy az illető testületek, mint a törvények iránti tiszteletet és a bizal­mat is csökkenti. Elvégre is ugyanannak az államakaratnak, ugyanazon állam polgáraival szemben és azok érdekében, egyet­értően és összhangzatosan leendő végrehajtására vagyunk hivatva mindannyian, kik a köztéren működünk. Belföld. Ügyvédi kamarák ellenállása: A temesvári ügyvédi kamara március 25-iki közgyűlésén a választmány a kamara tevékeny­ségéről az igazságügyminiszterhez felküidendö jelentést terjesztett elő. Hajdú Frigyes dr. elleninditványt tett, amely szerint mondja ki a kamara, hogy törvénytelen kormánynyal és első sorban az igazságügyminiszterrel nem érintkezik, intézkedéseit jogilag sem­misnek tekinti és évi jelentést nem terjeszt elő a miniszternek. Szidon Miksa dr. azt indítványozta, hogy a jelentést ne a minisz­ternek, hanem az igazságügy-minisztériumnak terjeszszék elő. Junkert Mátyás dr. azt indítványozza, hogy fűzzék a választás jelentéséhez azt, hogy a kamara kívánságait ezúttal nem akarja előterjeszteni, mert törvénytelen kormány nyal áll szemben. Hosszú vita után a kamara '269 tagja közül a megjelent 37 tag a választ­mányi jelentést 19 szóval 14 ellenében elvetette és Hajdú indít­ványát névszerinti szavazással 19 szóval 16 ellen elfogadta. Az aradi ügyvédi kamara ez évi közgyűlésén elhatározta, hogy az igazságügyminiszterhez csak a statisztikai adatokat ter­jeszti fel, mig a jelentés többi részét a tagok, társkamarák és a bíróságokhoz küldi. A román ügyvédek azon javaslatát, hogy cég­táblákon nem magyar szöveget is alkalmazhassanak, szótöbbség­gel elvetették. A debreceni ügyvédi kamara március 25-én egyhangúlag elfogadta Meskó László dr., volt országgyűlési képviselőnek követ­kező határozati javaslatát: A kamara közgyűlése törvénybe ütközőknek tartja a kor­mány azon intézkedéseit, melyekkel a sajtótermékek terjesztése elé gátat vet és a sajtószabadság e megszorítását helyteleníti és elitéli. Aggodalommal látja továbbá, hogy akadtak a birói karban is olyanok, kik főispáni, vagy királyi biztosi minőségben a mai imparlamentáris és alkotmányellenes kormányrendszer támoga­tására vállalkoztak. E szomorú jelenséget főleg azért tartja aggá­lyosnak, mert nincs kizárva, sőt valószínű, hogy a mai kormány által a birói karból kinevezett főispánok és királyi biztosok áldat­lan és dicstelen föladatuk teljesítése után ismét a birói karba, sőt valószínűleg annak magasabb fokozataiba fognak visszahe­lyeztetni, a mi kétségtelenül ugy a biró függetlenség felöl táp­lált eszményeinkbe, mint a helyes és igazságos előléptetési rendbe s biráinknak ahhoz fűződő jogos érdekeibe ütközik. Bodnár István indítványára még azt is elhatározta a közgyű­lés, hagy mindama sérelmek orvoslása tárgyában, melyeket a mai alkotmányellenes kormányzat a polgárok köz- vagy magán­jogain és érdekein ejt, a kamara tagjai díjtalanul fognak köz­benjárni. A birói függetlenség viszontagságai. Március 27. A kassai ügyvédi kamara legközelebb foglalkozni fog a kas­sai kir. törvényszék elnökének azzal a rendelkezésével, melylyel Rácz Ernő középponti vizsgálóbírótól az összes vizsgálatokat elvette s az újonnan kinevezett vizsgálóbírónak osztotta ki. E fel­tűnést keltett intézkedés előzményei a következők : Rdcz Ernő vizsgálóbíró, Abaujmegye tiszti főügyészének mint pótmaiíánvádlónak indítványa folytán, még december hónap­ban 0,8$) B. 905. sz. a. elrendelte a bűnügyi vizsgálatot Pongrácz Eerenc gróf főispán ellen hatóság elleni erőszak és más ingatlan vagyonának megrongálása miatt. Ezt a határozatát a vizsgáló biró igy okolta meg: «Minthogy a törvény a főispánt megillető joghatóság gya­korlatát feltételekhez köti s e föltételek között első helyen áll az, hogy az 1886. XXI. t.-c. 60. szakasza értelmében, a közgyűlés előtt a szokott esküt letegye ; ennélfogva nyilvánvaló, hogy a kinevezett főispán, aki e tekintetben más közhivatalnokoktól nem különbözik, a törvény által részére előirt és a közgyűlés előtt leteendő hivatali esküjének letétele előtt semmiféle hatósági jogokat nem gyakorolhat. Tekintettel pedig arra, hogy Pongrácz Ferenc gróf — a följelentés szerint — a terhére rótt cselekményeinek elkövetése­kor, az 1886. évi XXI. t.-c. 60. szakaszában előirt főispáni esküt még le nem tette, s igy abban az időben, az 1886. évi XXI. t.-c­ben körvonalozott főispáni jogokat gyakorolnia jogában nem állott ; ennélfogva Pongrácz Ferenc grófnak ama cselekményé, hogy az általa, az 1886. évi XXI. t.-c. 46. szakasza második bekez­désének rendelkezése ellenére — folyó évi november hónap 17-ik napjára, nyilván jogtalanul — összehívott közgyűlés megtart­hatása céljából, az Abauj-Tornamegye székházában levő közgyű­lési termet igénybe venni szándékozván, a közgyűlési terem ajta­jának őrizetérc, a vármegye alispánja által oda kirendelt Szabó Lajos és Dobos András vármegyei hajdúkat, a megkeresésére a csendőrkerületi parancsnokság által kivezényelt csendőrök köz­benjöttével, a közgyűlési terem ajtaja elől eltávolította, s ezzel a hatóság közegeit erőszakkal, a közgyűlési terem őrizetére vonat­kozó hatósági meghagyás végrehajtásában megakadályozta és őrhelyüknek elhagyására kényszeritette, a BTK. 165. szakaszába ütköző és a 168. szakasz szerint büntetendő : hatóság elleni erő­szak bűntettének a jelenségeit látszik feltüntetni. Minthogy továbbá, Pongrácz Ferenc gróf ugyanakkor, a feljelentés szerint, a közgyűlési terem és az eddig a főispánok és azok titkárjai részére a vármegye által átengedett helyiségek ajtóit is feltörette, s ezzel az Abauj-Tornamegye tulajdonát képező ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálta, ennélfogva a Pongrácz Ferenc gróf eme cselekménye, figyelem­mel arra, hogy az Abauj-Tornamegye tulajdonát képező székház­ban a főispánok és titkárjaik részére szánt helyiségeknek a főispán rendelkezésére bocsátását törvény, a törvényhatóság kötelessé­gévé nem teszi, a BTK. 421. szakaszába ütköző más ingatlan vagyona szándékos és jogtalan megrongálása vétségének a tény­álladékát látszik megalkotni.» A vizsgálóbírónak e határozatát ez évi február 24-én követte egy másik, amely elutasította a királyi ügyészségnek azt az indítványát, hogy Forgdch István gróf és társai ellen a büntető­törvénykönyv 172. szakaszába ütköző izgatás miatt a bűnvádi vizsgálatot rendelje el. A vád tárgya az volt, hogy Forgách gróf és társai fölhívást intéztek a füzéri járás népéhez, amelyben egye­bek közt az foglaltatik, hogy ne fizessenek önként állami adót és ne álljon be katonának senki. A vizsgálóbíró számos törvényre való hivatkozással kimutatta, hogy mindaddig, mig a kormány az országgyűléstől költségvetési fölhatalmazást nem kapott, az' állam polgárai nem tartoznak teljesíteni adófizetési és katonai kötele­zettségeiket s ennélfogva Forgách és társai az emiitett fölhívással nem izgatták a népet törvényellenes cselekedetekre. A vizsgálóbíró két határozatának eredménye az lett, hogy ámbár a kassai királyi törvényszék mellé csak egy vizsgálóbírói állás van rendszeresítve, amelyet ez évben is Rácz Ernő volt hivatva betölteni és ámbár az ügyforgalom nem növekedett oly­mértékben, hogy az egy második vizsgálóbírói állás rendszeresí­tését is szükségessé tette volna: az igazságügyminiszter mégis ezt tette, de nem azért, hogy a vizsgálóbíró tennivalóit most már két vizsgálóbíró lássa el, hanem azért, hogy Rácz Ernőt e törvényes hatásköréből addig is, amig kineveztetése tartamára azt betölteni hivatva volna, administrativ uton kizárja. Kitűnik ez a királyi törvényszék elnökének Rácz Ernő vizsgálóbíróhoz intézett 708/906. elnöki számú következő értesítéséből: A királyi igazságügyminiszter ur e hónap 15-én 3,043/M. k. sz. a. kelt. rendelete szerint a kassai kir. törvényszéknél Biró uron kivül még egy vizsgálóbírót kívánván alkalmazni, I). S. kassai kir. törvényszéki bírót a törvényszék területére vizsgálóbíróul, H. S. dr. kir. törvényszéki birót pedig vizsgálóbírói állandó helyet­teséül rendelte ki. Erről a királyi ítélőtáblai elnök urnák a mai napon 1,038. száma alatt kelt rendelete folytán azzal értesítem, hogy a fönt idézett igazságügyminiszteri rendelet értelmében a vizsgálóbírói teendőkkel első sorban D. J.-et, másodsorban pedig állandó helyettesét, H. S. dr.-t bizom meg. Biró urat pedig a B. C. Sz. 14. szakaszában foglaltakhoz képest egyelőre a váltóügyeknek — nemkülönben a részére és P. J. biró részére kiosztva levő és részére ezentúl kiosztandó polgári pöröknek ellátására, vala­mint bűnvádi főtárgyaiások vezetésére is alkalmazom. Ehhez képest felhívom, hogy a vizsgálóbírói iratokat; a lefog­lalt tárgyakat, lajstromokat, nyilvántartó és egyéb jegyzékeket, a segédkönyveket, valamint a hivatali pecsétet, a vizsgálóbírói szo­bában lévő bútorokat, szerelvényeket és nyomtatványokat a B. Ü Sz. 9. szakasza értelmében jkv. és 2 példányban kiállítandó jegyzék mellett e hónap 20-án az eme napra adja át, tőle pedig váltó- és polgári ügyeket külön jegyzőkönyv mellett vegye át. Kassa, 1906 március 17. A királyi törvényszék elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom