A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 48. szám - A Berczelly-féle 1880. évi ügyvédi rendtartási javaslat [2. r.]

222 A JOG Jogesetek a kolozsvári királyi Ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr. tanácsjegyző. 1871: LM. t.-c. Mikor van helye az arányosításnak és mikor az 1871: LM. t.-c. alapjani birtokrendesésnek i Szám: 4,808/894. I. Minthogy arányosításnak ac 1871. évi LV. t.-c. 1. %-a értelmében egyes községek közbirtokosai és illetve több községnek közösségben álló közbirtokossága között van helye s minthogy a volt úrbéresek összessége, vagyis a volt úrbéres közönség a közbirtokosság fogalma alá nem esik s közbirtokosoknak a volt úrbéresek, mint ilyenek sern tekinthetők: az őket törvénynél fogva megillethető erdei haszonvételek nem arányosítás utján, hanem az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezését tárgyazó 1871. évi LIII. t.-c. alapján rendezendők, vagy amennyiben a volt úrbéresek illetősége, úrbéri rendezés folytán már kiadatott volna, a nekik közösen kiosztott területek felosztása kérésük folytán a 20,326/890. szám I. M. rendelet értelmében eszközlendő. (Kúria : 94/894.) 1871: LM. t.-c. 70. §. A volt úrbéresek az erdőknek még 1848 előtt történt szabályozása folytán a földesurak egyéni tulajdonát képező majorsági erdőből való részeltetcsüket nem kívánhatják. A volt földesurak ezen 1848 előtt már az úrbéresek tulajdonává lett földterületekből részt nem kívánhatnak s az országos alapból kárpótlást nem igényelhetnek. 4,065/1901. szám. Alaptalan az úrbéresek azon kivánata, hogy a volt földes is; kiknek birtokaik mind a szabad birtok fogalma alá esnek. Az osztókulcsnak az 1871: LV. t.-c. 4. §. értelmében a birtokosok mindhárom osztályra nézve az egyesek által bírt birtokok mennyiségének arányában lett megállapításából tehát önként következik, hogy az egyes jogosultak illetményeinek számításánál is a szabad birtokok egyáltalában és nemcsak a a nemesi birtok veendő alapul, miből folyik, hogy nemcsak a nemesi, hanem a szabad birtokokhoz tartozó belsőségek is háromszoros mennyiségben számitandók. Az 1871 : LV. t.-c. 16. §. szerint pedig a volt úrbéresek bel- és külbirtokának összege a volt földesúr birtokához lévén hozzászámítandó, ezen intézkedés által ki van zárva az a feltevés, hogy az úrbéri birtok — bárki kezén legyen is az jelenben — részesedési kulcsul másnak, mint a volt földesúrnak beszámíttathatnék; vagyis a beszámítási jog csak a volt földesurat, illetve jogutódát illetvén, az a körülmény, hogy az úrbéri birtok időközben vétel utján más kezekre jutott, a földesurat ama jogának érvényesítésétől el nem zárja és az oly birtok vevőire nézve a vétel egymagában ily jogot meg nem állapítván, az a feltevés, hogy a volt úrbéresektől megvett birtok részesedési kulcsul a vevőknek számíttathatnék be és viszont, hogy a volt úrbéresek által harmadik szabad birtokostól megvett szabad birtok, a volt földesúr birtokához számíttathatnék, minden törvényes alapot nélkülöz. (Kúria 72/1896.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök : Az aranyosmaróti tszéknél Gontko János és Gontko F. körmöczbányai cég ellen, bej. jan. 16, fsz. febr. 4, csb. Zsámbokréthy Tivadar dr., tg. Wildmann Adolf dr. — Az újvidéki tszéknél Dungyerszky Izidor bácsszenttamási szabó ellen, jan. 22, fsz. febr. 2, csb. Sántha Ármin, tg. Moinszki János dr. — A csíkszeredai tszéknél Benedek István ditrói kereskedő ellen, bej. dec. 31, fsz. jan. 16, csb. Jerzsák János, tg. Nóvák Albert dr. — A Székesfehérvár, tszéknél Jellenek urak egyéni tulajdonát képező majorsági erdőkből részeltesse- i Manó ruhakereskedő ellen, bej. jan 8, fsz. febr. 1, csb. Sohár Béla, tg. nek azon az alapon, hogy egykor haszonvételeket gyakoroltak ott, mert a kifejtett tényállás szerint a . . hrszámu részletek még 1848, sőt 1819/20. előtt az erdei úrbéri haszonvételek fedezésére lettek külön szakítva és a volt úrbéreseknek kizárólagos haszonélvezetül átadva, azóta tényleg birtokolják azokat; ennélfogva a már egyszer megtörtént erdőszabályozás//a k mintegy újrafelvételét nem kívánhatják, annál is inkább, mert az úrbéresek saját beismerése szerint is, az az állitálagos gyakorlat 1843. évben megszűnvén, 1848-ban többé nem állott fenn, már pedig a volt úrbéresek csak az 1848. évig szakadatlanul és valósággal élvezett haszonélvezeteié fejében igényelhetnék sikerrel az erdőilletményt. Alaptalan a földesuraknak az a kivánata is, hogy az úrbéresek részére korábban kiszakított erdőterületből ők is részeltessenek, esetleg azokért az országos alapból kárpótoltassanak, mert eltekintve az alsóbiróságok által felhozott lemondástól, mire a fennforgó körülmények között szükség nincs, az 1871. évi LIII. t.-c. 70. §. első bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében annak a §-nak 2. bekezdésében tárgyalt kivételes eset fennforgását a volt földesurak nem bizonyítván, de nem is állítván, a kiszakított területek a volt úrbéresek tulajdonává váltak, azokból a volt földesurak részt nem követelhetnek s kárpótlást nem igényelhetnek azokért, mert ilyen csak a volt jobbágyok kezén levő úrbéri földbirtok után jár s nem egyszersmind az úrbéri szabályozás utján már kiadott erdőrészek után is. A többi birtokrészletekért az országos alapból azért nem kárpótolhatok, mert azok úrbéri állományokhoz tartozó úrbéri birtokoknak nem ismertettek el, s azok úrbéri természetének elismertetése iránt kellő időben a kellő joglépések meg nem tétettek; ennélfogva felek tűrni tartoznak a fennállott birtoklási állapotok érvényesülését, s a földesurak és volt úrbéresek közös használatában álló területekre helyesen rendeltetett el a megosztás, azonban az úrbéresek a fák alatt levő területek kivétele nélkül az egész földterületből részesitendők, Szüts Gedeon dr. — A budapesti kir. tszéknél Kőnig Izidor kereskedő ellen, bej. febr. 12, fsz. márcz. 12, csb. Bothos Gyula dr., tg. Burger Sándor dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Schweiger J. helybeli cég ellen, bej. dec. 22, fsz. jan 17, csb. Beck Károly dr., tg. Horváth Gyula dr. — A kaposvári tszéknél Krausz Bernátné helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 25. fsz. febr.'18, csb. Gábor Mátyás, tg. Pete Márton dr. — A székesfehérvári tszéknél Némethy János czeczei kereskedő, ellen, bej. és fsz. jan. 8, csb. Sohár Béla, tg. Hajós Rezső dr. — A nagyváradi tszéknél Gerle Lajos sarkadi kereskedő ellen, bej. jan. 7, fsz. jan. 22, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Márton Ferenc. — A nagyváradi tszéknél Hajnal Izsák Izsó helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 10, fsz jan. 26, csb. Szegedy Lajos dr., tg. Márton Ferenc. — A soproni tszéknél Bischitz Sándorné helybeli lakos ellen, bej. jan. 21, fsz. febr. 18, csb. Thirring Béla, tg. Hering Zsigmond. — A szabadkai tszéknél Kovács Lőrinc helybeli lakos ellen, bej. jan. 1, fsz jan. 18, csb. Kindris Gábor dr., tg Pillér Artúr dr. — A belovári tszéknél Hirschl Alfréd vojnikrizsi lakos ellen, bej. dec. 28, fsz. jan. 10, csb. Klaics Krunoszlav, tg. Gabaj Pál. — A zágrábi tszéknél Vrbanics Károly helybeli kereskedő ellen, bej. dec. 13, fsz. jan. 11, csb. Pavesics Pál, tg. Hoffer Miklós dr. Pályázatok : A puji jbiróságnál albirói áll dec. 8 (271). — A pestvidéki tszéknél albirói áll. dec. 11 (273). — Az oklándi jbiróságnál birói áll. dec. 11 (273). — A kiskőrösi jbiróságnál albirói áll. dec. 11 (273). — A rahói jbiróságnál ideiglenes jegyzői áll. dec. 11 (273). — A nagykikindai tszéknél aljegyzői áll dec. 13 (275). — A nagvszalontai jbiróságnál birói áll. dec. 13 (275). — Az ajtai jbiróságnál aljegyzői áll dec. 14 (276) — A győri tszéknél birói áll. dec. 14 (276). Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérde.t ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Déva Sch. Zs. dr. Breier-Schuller (1,866/905, ea. Forster) nov. 22 hh. — Kassa A. L. A jövő számban. — Kézdivásárhely Sz. Gy. dr. Mátis—Balog (4,195/905. ea. Dobi) nov. 22 hh. — Kiskunfélegyháza Sz. Á. dr. Balogh-Máv. érk. 9,829/906. sz. a. ea. Beck, n. e. — mert amellett, hogy a volt úrbéresek ezt az egész földterületet í Haubner-RéPás érk- 11,242/906. sz. a. ea. még nincs. — Steiner-Strausz minden kivétel nélkül haszonélvezték, a volt földesurak ellenkezőt nem is állítanak. (Kir. Kúriának 1901. évi nov. 5-én 62 901. urb. sz. a. hozott ítélete.) 1871: LM. t.-c. 71. §. i. Kózbirtokosok vegyes községekben. A belsőségek miképeni számítása és a volt úrbéri birtoknak a volt földesúr birtokához hozzászámitása. 3,508/1896. tábl. Vegyes községekben közbirtokosoknak tekintendők mindazok a birtokosok, kik szabad birtokot bírnak, tehát nemcsak a volt földesurak és kisebb, vagyis egyházhelyi nemesek, hanem a városbeli — (székvárosi arányosítás) — szabad polgárok érk. 6,476/906 sz. a. ea. Hrehuss, n. e. — Feuer—Dániel nem érk. — Szepsi K. E. dr. Schmotzer—Tamás (1,201/905, ea. Sarlay) nov. 28 hh. — Veszprém F. M. Szücs-Somody (6,175/905, ea. Mennyey) nov. 21 hh. Gyakorlott ügyvédjelöltet, ki a német nyelvben jártas, sürgősen keres Wiener Károly dr., Szentgotthárdon (Vas m.). Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. v-. Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpsrt 3. PM.H8 RÉ8ZVÍN»T»R8MAO NYOMDÁJA BUDAPEST