A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 3. szám - A büntetötörvénykönyv módosítása. Ankét az igazságügyminiszteriumban

2S A JOG Teljes ülés a szegedi kir. ítélőtáblánál. A szegedi kir. Ítélőtábla f. évi január hó 8-án tartotta ez évben az első teljes tanácsülését Fabinx Ferenc dr. kir. ítélőtáblai elnök elnöklete alatt. Az elnök a kir. Ítélőtábla birói karát üdvözölvén, előterjesztette a mult év folyamán történt személyváltozásokat és ismertette a kir. ítélőtábla mult évi ügyforgalmi és tevékenységi adatait. Az elmúlt év folyamán a szegedi kir. Ítélőtábla kötelékéből 2 biró vált ki, a kik nyugalomba vonultak, ezeknek helyére az 1905. év folyamán 2 ítélőtáblai biró neveztetett ki. Az L905. évi ügyforgalom a következő volt: a polgári rendes pereknél az 1904. évről hátralék maradt 300 ügy s az 1905. év folyamán érkezett 3,414, összesen elintézendő volt 3,714 ügy. Ebből elintéztetett 3,308 ügy, ugy hogy hátralékként az 1906. évre átment 406 rendes polgári ügy ; amely összeg az év utolsó hónapjában történt érkezésnél kevesebb, 3 hónapnál régibb elintézetlen ügy nincsen. Felülvizsgálati sommás ügy érkezett 281, az 1904. év végén hátralékként maradt 70-nel együtt elintézendő volt 351, ebből elintéztetett 304 s az 1906. évre hátralékként átment 47. A hátralék az utolsó 5 heti érkezésnek felel meg. A büntető ügyeknél érkezett az 1905. évben 1,152 ügy; feldolgozandó volt az 1904. évi 112 hátralékkal együtt összesen 1,264. ügy. Ebből elintéztetett 1,153 s az 1906. évre átment hátralékként 11 1 ügy. Ezen hátralékból 61 ügy van főtárgyalásra kitűzve. Pénzügyi kihágási ügy folyamatban maradt az 1904. évről 3 s az 1905. évben érkezett 87 ; elintézetlenül maradt 2, ez a hátralék azonban benfoglaltatik a büntelő ügyeknél hátralékként emiitett 111 számban. ítélet hozatott a kir. ítélőtáblán az 1905. évben a polgári rendes perekben 1,529, a sommás felülvizsgálati ügyekben 227, a büntető ügyekben 774, a pénzügyi kihágási ügyekben 75, összesen tehát 2,605. A teljes ülésen megalakittatott sorshúzás utján a kir. ítélőtáblának fegyelmi bírósága. Rendes tagok : Orkonyi Ede, dr. Náray Szabó Géza, Kis Bertalan és Rácz Gyula ; póttagok: Buday János, lóth Aurél, Biró Vilmos és Raskó István dr. kir. Ítélőtáblai birák. A Magyar Jogászegyletnek Vécsey Tamás vezetése alatt működő magánjogi bizottsága elhatározta, hogy a polgári törvénykönyv tervezetének bírálata céljából vitaestéket rendez, amelyeken elsősorban a tervezet további tárgyalását előkészítő főelőadásban foglalt elvi kérdések kerülnek tárgyalás alá. A vitaesték célja a felvetett elvi kérdéseknek gyakorlati irányú megvitatása, a kritikailag indokolt votumok minél nagyobb számának egybegyűjtése, amelyek majdan a kodifikáló bizottság rendelkezésére lesznek bocsáthatók, mint a jogászegylet adaléka a kódex országos előkészítésének munkájához. A vitaestét egy előadó vezeti be, a kérdés kritikai ismertetésével. A vitákról rendszeres gyorsírói feljegyzések nem készülnek, hanem az egyes felszólalók Írásban nyújtják át véleményük összefoglalását a titkárságnak, a jegyzőkönyv számára. Az egylet a szombaton, január hó 13-án tartott vitaestén Szladits Károly dr. előadói előterjesztése alapján a teljeskorusággal és a kiskorúak szerződésképességével összefüggő kérdéseket (a főelőadmány I—III. és CLI1I. sz. elvi kérdéseit) vette tárgyalás alá. Az előadó elsősorban azt vitatta, hogy a teljeskoruság korhatárának a főelőadmányban javasolt, a 21. évre való leszállítása — bárha ez a korhatár úgyszólván az egész kulturvilágon irányadó a hazai tényleges viszonyok szerint nem tekinthető szükségesnek : egyrészt a katonai szolgálat és a főiskolai tanulmányok folytatása a legalkalmatlanabbnak tünteti fel a teijeskornak 21. évvel való elérését, másrészt a nagykorusitásoknak csekély arányszáma azt mutatja, hogy a 24. évig kitolt kiskorúság nem áll ellentétben az életviszonyokkal. Helyeselte az elóadó a főelőadmánynak a mai joggal és a tervezettel szemben (mely szerint a házasságkötés csak a nőt, de ezt feltétlenül nagykorúsítja) elfoglalt azt az álláspontját, hogy a házasságkötés folytán ugy a férfi, mint a nő teljeskoruvá váljék; a gyámhatóság azonban a házasuló kiskorúságát, amennyiben ügyeinek vitelére kellő érettséggel nem bír a 24. év betöltéséig, hivatalból is meghosszabithassa. A kiskorúság a 24. éven tul semmiesetben ne legyen meghosszabbítható. A kiskorúak szerződésképességére vonatkozólag az előadó konklusiói a következők : A nem törvényes korú (13 éven aluli) kiskorú oly szerződést, mely által kizárólag jogi előnyt szerez, törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül is köthessen; minden egyéb tekintetben azonban a nem törvényes kiskorú szerződésképtelen legyen. A kiskorúnak terhes szerződései teljesítés által (Terv. 924. §.), a másik fél jó- vagy rosszhiszemére való tekintet nélkül, csak az esetben váljanak érvényesekké, ha a kiskorú a teljesítésre fordított ingó vagyonnal jogvsitva volt rendelkezni. A magát fentartó kiskorú keresményéről csak dologilag rendelkezhessék, de kötelezettségét az életfentartási szükségletek kivételével — korlátolt felelősséggel se vállaihasson. (Terv. 920. §.) A önálló iparűzésre adott gyámhatósági engedély ne tegyen szükségkép teljeskoruvá, hanem csak az üzem körébe eső ügyletek önálló megkötésére jogosítsa fel a kiskorút, kivéve az olyan ügyleteket. amelyekhez a törvényes képviselőnek gyámhatósági jóváhagyására j van szüksége. Az érdekfeszítő és szabatos előadást, mely a felvetett kér| dések mélyreható bírálatát nyújtotta, a nagyszámú közönség nagy | tetszéssel fogadta. A megindult vita során Almást Antal dr., a nők korábbi érettségére való tekintettel és önállósításuk érdekében azt kívánta. hogy a nő, ha nem megy is férjhez, 21. évének betöltésévél tel{ jeskoruvá váljék akkor is, ha a férfiak teljeskoruságának korhaI tára a 24. év marad. Holitscher Szigfrid dr. a kiskorúság^ megj hosszabbításának intézményét vette védelmébe, a tervezettől és a ! mai jogtól részben eltérő abban az alakjában, hogy a kiskorúság í meghosszabbítása csak fejletlenség, de nem állandó defektusok í (elmebetegség, elmegyengeség) miatt, és ennek megfelelően csak i meghatározott időre és nem a bíróság, hanem a gyámhatóság | által történhessék, hogy ily módon ennek a rendszabálynak enyl hébb, a kiskorút nem diffamáló jellege megóvható legyen. Az egyesület a vitát a jövő szombaton folytatja; már eddig I is számos felszólaló jelentkezelt. Az egyesület ezen az uton is ismételten felkéri tagjait, hog) a vitaestéken mint előadók és felszólalók minél nagyobb számban jelentkezzenek. Vegyesek. A budapesti büntető törvényszék ügyforgalma. A budapesti büntető törvényszék, mely az 1895. évi XLIV- t.-c. alapján alakult, ez évben tölti be fennállásának tizedik évfordulóját. Zsitvax Leo elnök a törvényszék legutóbbi plenáris ülésén részletesen beszámolt a törvényszék működéséről. A lefolyt évben a vádtanácshoz 1,160 kifogás érkezett. Letárgyaltatott 1,022, ebből vádhatározat 543, megszüntetés 322, felfüggesztés 5, vizsgálat elrendelés 152. A főtárgyaló-tanácsokhoz érkezett 3,180 bünpör. Főtárgyalást tartottak 3,433-t. ítélet hozatott 2,323. Az esküdtbíróság a lefolyt évben 150 tárgyalást tartott, ebből 81 marasztaló ítélettel végződött (köztük 35 sajtó), 28 felmentő (közte 14 sajtó), 29 ügy megszüntetett (közte 28 sajtó). Tiz év alatt 1896-tól 1905-ig összesen 730 esküdtbirósági tárgyalás volt. Ebben közreműködött 10,220 esküdt biró. A törvényszék ügyforgalma a főváros lakosságának szaporodása arányában egyre növekszik, a birói létszám azonban 10 év alatt csak kettővel emelkedett, a helyiségek ma is csak ugyanazok, mint 10 évvel ezelőtt voltak. A tiz éves évforduló alkalmából Zsitvay Leo elnököt a birák nevében Tóth Ernő táblai biró, a felebbviteli tanács elnöke üdvözölte. Az országgyűlési tárgyalások közlése — politisálás. A kir. Kúria egy konkrét eset alkalmából kimondta, hogy a törvényhozó testületek tárgyalásainak közlése — politisálás, még akkor is, ha semmiféle kommentár nem kiséri. Az indokolás szerint a törvényhozó testületeknek minden tárgyalása politikai természetű, e tárgyalások közlése tehát mindig politikai tartalmú és a törvény nem korlátozván a «politikai> kitételt a bírálattal vagy magyarázattal ellátott közlésekre, a kir. tábla nem tévedett, midőn a vádlott terhére rótt tettben a sajtó-rendőri kihágás tényálladékát ismerte fel. Az egri érseki jogliceum tanrendje az 1905 — 1906. tanév második felére. A) rendes tantárgyak. Az I. évi tanfolyamon. 1. Európai jogtörténet; het. 5 óra; tanár: Udvardy László dr. 2. Római magánjog; het. 8 óra; tanár: Rátvax Géza dr. 3. Bölcseleti ethika; het. 4 óra; tanár: Maczki Valér dr. A II. évi tanfolyomon: 1, Magyar magánjog; het. 5 óra; tanár: Csutorás László dr. 2. Magyar közjog ; het. 6 óra; tanár. Kiss István, dr. 3. államgazdaságtan; het. 4 óra; tanár: Huttkax Lipót dr. 4. Európai nemzetközi jog; het. 3 óra; tanár: Kiss István, dr. A Hl. évi tanfolyamon: 1. Magyar büntetőjog és eljárás ; (Anyagi rész) het. 6 óra; tanár: Ludányi Béla dr. 2. Polgári törvénykezési rendtartás ; het. 6 óra; tanár: Bozóky Géza dr. 3. Magyar állam statisztikája tekintettel Ausztriára ; het. 6 óra ; tanár : Dambrovszky Imre dr. A IV. évi tanfolyamon: hallgatók kollégiumaikat a kellő óraszámban a B) alattiakból válogatják össze. A szabály] zat által határozott tanfolyamhoz nem kötött kötelező tantárgy : A legújabb kor története; het. 4 óra; tanár: Maczki Valér dr. B) Rendkívüli tantárgyak. 1. Törvényszéki orvostan; het. 2 óra; tanár : Turtsányi Gyula dr. 2. Nemzetközi magánjog ; het. 1 óra; tanár: Kiss István dr. 3. Bányajog: het. 2 óra; tanár : Csutorás László dr. 4. Államszámviteitan ; het. 2 óra ; tanár: Huttkax Lipót dr. 5. Jogbölcselet története; het. 2 óra; tanár : Ludányi j Béla dr. 6. bűnvádi perrendtartás ; het. I óra ; tanár : Ludányi , Béla dr. 7. Magyar váltó-jog; het. 6 óra ; tanár : Bozóky Géza dr. j & Socialismus; het. 2 óra; tanár: Huttkay Lipót dr. 9. Kánoni ; házassági jog ; het. 2 óra; tanár: Udvardy László dr. 10. Magyar közigazgatási jog; (Folyt) het. 5 óra; tanár: Dambrovszkvlmre dr. 11. Magyar családi és öröklési jog; het. 2 óra; tanár: Csutorás László dr. 12. Római perjog; het. 2 óra; tanár: Rátvay Géza dr. • 13. Szemelvények a magyar pénzügyi jogból; het. 2 óra; tanár: FLuttkay L. dr. 14. Telekkönyvi jog~ het. 1 óra; tanár: Bozókx \ Géza dr. 15. Magyar alkotmány és jogtörténelem ; (Folytatás) het. 2 óra; tanár: Udvardy László dr. 16. Közigazgatás egysze! rűsitése ; het. 1 óra; tanár: Dambrovszky Imre dr.