A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 24. szám - Előleges (praejudicialis) büntetőjogi kérdések a polgári perben - A spanyol büntetőjogi irodalom fejlődése [9. r.]

A JOG 95 ennélfogva a rendelkező részben idézett törvényhelyek alapján az esküdtbíróság Ítélete a nevezett vádlottra vonatkozóan megsemmisítendő, s az ügyfelekkel megtartandó ujabb tárgyalás folytán, de az esküdteknek már hozott határozatai alapján, uj ítélet hozatala elrendelendő' volt. A bejelentett perorvoslatok ennek folytán tárgytalanokká válván, azok felülbirálata mellőzendő* volt Ügyvédi rendtartási ügyekben. A tömeggondnok számadásait a csődbiztos még 1903. évi márc. 19-én azzal a felhívással adta ki a panaszlott ügyvédnek mint csődválasztmányi elnöknek, hogy azok megvizsgálása iránt haladék nélkül intézkedjék és a megvizsgált számadásokat a csődbiztoshoz juttassa. Panaszlott ügyvéd, tizenkétrendbeli birói sürgetés és meghagyás dacára két és fél éven keresztül nem intézkedvén és e mulasztása által a csődügy befejezése akadályoztatván, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék öt emiatt feljelentette. Panaszlott a fegyelmi vizsgálat során előterjesztett nyilatkozatában a most emiitett késedelmezést beismerte, sőt beismerte azt is, hogy nagyfokú mulasztásait ki nem mentheti, védelmére azonban azt hozta fel, hogy nagyon el volt foglalva és hogy dijtalanul fárasztó munkát kellett teljesítenie. Azonban az általa védelemként felhozottak mentő körülményekként el nem fogadhatók, mert nem mint hitelező, hanem mint az egyik hitelező ügyvédje választatván meg a csődtörv. 106. §a alapján csödválasztmányi elnökké, az e hivatásából eredő kötelességét látszott megszegni akkor, mikor a tizenkét rendbeli felhívás és sürgetés dacára sem tett eleget a törvényen alapuló birói megbizásnak. Az ügyfele és a bíróság által reá bizott ügyben tanúsított ezzel a nagymérvű hanyagságával az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét megsérteni látszott és igy a vád alá helyezésre elégséges alap van. A budapesti ügyvédi kamara (1906. február 22-én 386/1906. fegy. sz. a.) \Y. Miklós dr. ügyvéd bpesti lakos fegyelmi ügyében következőleg határozott: A fegyelmi bíróság a további eljárást megszünteti. Egyszersmind, mint választmány, az ürdts 73. §-a alapján panaszolt ügyvédet meginti és rendreutasítja. Indokok: A fegyelmi bíróság 1,216/1905. fegy. sz. alatt, panaszolt ügyvéd ellen a fegyelmi eljárási és vizsgálatot rendelte el azért, mert panaszlott ügyvéd a B. S. és társa cég csődjében, 1903 március 19-én neki mint csődválasztmányi elnöknek sürgős megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadott tömeggondnoki számadásokra nézve, jelentését tizenkétrendbeli hivatalos sürgetés ellenére, két esztendőnél tovább be nem terjesztette. A vizsgálat során panaszlott, kihez előzőleg a fegyelmi bíróság két ízben sikertelenül intézett felhívást nyilathozatának megtételére, beadta nyilatkozatát, melynek kapcsán bemutatta a csődbiztozhoz intézett beadványának másolatát. E beadványban elődja, hogy a tömeggondnoki számadások átvizsgálása és rendszeres csoportosítása sok időt és munkát igenyelt és hogy a munka teljessége érdekében az 1905. év febr. havában benyújtott tömeggondnoki számadásokat is annak keretébe be kellett vonni, egyszersmind őszinte sajnálatát fejezi ki a hátramaradás által okozott alkalmatlankodásért. Nyilatkozata mellett bemutatja továbbá a csődválasztmány 1899. febr. 21. és 1902. aug. 3-án tartott üléseinek jegyzőkönyvét, mely azonban ezen ügy elbírálására befolyással nem lehet, minthogy itt az 1903. március 19-én kiadott tömeggondnoki számadásokról van szó. Bemutatja végül a csődbiztosnak két másik végzésén kívül azt a végzését, melylyel 1903. szeptember hó 3-án panaszlott halasztási kérelmét elutasította. Az ügy elbírálásánál nem volt figyelembe vehető a kamarai ügyész indítványának az 1,920/1905. számú indítványban kifejtett elvi okokra való hivatkozása, mert ebben a kérdésben a fegyelmi bíróság 2,216/1905. számú határozatában már állást foglalt. Nem volt elfogadható továbbá az az ugyanott felhozott érv, mely szerint a fegyelmi eljárást csak az ügyfél panaszára lehetett volna megindítani: mert a közérdekű megbízás elhanyagolása miatt elsősorban az a hatóság élhet panaszszal, mely e megbízást adta, illetve megerősítette. De figyelembe kellett venni azt, a vizsgálat során becsatolt nyilatkozat mellett 5'/. alatt elfekvő végzésből megállapítható körülményt, hogy panaszlott ügyvéd, az 1903. március 19-én kelt végzés vétele után, a csődbiztost jelentés nélkül nem hagyta, hanem 1903. július hó 11-én a tömeggondnoki végszámadások megvizsgálására és a tömeggondnoki dijak megállapítására 30 napi halasztást kért; figyelembe kellett venni továbbá azt, hogy a számadásokat panaszolt ügyvéd nagy fáradsággal újra csoportosítani, rendszeresen összeállítani volt kénytelen és igy a késedelem nagy részben a számadások hiányos összeállítására volt visszavezethető ; végül, hogy a tömegvagyon a tömeggondno!:i dijak fedezésére sem bizonyulván elegendőnek, a késedeleni JŐ! tulajdonképpen senkire sem származott károsodás. Mindezek alapján, a fegyelmi bíróság panaszlott ügyvéd eljárását nem minősítette olyannak, mely fegyelmi vétség megállapítására alkalmas volna, de tekintettel arra, hogy panaszolt ügyvéd mindazon nehézségekről, melyek a neki kiadott számadásoknak kellő időben való megvizsgálását gátolták, a csődbíróságnak számos felhívása ellenére jelentést nem tett és jelentését csakis a fegyelmi eljárás megindítása után tiz hónapra 1905. okt. 25-én, közvetlenül azon határnap előtt terjesztette be, melyre a hitelezők uj csődválasztmány választása végett összehivattak: a választmány az ürdts 73. §-ában körülirt csekélyebb kötelességszegést állapította meg és ezért panaszlott ügyvédet meginteni és rendreutasítani kellett. Azon tény, hogy panaszolt ügyvéd a fegyelmi bíróság két rendbeli felhívásra nyilatkozatot nem adott, melv mulasztásért egyébként a vizsgálat során beadott nyilatkozatában'külön bocsánatot kér, sem fegyelmi vétségnek, sem csekélyebb kötelességszegésnek nem minősíthető. A m. kir. Kúria (1906. április 21-én 220/906. fegy. sz. a.) következő határozatot hozott : A-bpesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának neheztelt határozata megváltoztattatik, panaszlott ügyvéd az 1874. evi_ XXXIV t.-c. 68. §. a) és b) pontjaiba ütköző fegyelmi vétség miatt vád alá helyeztetik, és az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: A B. J. és társa cég csődügyében a tömeggondnok számadásait a csődbiztos még 1903. évi március 19-én azzal a felhívással adta ki a panaszlott ügyvédnek, mint csődválasztmányi elnöknek, hogy azok megvizsgálása iránt haladék nélkül intézkedjék és a megvizsgált számadásokat a csődbiztoshoz juttassa; panaszlott ügyvéd, tizenkét rendbeli birói sürgetés és meghagyás dacára, két és fél éven keresztül nem intézkedvén és e mulasztása által a csődügy befejezése akadályoztatván, a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék őt e miatt feljelentette. Panaszlott, a fegyelmi vizsgálat során előterjesztett nyilatkozatában, a most említett késedelmezést elismerte, sőt beismerte azt is, hogy nagyfokú mulasztásait ki nem mentheti, védelmére azonban azt hozta fel, hogy igen el volt foglalva, és hogy dijtalanul fárasztó munkát kellett teljesitenie; Tekintve azonban, hogy az általa védelemként felhozottak mentő körülményekként el nem fogadhatók; tekintve továbbá, hogy W. M. nem mint hitelező, hanam mint az egyik hitelező ügyvédje választatván meg a csődtörv. 106. §-a alapján csődválasztmányi elnökké, az e hivatásából eredő kötelességél látszott megszegni akkor, mikor 12 rendbeli felhívás és sürgetés dacára sem tett eleget a törvényen alapuló birói megbízásnak ; tekintve, hogy az ügyfele és a bíróság által reá bizott ügyben tanúsított ezzel a nagymérvű hanyagságával, az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét megsérteni látszott és igy a vád alá helyezésre elégséges alap van : mindezeknél togva a neheztelt határozatot megváltoztatni, panaszlottat vád alá helyezni, és az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságát további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Az ex-lex előtt esedékessé vált illeték után az ex-lex tartama alatt is jár késedelmi kamat. (4,428/905. sz.) A honoratiorok hagyatékának illetékesésénél is figyelembe veendő a közszerzemény, ha ezt az örökösök a hagyatéki tárgyalás során kifejezetten elismerik. (7,073/905. sz.) Ha a férj a nejét a házasság tartama alatt közszerzeményére nézve kielégíti: a kielégítési összegtől ajándékozási illeték jár. (6,779/905. sz.) A « Thoras Chesedf> izr. egylet, habár szegény talmudistákat segélyez, az 1886. évi XXIII. t.-c. 21. §-a alapján illetékmentességet nem igényelhet, (6,586/905. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böL Csődök: A szekszárdi tszéknél Rotter Simon dunaföldvári kereskedő ellen, bej. jul. 6, fsz. aug 4, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Szászy Endre dr. — A szekszárdi tszéknél Rotter Lajos volt dunaföldvári kereskedő ellen, bej. jul. 6, fsz. aug. 4, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Szászy Endre dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Rosenzweig (Rákosi) Sámuel helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 7, fsz. au^. 4, csb. Stájer Gyula, tg. Darányi Gyula dr. — A kolozsvári tszéknél Krausz Emil volt helybeli lakos ellen, bej. jun. 30, fsz. jul 17, csb. Jékey Dániel dr , tg. Weisz Miksa dr. — A pancsovai tszéknél Slavic Zsófia helybeli kereskedő ellen, bej. jul. 20, fsz. aug. 6, csb. Gergics Károly dr , tg. Sajóviz Sándor dr. — Az egri tszéknél Klein Adolf gyöngyössi kereskedő ellen, bej. jul. 30, fsz. aug. 30, csb. Bitskey Andor, tg. Csuhay Sándor dr. — A budapesti kir. tszéknél Takács Zsigmond hagyatéka ellen, bej. aug. 25, fsz. szept 24, csb. Andorffy Károly dr., tg. Győri Lipót dr. — Az aranyosmaróti tszéknél Budai Mór dr. zsarnócai körorvos ellen, bej. jul. 23, fsz. aug. 22, csb. Zsámbokréthy Tivadar dr. — A pécsi tszéknél Lőbl Jenő dunaszekcsői kereskedő ellen, bej. jul. 31, csb. Szammer Béla, tg. Margitai Péter. Pályázatok : A sátoraljaújhelyi ibiróságnál aljegyzői áll. jun. 23 (132) — A marosillyei jbiróságnál bírói áll. jun. 23 (132) — A szatmárnémeti tszéknél aljegyzői áll. jun. 23 (132) — A csíkszeredai tszéknél aljegyzői áll. jun. 23 (132) - A lengyeltóti jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 2 ' (134) — A besztercei tszéknél aljegyzői áll. jun. 26 (134) — Az erzsébetvárosi tszéknél albirói áll. jun. 26 (134i — A sepsiszentgyörgyi jbiróságnál albirói áll. jun. 26 (134) — A kőrösbányai jhirósáo nál aljegyzői áll. jun. 27 135) — A budapesti keresk. és váltótszéknél biroi áll. jun. 27 (135) — A törökkanizsai jbirósánnál aljegyzői áll. jun. 27 (135) — A brassói tszéknél birói áll. jun. 27 (135) — A besztercei tszéknél birói áll. jun. 28 (136) — A felsőpulyai jbiróságnál albirói áll. jun. 29 (1371 — A deési jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 29 (137) — A kalocsai tszéknél aljegyzői áll. jun. 29 (137) — A zalaegerszegi tszéknél aljegyzői áll. jun. 29 (137).