A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 7. szám - Revisió vagy novella - Nemzetközi egyezménytervezet az illetékesség tárgyában tengeri hajók összeütközése esetén

28 A JOG is benne foglaltatik, hogy az, ki az esköt a meghatározott időben le nem teszi, ugy tekintetik, mintha a kinevezést el sem fogadta volna. Legutóbb a 125,000/1902. B. M. rendelet kimondja, hogy a vármegyei tisztviselők, ugy a választottak mint a kinevezettek csak az eskü letétele után foglalhatják el állásukat és hogy az eskü le nem tétele az állás el nem fogadásával egyértelmű, a 6,451 1898. összminisztériumi rendelet 2. §-ában pedig a főispán is mint olyan van felsorolva, mint ki az esküt az állami szolgálatba való felvételkor tartozik letenni. És hogy ugy a hivatali szolgálat megkezdhetésének, mint a fizetés folyósításának feltételét képezi a hivatali eskü letétele, kitűnik az' 1893: IV. t.-c. 13. §, és a bírákra nézve az 1869 : IV. t.-c. 14. §-ból, és ezen általános szabály alól csak azon eset képez kivételt, amidőn a kinevezettet hivatalos visszonyok akadályozzák uj állásának elfoglalásában. Ugyanezen álláspontot támogatja az is, hogy az 1885 : XI. t.-c. 7. §-a szerint a nyugdíj tekintetében beszámítható szolgálati időnek tekintetik azon időtartam, melyet valaki az ellátási idény megállapításától visszafelé az első hivatalos eskü letételének idejéig terjedőleg szakadatlanul és egyfolytában eltöltött. És habár az 1893: IV. t.-c. határozmányai alá — a 21. §. szerint — a főispánok nem tartoznak és külön intézkedés alá esnek, de másrészt az 1886 : XXI. t.-c. 58. és 59. §. rendelkezéseiből teljesen kiviláglik, hogy a főispánok az 1885 : XI. t.-c. rendelkezései alól csak a fizetési fokozat és nyugdíj tekintetében vannak kivéve és minden más tekintetben velők szemben is az államtisztviselőkre nézve fennálló szabályok alkalmazandók. Ami pedig az 1886 : XXI. t.-c. 57. §. b) pontjának és a 60. §. ama rendelkezéseit illeti, hogy a főispán gyakorolja mindazon jogokat és teljesiti mindazon kötelességeket, melyeket valamely törvény a főispánra ruház és hogy a főispán a közgyűlés előtt a szokott esküt teszi le: kétségtelen, hogy e rendelkezésekben bennfoglaltatik a jog és kötelesség az eskü letételére, azonban mindkettő személyes jelleggel bír, mert az az államtisztviselő, ki az esküt nem teszi le, állásáról lemondottnak tekintendő, miután az eskü letételére nem kötelezhető, ebből folyóan tehát az eskü letételére vonatkozó joga és kötelessége személyes természetűek és mint ilyenek nem téveszthetők össze a hivatali állásból és az azzal járó joghatóság gyakorlásából eredő és a közszolgálat jogi természete által körvonalazott jogok és kötelességekkel. De még a vádnak — a felhozottak alapján a kir. Ítélőtábla által el nem fogadott — álláspontja esetében is, miután a nyomozásnak adatai egyáltalán nem igazolják és erősitik meg azt a feltevést, hogy ifj. S. Imre tudomással birt volna arról, illetve, hogy a közgyűlési teremben uralkodó zaj közepette tudomást szerezhetett volna arról, hogy gróf Teleki László a közgyűlési teremben való megjelenésekor a kezében tartott papírlapról az eddigi általános gyakorlat által szentesitett szokástól eltérő módon az eskü szövegének elmondását kezdette meg, vád tárgyává tett cselekménye, a szándék és célzat hiányánál fogva, sem bírálható el a Btk. 163. §-a szerint. Ami pedig a vádnak azt a részét, helyesebben a kir. ügyészségnek azt az indítványát illeti, hogy amennyiben a bíróság a Btk. 163. íj-ában meghatározott cselekmény fenforgását meg nem állapítaná, terhelt az alispán, illetve a közgyűlés ellen irányuló kérdéses cselekménye miatt a Btk. 165. ij-ába ütköző hatósági közeg elleni erőszak büntette miatt helyeztessék vád alá : e tekintetben a vád szintén nem bir alappal, mert egyrészt a nyomozás adatai kétségtelenné teszik, hogy terheltnek cselekménye nem az alispán és nem a közgyűlés ellen irányult és mert másrészt figyelemmel a Bp. 38., illetve 325. §-ban lefektetett elvekre, vagylagos vádemelésnek helye nincs. Ezek szerint a fennforogni látszó közcsend elleni kihágásnak elbirálhatása végett, az ügynek az illetékes kir. járásbírósághoz leendő áttételét elrendelő vádtanácsi határozatnak megváltoztatására törvényes alap nem lévén, a kir, ügyészségnek felfolyamodása elutasítandó volt. Ha inditván3'i cselekmény esetén a közvádló képviseli a vádat, a sértett fél nem idézhető meg azzal a hozzátétellel, hogy meg nem jelenése esetében a vádtól elállottnak fog tekintetni. A m. kir. Kúria (1905. évi május hó 18-án, 4,886. sz.) A közvédőnek és vádlottnak bejelentett, de írásban nem indokolt semmisségi panasza folytán : Mindkét alsóbirósági ítélet a B. P. 385. §-ának 1. c) pontjánál fogva a 437. §. 5. bekezdéséhez képest megsemmisíttetik és az eljáró törvényszék utasittatik, hogy sértett félnek szabályszerű megidézésével tartson ujabb főtárgyalást és a kifejlendőkhöz képest hozzon uj határozatot. indokok: Z. Ignác a jelen ügyben magáninditvám ra jogosult fél ugyan, de az eljárás folyama alatt a vádat nem ő, hanem a közvádló ügyész képviselte. Erre való tekintettel a törvényszék megsértette a B. P. 286. §-ának rendelkezését azzal, hogy nevezett sértettet oly figyelmeztetéssel idézte meg a főtárgyalásra, hogy meg nem jelenése esetében a vádtól elállottnak fog tekintetni. Az idézésnek e módjával a törvényszék tévedésbe ejtette a sértettet a meg vagy meg nem jelenésének jogi következményei iránt, amennyiben a sértett az esetben, ha szándékában állott indítványát visszavonni, azt vélhette : hogy a célból nem kell a bíróság előtt megjelennie, mivel meg nem jelenése már önmagában az indítvány visszavonásának fog tekintetni és a vádlott felmentését fogja maga után vonni. Minthogy tehát a jelzett megtévesztés alkalmas volt arra, hogy a sértettet az inditványvisszavonás jogának törvényszerű gyakorlásában gátolja, és igy kétség merül fel az iránt hogy nem forog-e fenn a bűnvádi eljárás folytatását kizaro, a B. r. dHo. S-ának l. c) pontja alá eső semmisségi ok, ez a kétely pedig csakis ujabb tárgyalás kitűzése és a sértettnek törvényszerű megidéztetése utján oszlatható el: ennélfogva a B. T. K. 116. §-a rendelkezésének esetleges alkalmazhatása tekintetéből uj eljárás volt rendelendő. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A szelvény-bélyegilleték az osztalék esedékességétől számított 5 év alatt évid el. (7,067/904. sz.) Az állatni kedvezmények megadása esetében az illetékmentesség a már előbb kibocsátott részvényekre is kiterjed, a szelvényekre azonban nem igényelhető. (8,066. és 7,067/904. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A besztercebányai tszéknél Kuszy Józsefné zólyomlipcsei lakos ellen, bej. ápr. 27, fsz. máj. 17, csb. Lehotzky István, tg. Stefko Gyula dr. — A besztercebányai tszéknél Kuszy József kereskedő ellen, bej. ápr. 7, fsz. máj. 4, csb. Lehotzky István, tg. Stefko Gyula dr. — A miskolci tszéknél Kohn Sámuel helybeli lakos ellen, bej. ápr. 7, fsz. mái. 4, csb. Fodor Béla, tg. Szepessy Orbán dr. — A fiumei tszéknél Pfeiffer Zsófia helybeli cég ellen, bej. máj. 2, fsz. máj. 5. csb. Makianni Alajos, tg. Bakarcié András dr. — A veszprémi tszéknél Rosenfeld Jakab pápai ékszerész ellen, bej. márc. 6, fsz. márc. 19, csb. Misley Sándor dr., tg. Steinberger Lipót dr. — A csíkszeredai tszéknél Rácz Lajos hagyatéka ellen, bej. fsz. márc. 7, csb. Jerzsák János, tg. Nagy Béni dr. — A besztercebányai tszéknél Teich Arnold nagyócsai kereskedő ellen, bej. márc. öl, fsz. ápr. 12, csb. Lehotzky István, tg. Amman Arnold dr. — A szolnoki tszéknél Guttmann K. jászladányi cég ellen, bej. márc 10, fsz. márc. 20, csb. Kemény Zoltán dr., tg Schcmbek János dr. — A fiumei tszéknél Pfeffer Zsófia helybeli cég ellen, bej. ápr. 3, fsz. máj. 2, csb. Makianni Alajos, tg. Bakarcié András dr. — A pancsovai tszéknél Spahr keresztély belybeli szabó ellen, bej. ápr. 7, fsz. ápr. 25, csb. Tóth Antal, tg. Adler Artúr dr. — A szekszárdi tszéknél L. Horváth Ignácné ellen, bej. márc 5, fsz. márc. 29, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Müller Ferenc dr — A komáromi tszéknél Roditek Károly és neje ebedi lakosok ellen, bej. márc 14, fsz. ápr. 19, csb. Kéri Miklós dr., tg. Tarnai Béla dr. Pályázatok : A szabadkai tszéknél aljegyzői áll. febr 25. (31.) — A hosszúaszói jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 25 (31.) — A Karánsebesi tszéknél aljegyzői áll. febr. 27. (32) — A malackai jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 28. (33.) — A szekszárdi tszéknél aljegyzői áll. márc. 1 (34.) — A nagybecskereki tszéknél aljegyzői áll. márc. 1. (34.) Kúriai és táblai értesitések Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Áfásképp azok felkutatására —- sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Galánta M. N. dr. Mikoczi—Mikoczi nem érk. Uécsy—Adler (190-1/905. v. — ea, Wettstein) febr. 13 rmv. — Mezőtúr Sz. P. Bucsi—Csontos nem érk — Mezőtúr U. F. dr. Pádár— Pádár nem érk — Takács—Ugray érk. (186/906. sz. a. ea. Méreyi febr. 7 rendelv. — Gibacz—Gonda érk. 944'V)0G. v. sz. a. ea. Ludvig, n. e. — Nagyszombat Cs. L. Csík—Kollár érk. 2,150/9í 5. p. sz. a. ea. Fráter, 1905. ápr. 17 rendelv. — Pécs K. M. dr. Vinczeu—ügy nem érk. — Pécs R. B. dr. Bösz-Szibert (2, 82/904. ea Piukovits) febr. 8 hh. — Sátoraljaújhely R. J. dr. 1 )eutsch—Dobrovszky (5,466'904. ea. Debreczenyi) febr. 13 hh rmv. Ügyvédi irodát megvételre keresek. Esetleg ki tudna letelepedésre alkalmas helyet ajánlani ? Cimem a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményh ez a JOG hirdetései utján. Kir. közjegyzői irnok, ki már bíróságnál és ügyvédnél is hosszabb ideig működött, hagyatéki és telekkönyvi ügyekben jártas, jó Írással, havi 70—80 korona fizetésért közjegyzői vagy ügyvédi irodában vidéken alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Kellő ügyvédi irodai gyakorlattal biró, önállóan dolgozni képes ügyvédjelölt f. évi április l-re, esetleg előbb is, ügyvédi esetleg közjegyzői irodába ajánlkozik. A tót és német nyelvben jártas. Cim a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, ki a szerb és esetleg a román nyelvben is jártas, alkalmazást nyerhet méltányos föltételekkel alulirt ügyvédnél. Ajánlatok 8 napon belül küldendők Kuna Jenő ügyvédhez, Temeskubin. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolt-rakpart 3. PALLA8 RéSZVÉN*TÁRSASÁG NYOMDÁJA