A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 6. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [5. r.]

A JOG A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok (részvény­társaságok) a részvények számát és értékét a kibocsájtas előtt be nem jelentik, e miatt terhükre az illetéki szabályok 129. §-a alapján birság ki nem róható. A szóban forgó illeték részvények kibocsájtása cimén íratott elő és azért töröltetett, mert a gyár állami kedvezményben i észesittetett. A részben mérsékelt bírságot pedig a királyi pénz­ÜLíyigazgatóság azért tartotta fenn, mert panaszos részvénytár­saság a részvények számát és értékét nem kibocsájtás előtt jelentette be és 'így az illetékszabályok 129. §. a) pontja alapján előirt birság jogos. Az 1881 : XXXIV. t. c. 10. §-ának az illeték­szabályok J 29. §-ába átvett a) pontja azonban a szóban forgó esetre nem alkalmazható, mert az itt körülirt birság, csak a tör­vény •">. §-ának a), b), d), e) és f) pontjában körülirt határidők be nem tartása esetén irható elő, már pedig a részvénytársaság 3 részvények kibocsájtását és ennek adatait nem az 1881 : XXXIV. t.-c. 4. §-a alapján és nem is az 5. §-ban meghatározott határidők alatt, hanem az 1869: XVI. t.-c. 24. §-a értelmében hayonkint tartoznak bejelenteni és illetőleg azokról az illetékköteles tárgyak­ról a naplókivonatot beküldeni, amelyek az ezen törvényben, tehát annak 7. és 8. §-ában meghatározott módon esnek illeték alá. Minthogy pedig ez a szóban forgó esetre az illeték fizetési kötelezettséget és a bejelentés módját megállapító és kizárólagos alkalmazást nyerő 1869: XVI. t.-cikkben az 1881 : XXXIV. t.-c. vagy más törvények által hatályukból kivéve nincsenek, — a panasznak helyt adni és az 1881 : XXXIV. t.-c. 1U. §. a) pont­jában előirt rendelkezései pedig egyébként az 1881 : XXXIV. t.-c. vagy más birság törlését annál is inkább elrendeini kellett, mert a fennálló törvények értelmében a nyilvános számdásra kötelezett vállalatok ügymenete, amennyiben az a pénzügyi szabályokat érinti, a pénzügyi hivatali közegek által ellenőrizhető, sőt a vezető közegek az adatok beszolgáltatására rendbírság utján is szorít­hatók és így az a cél, mely más esetekben az 1881 : XXXIV. t.-c. 10. íj. a) pontjában előirt birság okául szolgál, a szóban forgó esi-tnél teljesen hiányzik. (9,158/905. sz.) A központi szövetkezetbe rendes tagokul belépett szövet­kezeteket, váltókölcsönök telekkönyvi biztosítására szolgáló váltók hátlapjára vezetett bejegyzési engedélyeikre nézve a bélyeg- és illetékmentesség (az 1898 : XXIII. t.-c. 47. alapján) megilleti. Az 1898 : XXIII. t.-c. a központi hitelszövetkezet részére és az ebbe rendes tagul belépő hitelszövetkezetek részére biztosított kedvezmények között különbséget tesz s míg 79. $-ában a köz­ponti hitelszövetkezet részére a személyes bélyeg- és illetékmen­tességet az ott megjelölt korlátok között biztosítja, addig a rendes tagul belépő hitelszövetkezetekre nézve 47. §-ában megállapítván a kedvezményeket, kijelenti, hogy egyebekben a szövetkezetek a bélyeg- és illetékszabályok általános határozmányai alá esnek. Ezekhez képest ugy a királyi pénzügyigazgatóság, mint a pana­szos is tévesen hivatkoznak az 1898 : XXIII. t.-c. 79. §-ára, mert a jelen esetben a központi hitelszövetkezetbe rendes tagul be­lépett panaszosról lévén szó, a fenforgó eset az 1898: XXIII. t.-c. 17. ij-a alapján bírálandó meg. Ennek a §-nak e) pontja értel­mében a szövetkezeti tagoknak adott kölcsönök jelzálogi biztosítá­sára nézve a panaszos hitelszövetkezet bélyeg- és illetékmentes­ségben részesül, következően ő azt a bélyeget, mely a jelzálogi biztosítással okozatos kapcsolatban áll, viselni nem tartozik. Mint­hogy pedig a váltói (I. fokozat), a II. fokozat szerinti kiegészí­tésének alapjául és egyedüli okául az illetéki dijjegyzék 98. tétel 5. jegyzete szerint éppen az szolgál, hogy a váltó jelzálogi jognak szerzése végett bekebeleztetik, kétségtelen, hogy ez a kiegészítési kötelezettség, mint a váltó jelzálogi biztosításának közvetlen ered­ménye, a panaszost annál kevésbbé terhelheti, mert a törvény kivételes rendelkezést nem tartalmazván, s így közömbös lévén az, hogy a jelzálogi biztosítás alapjául váltó vagy esetleg más okirat szolgál-er a jelzálogi biztosítás s az erre vonatkozó bélyeg­és illetékmentesség szempontjából a váltó egyéb bélyeg- és illetékmentes okirattal egy tekintet alá esik. (6,885/904. sz.) Kórorvosnak szabályrendeletileg elvesett látogatási dijak­ból eredő jövedelme IV oszt. kereseti adó alá esik. (603/905. sz.) A vasúti pályatestek adómentesítése és az azok után kivetett adók törlése és visszatérítése ügyében benyújtott pana­szok elbírálására a m. kir. közigazgatási biróság nem illeté­kes. (602/905. sz.) . i részvénytársaság, ha alkalmazottjai névsorának a kir. p, nzUgyigazgatóságnál leendő bemutatását megtagadja : 2—100 koronáig terjedő pénzbirságban marasztalható. (10,461,901. sz.) Üzleti adó kivetésénél, a behajthatatlan követelés az adó­alapból akkor is levonásba hozandó, ha a közgyűlés jóváha­gyásával a tartalékalapból fedeztetik. (14,109/904. sz.) Kivonat a Csődök Budapesti Közlöny-böL íltótszéknél Karczag ), csb. Fcitsek Gvula török­.Piv­Béla A budapesti keresk. és váltótszéknél. Kertész Matild , . r„ - f„. ánr 5 csb. Hasehtz Gyula dr.. tg. helybeli cég ellen, bej. marc. /. Tjgtf Glinther Mátyás franczfeldi Pajor Rezső dr. - A P?"«ovai tszcknél U« ^ kereskedő ellen, bej. marc. 10, •™*£jF? és tg. Perlesz Lajos dr. - A budapesti keiesk. és Tt S£ FerSt^l Semétftsz^nél Fábián Antal hely & 2ü«mes!errenen, bej. marc. 10, tf^S\^ JaS ta Popper Aladár dr. - A sátoraljaújhelyi tszéknej Kogner Jakab flvai akös ellen, bej. márc. 1, fez. márc. 15. csb terenczy bando. tg. Szíva Bé°at dr. - A szatmárnémeti tszéknél Izsák Ignác helybei, bor­kereskedő ellen, bej. márc. 13, fez. ápr. 2, csb Horváth Kenu dr tg. Sas Miklós - A kolozsvári tszéknél József DaTid gyulafehérvári lakos ellen bej márc. 1 fez. márc. 29, csb. jékey Dániel dr., tg. Porutiu Viktor dr — A nagybecskereki tszéknél özv. Gottlieb Dávidné hersei lakos ellen bej. febr. 22, fez. márc. 9. csb. Szilagi Lajos, t Sy jfi£ T - A budapesti kir. tszéknél néh. Tóthfalussy hagyatéka ellen. bej. ápr. 21, fez. máj. 19, csb. Andorffy Karoly dr . tg. Dülovics Béla dr — A budapesti kir. keresk es váltótszéknél Weisz Samu helybeli kereskedő ellen, bej. Hoselitz Gyula dr., tg. Vajda Adolf dr — A karánsebesi tszéknél Strausz Ferenc helybeli kereskedő ellen, bej márc 23 fez. ápr. 23, csb. Zana János, tg. Bradicsán Mihály dr. ­A brassói tszéknél Fink András helvbeli építőmester ellen, bej. márc. 31 fez. ápr. 21, csb Jahn Frigyes dr., tg. Theil Vilmos dr. — Az Ipoly­sági tszéknél Glockner Hermin helybeli kereskedő ellen, bej. márc. í>0 fsz ápr. 17. csb. Dabis Antal dr.. tg. Váradi Jakab dr. — A sátor­aljaújhelyi tszéknél Glattstein Mór helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 10, fez. márc. 30, csb. Görömbey Balázs, tg. Nagy Artúr dr. — A temes­vári tszéknél Menzer Mayer helybeli cég ellen, bej márc. 8, fez. ápr. 6, csb. Pavlovics Márk dr., tg. Groszman Samu dr. Kúriai és táblai értesitések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Temesvár U. M. dr. Stefanesen—Vuja (2,112/904, ea. Lábán) febr. 1 rhh. rmv. — Nagyszeben H. K. dr. Ádám—Klein (2,752/904 ea Lehoczky) febr. 1 hh. — Kiskunfélegyháza B. L. dr. Dobos— Sonnenfeld (bí3/9ll5 v. ea. Kovács Béla) febr. 1 hh. — Gyöngyös B. J. dr. Ferentsik —Ferentsik érk. 1.798/905 p. sz. a. ea. Förster, n. e. — Devecser Gy. G. Puskás —Puskás dr. érk. 1,450/905 p. sz. a. ea. Pinko­vits, n. e. — Fodor—Nay és Berger érk. 8,253/905 sz. a. ea. Adám, n. e. — Ajka és vieéke—Lőbl érk. 2,350/005 sz. a. ea. Kársa, n. e. — Deb­recen B. D. dr. Báthory—Varga érk. 9,701/905 sz. a. ea. Pecháta, jan. 31 hh. — Arad A. F Luca—Wechsler érk. 3,482/905 sz. a. ea. Vörös­martv, n. e. Ügyvédi irodát megvételre keresek. Esetleg ki tudna lete­lepedésre alkalmas helyet ajánlani ? Cimem a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan útnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Kir. közjegyzői irnok, ki már bíróságnál és ügyvédnél is hosszabb ideig működött, hagyatéki és telekkönyvi ügyekben jártas, jó írással, havi 70 -80 korona fizetésért közjegyzői vagy ügyvédi irodában vidéken alkalmazást keres. Cime a kiadó­hivatalban. Kellő ügyvédi irodai gyakorlattal biró, önállóan dolgozni képes ügyvédjelölt f. évi április l-re, esetleg előbb is, ügyvédi, esetleg közjegyzői irodába ajánlkozik. A tót és német nyelvben jártas. Cim a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, ki a szerb és esetleg a román nyelvben is lartas, alkalmazást nyerhet méltányos föltételekkel alulirt ügy­védnél. Ajánlatok 8 napon belül küldendők Kuna Jenő ügyvéd­hez, Temeskubin. Meghivás a PESTI MAGYAR KERESKEDELMI BANl a bank helyiségei­64-ik: rendes közgyűlésére mely 1906. évi február hó 17-én délután 6~órakor ben fog megtartatni. Tárgyak: V. Az igazgatóság jelentése. . ,..,2- A. te'ügyelő-bizottság jelentése, a mérleg megállapítása a nyere­ség felosztása .rant. határozat és a fölmentés megszavazása i. Az alapszabályok módosítása igazgató^ SaSár^ módosítása az ben a ^^<* & * **** 6. A felügyelő-bizottság választása^as?thatcSk)­Budapesten, 1906. évi február hó l én. Az igazgatóság. P«LLM "éaZVÉX.TifMMÁO NrOMOÁjA BUOWE8T A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. stuler Mor dr V., Kálman.utca_16._ v _ Rudoll.raRpar: 3>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom