A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 6. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [5. r.]

A J ság, hogy az előző tárgyalás óta a régi tjkvbpl uj tjkvi szá­mok keletkeztek, melyekben foglalt ingatlanok azonban már átadás és illetékezés tárgyát képezték s a bekebelezés ennél­fogva ezekre is kiterjesztendő. A tkvi hatóságnak van már utasítása arra nézve, hogy a végzésben a parcellák helyrajzi számok szerint felsoroltassa­nak, ami igen üdvös intézkedés, bár sok darabból álló birtok­testeknél nagy munkatöbbletet okoz. Ugyanezen munkatöbb­letet a kir. közjegyzőre és a hagyatéki bíróságra is róni feles­leges, azonban szükséges a tárgyalási jkvek vezetése tekinte­tében az A és B sorszámok szerinti felsorolást kötelezővé tenni, mi az általa elérni kivánt cél tekintetében ugyanannyi ered­ménynyel jár, s ép ugy megjelöli, hogy hány darab parcella képezte tárgyalás és átadás tárgyát. Kivétel csak ott van, hol egy sorszám alatt a tjkvbe több helyrajzi szám foglaltatik, mely esetben szükséges a helyrajzi számok külön felsorolása. A tkvi hatóságok tehát utasitandók lennének, hogy a tárgyalás napja óta, mikor a kir. közjegyzőnek utolsó alkalma volt meggyőződni arról, hogy a leltár és a tkvi állapot össze­vágnak-e, lejegyzés folytán keletkezett uj tjkönyvekben is foga­natosítsák az örökhagyóra vonatkozó rendelkezéseket, mivel természetszerűleg az ezekben foglalt ingatlanok is átadás tár­gyát képezték, bár azok felsorolása az átadó végzésben még nem is volt lehetséges. A hagyatéki bíróságok utasitandók lennének, mivel e tekintetben nagyon eltérő a gyakorlat, hogy az átadó végzés­ben jelezzék a tárgyalási jkv keltének napját s az ingatlanokat a tárgyalási jkv és tkvi kivonat alapján A) és B) sorszámok szerint irják körül. Az örökösödési eljárás keretében a tárgyalási jkv veze­tésére nézve elrendelendő lenne az ingatlanok részletes megje­lölése, olyképen, hogy a tjkv száma, a birtoklapi sorszámok és a tulajdonos bevezetési sorszáma is előadassék, mely utóbbi körülmény a névazonosságnál igen fontos lehet a személycsere elkerülése végett. A hagyatéki eljáráson kívül a tkvi kérvények elintézése­kor is előfordulhat oly eset, mint fentebb emiitettem. A szer­ződésben felsoroltatik az átruházás tárgya, pl. <tas X—i 3. sz. tjkvben 1 -10. sorszámok alatt felvett külsőségből B 4. alatt eladó nevén álló illetőség.-/) Eszerint azon 3-ik számú tjkvben felvett összes parcellákbeli illetőség képezte átruházás tárgyát. A bekebelezési kérvényben vevő kéri a tkvi hatóságot, hogy eladónak a 3-ik száma tjkvben felvett birtokilletőségére a tulajdonjogot vevő javára a csatolt adásvevési szerződés alapján kebeleztesse be. Megtörténhetik, hogy midőn ezen kérvény a tkvi ható­bocsánatot kért, e közben maga magát három ízben száján ütötte s egy vasárnapon át a kalodában ült, miközben a vá­rosi szolga az elitélt megbüntetését a városban hirdette. Az istenkáromlást igen szigorúan büntették. A családfő­nek, gyermekeire s cselédjeire kellett ügyelnie, hogy ne ká­romkodjanak, s ha az illető a családfő intő szavára nem haj­tott s ez a hatóságnak be nem jelentette, ő maga lett meg­büntetve. Az istenkáromlók rendszerint egy pár vasárnapon át az isteni tisztelet tartama alatt a templom udvarán felállított kalo­dában lettek elzárra. De ennél sokkal szigorúbb büntetéseket is szabtak a visszaeső istenkáromlókra. 10. Fische (hideg vizbe való mártás, mezítelenül, nézők előtt). 11. Füsse und Hánde brechen. 12. Hande abhauen. 13. Galgen (akasztás). 14. Strang (akasztás). Az akasztást a legmeggyalázóbb büntetésnek tekintették s hogy az emberek a bitót nemcsak a meggyalázás helyének, hanem a megtorló igazságszolgáltatás eszközének is tekintsék, az akasztófát nyilvánosan és ünnepélyességgel egybekötve állí­tották fel, illetve készítették. A céhek dobszó mellett zászlók­kal vonultak ki s a kifaragandó bitón az első vágást a városi tanácsnak egy kiküldött tagja tette. tű. Geldstrafe (pénzbüntetés). Az isteni tisztelet tartama alatt korcsmákban, de még magánházakban sem volt szabad szeszes italokat kimérni. Ezt a drabantok (rendőrség) ellenőrizték. 1577-ben Körmöcbányán a korcsmáros és vendégeire lü—10 irtnyi bírságot mértek és minden vendég ezen felül még egyszer annyit fizetett, amennyi árát megivott. 16. Glühende Zangen (izzó harapófogó.) Ezt a büntetést a kerékbetörés előtt mint súlyosbítást alkalmazták, a bakó ugyanis izzó fogóval csipkedte az elitéltet. O G 43 sághoz érkezik, már eladó neve nemcsak a 3-ik számú tjkvben létezik, hanem időközi lejegyzések folytán van még pl. 2 par­cella a 422. sz., 3. parcella a 423. sz. újonnan nyitott tjkvek­ben s az eredeti 3-ik sz. tjkvben már csak az 1 — 3., 7. és 10. sorszámú parcellák foglaltatnak. Jóllehet a kérvényhez csak a 3-jk számú tjkv említtetik, de mert az átíratást a csatolt szerződés alapján annak értelmében kérik és a szerződésben legalább sorszámok szerint fel vannak sorolva az ingatlanok, miből kitűnik, hogy a vevő 10 parcellát vett meg. a bekebe­lezés hivatalból kiterjesztendő a lejegyzés folytán keletkezett 422. és 423. sz. tjkvekbeli illetőségekre is, bár ezen tjkvek át­írása nem kérettetett, mert a vevő ezek időközi keletkezésé ­ről nem szerzett tudomást. Az időközi lejegyzések tehát, melyek a szerződés keltétől keletkeztek, itt is hivatalból figyelembe veendők lennének. ^— X A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban. Irta DIÓSZEGI GYŐZŐ dr., borosjenői kir. albiró. (Folytatás.)*) A jogi oktatásügy javításának továbbá hatalmas eszköze a helyes tanulmányi és vizsgarend létesítése. A tanulmányi és vizsgarend különböző, de egymással szorosan összefüggő dolgok, ugy hogy egyiket a másikra tekintet nélkül helyesen szabályozni nem lehet. A vizsgarend reformja maga után vonja a tanulmányi rend reformját is, mert természetes, hogy amely tárgyakból egyik vagy másik alapvizsgán vizsgázni kell, azt a tárgyat lehetőleg a vizsgát közvetlenül megelőző évfolyamon kell hallgatni is. Az elméleti jog- és államtudományi állam­vizsgáról és jogi oktatásról 1902. évben közzé tett miniszteri előadói tervezet uj tanulmányi és vizsgarendet helyez kilátásba, de a jogi oktatásról és jogi vizsgákról szóló törvénytervezettől különállóan, rendeleti uton kivánja a tanulmányi és vizsgaren­det szabályozni. Szerény nézetem szerint, ha nem is az egész tanulmányi és vizsgarendet, de legalább annak főbb elveit törvénybe kellene iktatni, mely törvény a jogi oktatás egész mezejét felölelné, hogy valahára egységes és némileg állandó szabályozás alá vegyük a jogi oktatás ügyét, mert a rendeleti uton való szabályozás hézagos és ideiglenes szokott lenni. Már pedig kívánatos volna, hogy a folytonos toldozgatásnak és ingadozásnak egészen vége legyen. De lássuk azokat a főbb szempontokat, melyeket az uj tanulmányi és vizsgarendnek szerény nézetem szerint feltétlenül figyelembe kell vennie. E *) Előző közlemény az 5. számban. 17. Haare absehneiden. 18. Zopfe absehneiden. A hajnak vagy szakálnak kitépését a testcsonkitás egy nemének tekintették. 11). Kettenstrafen (keresztbe láncolás, mely alkalommal a bűnös jobb kezét bal lábával és bal kezét jobb lábával szo­rosan összekapcsolták). 20. Kirchenstrafen (az ekklezsia megkövetése, a tem­plomban történt, rendesen vasárnap délelőtt, sokak jelenlété­ben, még pedig szőrruhában, mezítláb és hamus fejjel). 21. Kopf aufstecken (a bűnösnek fejét elül, álla alá tett hegyes fával fölpeckelték). 22. Lasterstein (pellengér, — rendesen kőoszlop, — a bűnöst hátrafacsart kezeivel és lábaival oda kötötték). 23. Prügel-Strafen. 24. Schilling. 25. Stroh-Kránze. Ezekre vonatkozóan annyit constatálhattam, hogy a paráz­nálkodó leányt fején sza'makoszoruval, dobszó mellett mutogat­ták a városban. Egy másik esetben egy paráználkodó párt nyilvánosan karóhoz kötötték ki, szalmakoszoruval megkoszorúzták s nyil­vános megvesszőztetéssel sújtották és végre a városból kiuta­sították. Itt megjegyzem még, hogy Körmöcbánya városi hatósága 1676-ban elrendelte, hogy felnő.t leányoknak nem szabad csipkeverés^el foglalkozni, mert — amint mondja a rendelet — ilyen könnyű munka mellet csak paráználkodnak; ellenben kötelességükké tétetett, hogy szolgála ba áljának. A rendőri szabályzat szerint Körmöcbánya polgárainak élet- és vagyonvesztés terhe alatt tiltva volt csavargóknak és paráználkodóknak szállást adni. Szigorúan üldözték a játékosokat is. Egy 1646-ból eredő pénztári könyvnek a boritékára reá ragasztva találtam £&

Next

/
Oldalképek
Tartalom