A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - A nemi fajtalanság törvénykezési jelentősége [Könyvismertetés. 2. r.]

A JOG m a felperesre vonatkozóan még 24 kor. t>4 f.-rel kedvezőtlenebb az ezen perben elkészített mérlegnél. Ugyanezért még egy ujabbi szakértői meghallgatás, mint felesleges mellőzendő volt. A pozsonyi kir. Ítélőtábla (1905. május 31-én 771. I'. sz. a ) következő iiélétét hozott : Az elsőbii-óságnak ítéletét helybenhagyja annyiban, amennyibeh a felperes keresetbe vett követelésével részben elutasittatott. Ugyanazt az ítéletet egyéb rendelkezései tekintetében megváltoztatja, a felperest keresetével egészen elutasítja s végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy az alperesnek 3íd8 K. 90 f. per és 59 K. 30 f. felebbezési költséget 15 nap alatt megfizessen. Indokok: Az A) alatt becsatolt közjegyzői okirat tartalma szerint felperes és az alperes, szappangyártás céljából 1900. évi augusztus hó 1-2-én közkereseti társaságot alkotlak, a szerződést azonban az E) alatt felmutatott okiratban fogytáit egyességhez képest, már 1902. évi július hóban felbontották, megállapodván egymás között akként, hogy az üziet felszámolandó lesz, az alperesnek pedig sem személyesen, strri más által nem szabad az üzletet folytatnia. A felperes felhozván, hogy az alperes a szappangyáitást és annak elárusitását az É) alattiba felvett kikötés dacára maga folytatta és folytatja, s e szerint ő meglett tévesztve alperes által akkor, midőn az E) alattit elfogadta, annak kimondását kérte, hogy az A) alattival szabályozott szerződés az abban kitett időig hatályában fennáll. Kérte továbbá, hogy a szerződés értelmében 1903. január 1-éig reá jutott s ezentúl reá jutandó nyereségjutalék kiadására az alperes köteleztessék. P. 1.. tanúnak P. M. előadásával támogatott vallomásából kitünőleg a felperes beleegyezett abba, hogy az E) alatti egyezség hatályon kivül helyezettnek tekintessék, minélfogva ez az egyezség a felek közt fennforgó jogvisszony elbírálásánál s annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy jogos alapon nyugszik-e a felperes keresete, figyelmen kivül volt hagyandó. Minthogy pedig a feleknek előadásából kétségtelen, miszerint mindeniküknek az volt célja, hogy a köztük fennforgott torzsalkodásokra való tekintettel a társas visszonyt megszüntessék, s megkapják azt ami a társas visszony megszüntetéséig nyereségjutalék fejében őket megillette, amit különben az a körülmény is bizonyít, hogy beleegyeztek abba, miszerint az 1903. évi január hó 1-éig mutatkozó üzleti nyereség P. L. és P. M. szakértők közreműködése mellett állapittassék meg; minthogy továbbá a szakértők a mérleget el is készítették, s felperesre esett nyereségjutalékot meg is állapították ; minthogy a felperes az akként javára kimutatott üzleti nyereséggel meg nem elégedve, választott bíróság elé kívánta vinni ügyét, amibe az alperes is beleegyezett ; minthogy végre a felperes csak 9 hónapon át vett részt az üzleti életben, s teljesítette azokat a kötelezett égeket, amelyek a szciződés értelmében őt terhelték, ellenben 1903. évi január 11-e óta már részt sem vett az üzleti életben, nyilvánvaló, hogy a társas visszonyt a felek végérvényesen megszüntették, következőleg annak újból való felvételét egyoldalulag egyik fél sem követelheti. Ezek szerint a felperesnek egyedül ahhoz lehetne jogos igénye, hogy az 1900. évi augusztus 12-től 1903. évi január hó l-ig terjedő időben folytatott üzletből reá eső nyereségjutaléknak kiadását követelhesse. Tekintve azonban, hogy a perben meghallgatott szakértő véleménye szerint az említett időben csakis •1,664 K. 02 f-t tett ki az üzleti nyereség, felperes pedig az ebből reá eső fele részre nézve már kielégíttetett, amennyiben az alperestől előlegként 939 K.-t vett fel; tekiutve továbbá, hogy a szakértő által beterjesztett munkálatok támpontot sem nyújtanak arra a feltevésre, hogy az alperes is kivetTe a maga nyereségjutalékát, s hogy e szerint az előleg felperes terhére nem volna betudandó; a felperes keresetének jogossága el nem ismerherő; miért is az elsőbiróságnak ítéletét elutasító részében helyben kellett hagyni, egyéb rendelkezéseit illetőleg pedig megváltoztatni, felperest keresetével egészen elutasítani, s mint pervesztest a perrendtartás 251. §-a értelmében a per és felebbezési költségnek megfizetésére kötele/ni. A m. kir. Kúria (1906, okt. hó I6rán. 1,114. V. sz. a.) következő íteletet hozott : A kir. Kúria a másodbiróság ítéletét indokai alapján annyival inkább helybenhagyja, mert keresetének alapját, hogy t. i. a pere? felek között fennállott társas üzlet 1903. január hó l-ig oly nvereséggel végződött, s illetve, hogy az akkor mutatkozott vagyoni állapot olv összegre rúgott, amelynek felperest illető fele része az általa felvettnek elismert 939 K. összegnél nagyobb összeget tesz ki, a felperes tartozott bizonyítani, erre nézve pedig a szakértő véleményén kivül más bizonyítékot fel nem hozott és mert valamely közkereseti társaság feloszlása esetében a tagok egymás iránti igényei telszámolás nélkül is tisztába hozhatók lévén, a jelen esetben nem gátolja a felek közötti vagyoni igényeknek elintézését az a körülmény, hogy alperes az általa folytatott üzletet fel nem számolta. Bűnügyekben. A vádlottat a tőle külön háztartásban élő és férjezett voltánál fogva nagykorú leányával szemben a házi fegyelem joga már nem illette meg, arra a cselekményére tehát, hogy ama leányát tettlegesen bántalmazta s ez által rajta könnyű testi sértést okozott, a B. T. K. 313. § a nem alkalmazható. A m. kir. Kúria (1906. évi október 17 én 9,2-14-1900. B. ; ^. a.) a könnyű testi sértés és a becsületsértés vétsége miatt j vádolt V. Pál és társa elleni bűnügyben kö\etkezö végzést iiozott: A semmisségi panasznak a B. P. 385. §. L ai pontjára alapított része visszautasittatik, a másik része elutasittatik. Indokok: A kir. törvényszéknek másodfokú ítélete ellen V. I P. védője a B. P. 385. §>. 1. a) és c) pontja alapján jelentett be i semmisségi panaszt azért, mert a védettjének cselekménye nem bűncselekmény és mert a védettjének, mint apának joga volt | kötekedő leányát megtaszitani. Minthogy a B. P. 43<i. és 390. ij-ainak egybevetett értelme szerint a semmisségi okot, mely j miatt a semmisségi panaszt használják, világosan meg kell jelölni, a védő bejelentéséből pedig a védelemmel és a valóknak elfogadott tényekkel való egybevetés mellett sem ismerhető fel a B. P. 385. §. 1. a) pontja alapján semmisségi okul érvényesíteni kivánt az a tény vagy törvénysértés, melynélfogva V. P. terhére könnyű testi sértés vétsége cimén vád alapjául szolgáló tett bűncselekmény lényálladékát meg nem állapítaná : a semmisségi panasznak ezt a részét, mint semmisségi ok megjelölése nélkül használtat, a B. P. 434. $?• 3. bekezdése értelmében vissza kellett utasítani. Ugyanazon perorvoslatnak a B. P. 385. §. 1. c) pontjára fektetett része mint alaptalan, a B. P 437. §, 4. bekezdése értelmében utasíttatott el; mert a vádlottal a tőle külön háztartásban élő s férjezett voltánál fogva nagykorú leányával szemben, a házi fegyelem joga mar nem illette meg, arra a cselekményére tehát, hogy ama leányát tettlegesen bántalmazta s ez által rajta könnyű testi sértéstokozott, a B. T. K. 313. §-a nem alkalmazható. Hatóság elleni erőszak esetében a Kúria megsemmisíti az alsóbiiósági ítéleteket, mert az alsóbiróságok nem állapították meg, hogy azt az erdőőrt, kivel szemben vádlott veszélyes fenyegetést használt, feleskették-e azon erdők területén való alkalmazása céljából is, amelyek területén a cselekményt elkövették. — Szükséges a veszélyes fenyegetést tartalmazó kifejezéseknek a megállapítása, valamint azon ténykörülményeknek, melyekből okszerűen következtethető, hogy vádlott a hatósági közeget a Btk. 165. és 167 tj-aiban meghatározott veszélyes fenyegetéssel illette. (A m. kir. Kúria 1^06 október 23. 94021(6. tz. a. IV. Bt.) Hatóság előtti rágalmazás csak akkor forog fenn, ha a bíróság megállapítja azt a ténybeli körülményt, melyből világosan következtethető, hogy a vádlottnak vádja valótlannak bizonyult. Nem forog fenn akkor, ha pótmagánvádló a BP. 326. §. 2. p. értelmében az ellene emelt vád alól bizonyíték hiányából menttetett fel. (A rrt. kir. Kúria 19C6 október 19. 9200/Hl 6. sz. a. IV. Bt. A magánokirathamisitás feltételezi, hogy az, kivel szemben az okirat használtatik s ki annak alapján jogokat szerezni kiván, megtévesztessék ; ez a megtévesztés ki van zárva ott, ahol a másik fél tudja) hogy hamisitványnyal van dolga. (A m. kir. Kúria 1906 március 7. 2353/906. sz. a. I. Bt.) Habár a kereskedőnek az a kötelesége, hogy a cselekvő és szenvedő vagyoni álapotát feltüntető mérleget minden évben tartozik készíteni, rendszerint akkor következik be, ha üzlete legalább 1 teljes naptári évig állott fenn, mely naptári év január l-jével kezdődik és decemben 31-ével végződik, mindazonáltal tekintve, hogy az üzlet 1902 január 11 én vette kezdetét és csődnyitás folytan 1903 december 2 -án szűnt meg s ekként majdnem 2 évig tartott, a kir. Kúria a mérleg készítésének elmulasztását a Btk. 416 §-ának 3. pontjába ütközőnek találta. (A m. kir. Kúria 1906 október 9. 9001/906. sz. a. III. Bt) A váltók általános forgalmi képesség folytán önálló értéket képviselő okiratok s igy azok forgalmi értékét képező ingó dolgok lévén, lopás tárgyát s a bennük kifejezett értékek annak minősítő körülményét képezhetik. (A m. kir. Kúria 19(16 március 11. 2659. sz. a. IV. Bt ) Vádlott házőrző ebe az állomáson egy hordó feladása végett megjelent sértettet megharapta, minek következtében sértett nyolc napon tul gyógyult sérülést szenvedett. Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége forog fenn, mert vádlott gondatlanul járt el, midőn a vasúti állomáson, tehát a közönség használatára szolgáló helyen tartott házőrző kutyára nézve semmi ovóintézkedést nem tett abban az irányban, hogy az a közönség testi épségét ne veszélyeztesse. (A m kir. Kúria 1906 október 17 9143/906. sz. a. IV. Bt.) Jogesetek a kolozsvári királyi ítélőtábla gyakorlatából. Rendezi és közli TÓTH GYÖRGY dr, tanácsjegyző. 1880: XLV. t.-c. ismételt tagosításnak nincs lielye. Szám: 769/1900. Az egy izben már tagositott határ másodszor nem tagositható s egyes határrészek részleges tagosítása sem engedhető meg oly esetben, ha az első tagosítás alkalmával az egyes birtokosok birtokaikat, jutalékaikat több fordulóban ugyan, de minden fordulóban egy tagban kapják ki, mert ÍZ1880;XLV. t.-c. és illetőleg Í892: A'AYf-' olv intizkedist nem tartalmaz-