A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 50. szám - A Berczelly-féle 1880. évi ügyvédi rendtartási javaslat [3. r.]

A JOG 365 tás a visszavásárlási jog gyakorlása, s a vételár visszafizetése esetében a vételárra terjedne ki, mint a mi az ingatlan helyébe lépett. Annak azonban, hogy a visszavásárlási jog gyakorlását az említett 15 nap alatt megengedjük, ellene mond az, hogy a törvényben erre alapot nem találunk s erre az álláspontra csak állandó joggyakorlat alapján helyezkedhetnénk. Részletesebben e kérdéssel, valamint azzal sem foglalkozom, hogy a visszavásárlásra jogosított a vételár fölosztásánál minő igényt érvényesíthet r Mert mindezek nem tartoznak szorosan tárgyamhoz. A fentebb előadottakból eléggé nyilánvaló, hogy a vegrehajtás ugy a visszavásárlási, mint az elővásárlási jog gyakorlására jogosítottnak és a tkvi bejegyzéssel biztosított bérlőnek is igényeit veszélyeztetheti, mindezek tlivi bejegyzéssel biztosított jogaikban sértve lehetnek; de e fogóknak személyes s nem tulajdonkénéin dologjogi jellegénél fogva, oly dologi jog sértéséről, mely a végrh. törv. Í68: §-a alapján indítható kereset alaposságához szükséges, szé> nem lehet. Az emiitett jogosítottak tehát e törvényszakasz alapján perrel fel nem léphetnek. (Folyt, köv.) ' • Belföld. A Berczelly-féle 1880 évi ügyvédi rendtartási javaslat. \S (Befejező közlmény.) Az XI. fejezet-az ig miniszternek legfelsőbb felügyeleti jogát tárgyalja és közelebbről szabályozza az Üfdt 34. £-ának határozatait. A miniszter bármikor megvizsgálhatja a kamara ügy- és pénzkezelését és biztost küldhet ki a közgyűlésre, aki az ő nevében intézkedik. Követelheti a közgyűlési határozatok beható indokolását és beszüntetheti, vagy feltételekhez kötheti azok végrehajtását; megsemmisítheti a kam. választásokat: uj választásokat rendelhet a 3 év letelte előtt és intézkedhetik, hogy az igazságszolgáltatás és az ügyvédi kar érdekei megóvassanak és az ügyvéd, valamint a kar állásának emelésére irányuló törekvések sikerre vezessenek. (!) A XII. fejezet tárgyalja az ügyvédek felelősségét (fegyelmi eljárás). A 100. §. a fél panaszjogát ellentétben az Ürdts. 72. ^-ával — 3 évre terjeszti ki, ellenben a kamarai és kir. ügyészek és a többi hatóságok panaszának elévüléséről nem rendelkezik és azok tekintetében elévülést nem ismer. A 101. §. tárgyalja az ügyvédjelöltek és ügyvédgyakornokok, továbbá az ügyvédek fegyelmi vétségeit Ilyent k az előbbieknél beállanak, ha főnökük utasításait hanyagul vagy éppen nem teljesitik, iránta tiszteletlenül viselkednek vagy botrányos magaviselet tanúsítanak. Fegyelmi vétséget követ el azon ügyvéd, a) aki e törvény határozatait megszegi, b) aki a közgyűlés vagy az elnök által reá rótt teendőket ismételve hanyagul vagy éppennem teljesiti (I), c) aki a közgyűlésen lármásan vagy illetlenül viselkedik, d) aki az ellenfél irányában megítélt költségek egy részét felének felajánlja, e) aki ügynöki és alkuszi teendőket végez, /) aki könyveit rendetlenül (?!) és irodáját hanyagul (?!) vezeti, g) aki zugirók beadványait signálja, dolgozataikat javítgatja, nékik jogi tanácsot vagy véleményt ád, titkos üzelmeiket előmozdítja, vagy cselekedeteiket palástolni törekszik; továbbá az Ürdts. 57. $-a eseteiben. Az ügyvédjelöltek és gyakornokok büntetése a 102. szerint első fokban a feddés, másodfokban 5 — 200 frt pénzbírság, harmadfokban a gyakorlatnak 6 — 6 évre való felemelése és utolsó fokban, törlés vagy nem bocsátás az ügyvédi vizsgára, illetve a kamara lajstromába való beiktatás megtagadása Az ügyvéd fegyelmi büntetése I. fokban az Írásbeli feddés, II. f. 30 - 1,000 frtig terjedhető pénzbírság, III. f. felfüggesztés 1 —2 évre, IV f. az ügyvédség gyakorlásának elvonása. A vétség ismétlése esetén az I. f. büntetés többé egyáltalán nem, a többiek csak fokozott mérvben alkalmazhatók. A pénzbirságnak be nem hajthatása esetére az ügyvédjelöltek és gyakornokoknál a gyakorlat ideje akkép meghoszszabbitható, hogy 2 fit egy napra számíttatik. Az ügyvédek szintén az ügyvédség gyakorlásától addig lesznek felfüggesztve, (de itt már egy nap 10 frttal értékeltetik), míg a bírság törlesztve nincsen. Jogorvoslat ki van zárva, de a hátralék kifizetésével a felfüggesztés hatályát veszti. A XIII. fejezetben egy uj intézménynyel: az ügyvedbirosaggal találkozunk.*) Ennek elnöke a kamara területén székelő *) Némileg hasonlít P o 11 á k kamarai bíróságához. I törvényszék elnöke, tagjai pedig egy az íg. miniszter által kinevezett rendes és pótbiró és egy a kamara választmánya által I a kamara tagjaiból kirendelt rendes és póttag. Ezen bírósága törvényszék egy másik tagja által vezetett vizsgálat alapján ítej letet hoz, mely ellen fokozatos felebbezésnek van helye. Az j ítélkezés tárgyait képezik az ügyvéd és fele közti azon viszálykodásuk, melyek az Ürdts. 44., 46. és 48. és a javaslat 73., 75., 76. §ij-aiban foglaltatnak. Amennyiben a tárgyalás folyamán fegyelmi jelenségek is merülnének fel, az iratok az eljárás befejeztével a kamarához lesznek áttéve. A bíróság eljárását külön rendelet szabályozza. A XIV. fejezet a fegyelmi bíróságról tárgyal, legnagyobb részt a jelenlegi Ürdts. keretében, de a következő eltérésekkel. A 107. §. egy külön — a kamara elnökén vagy alelnökén kívül 4 rendes és í- póttagból álló fegyelmi bíróságot és másodfokú bíróságnak a Kúriát teljességében rendeli. (?l Az I. fokú bíróság tartozik a Kúria utasításait feltétlenül végrehajtani. A Kúria fegyelmi tanácsának tagjait az lg. miniszter nevezi ki a tanácselnökök és rendes bírák sorából. A 109. §. egyező az Ürdts. 76. §-ával ; a 1 10. ^. szerint ha az ügyvéd időközben közhivatalt nyert vagy közjegyzővé kineveztetett és a kamarai lajstromból ez okból kitöröltetett, fegyelmi iratai uj állásának illetékes fegyelmi hatóságához átteendők, mely azonban ezen javaslat határozatai szerint köteles eljárni. A 111—112. SS- correspondeálnak az Ürdts. 77-/8. SS-aival; uj intézkedés a birókiildés a fél kérelme, vagy a fegy. bíróság megkeresése folytán azon esetre, ha az elnök, alelnök vagy annyi tagja a bíróságnak érdekeltek, hogy ez meg nem alakulhat. A biróküldést az lg. miniszter rendeli el. A 113. S- szerint a kamara területén székelő k. ügyész, az illetékes kir. főügyész és a min. biztos a fegyelmi panaszokat és iratokat bármikor betekinthetik és a fegyelmi bírósághoz -— minden tekintet nélkül a kamara ügyészének indítványára (! r) — inditványt tehetnek a panasz visszautasítása, az eljárás megindítása vagy beszüntetése iránt, végtárgyalás kitűzésére, felmentés vagy büntetésre nézve. A min. biztos — amennyiben nem kir. ügyész — ezen indítványokat az illetékes kir. ügyész vagy főügyész utján terjesztheti elő, — és mindannyian felebbezési joggal is bírnak. A panasz — a 114. szerint rendszerint írásban benyújtandó, de szé'val is előterjeszthető a kamara elnökénél, a kir. ügyésznél, főügyésznél és az I. f. bíróságok vezetőinél, akik erről jegyzőkönyvet felvenni és azt a fegy. bírósághoz beküldeni tartoznak. Ha az Írásbeli panasz nincs ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyezve, a panaszos azt 2 tanú előtt aláírni vagy aláírását hitelesíttetni tartozik. A panasz a kamara fegy. bíróságához intézendő; de ha csupáncsak a kamarához vagy a választmányhoz intézett is volna, az vissza nem utasítható, hanem az illetékes bírósághoz átteendő. A 1 15. §. kötelezi minden közhatóságot arra, hogy a kamarának jelentést tegyen, amidőn ügyvéd által elkövetett valamely visszaélésnek nyomára jött. E jelentés a 116. S szerint, az ügyésznek az elnök részéről 48 órán belül indítványtétel céljából kiadatik. Az ügyész köteles indítványát 8 napon belül megtenni, mire az elnök ujabb 48 órán belül előadót rendel, aki az ügyet a fegy. tanács zárt ülésében előadja. A fegy. bíróság ítélete a panaszt mint alaptalant elutasíthatja, illetékesség hiánya esetén azt az illetékes hatósághoz átteszi ; csekélyebb szabálytalanságok esetén az ha • tokát az elnökhöz feddés céljából átteszi. A panasz jogosultsága esetén és ha a tényállás kiderítése céljából vizsgálat szüksége fenn nem forog, a végtárgyalás lesz kitűzve és ha a vádlott meghallgatása szükségesnek találtatnék, ugy ez záros határidő és 10—100 frt bírság terhe mellett erre felhivatik ; esetleg amennyiben a tényállás előzetes uzsgálat nélkül nem volna kiderithető, ennek eszközlésére egy kamarai tagot, aki nem lehet tagja a fegy. bíróságnak, a szükséges utasítások mellett vizsgáló biztosul kiküldi. A biztos működése megkezdése előtt fogadalmat tesz, illetve azt 2 tanú előtt aláírja és a fegyelmi bírósághoz beküldi. A fegyelmi bíróságnak fenti határozata a 118. §. szerint 8 napon belül a kam. ügyészének, panaszosnak és a kir. ügyésznek lesz kézbesítve, kik ez ellen 8 napon belül leifolyamodással élhetnek; a fegyelmi határozat a vádlottnak, illetve gondnokának is szo/gaóiró utján (?) kézbesittetik. Fel1 folyamodással nem élhet. Ha vádlott a panasz felett nyilatkozott, ugy az az ügyésznek további eljárás végett ki lesz adva. Ha vádlott nem nyiJ latkozott, a bírság ki lesz szabva és vagy uj záros határidő, ujabb jogkövetkezmények terhe mellett kitűzve, vagy a vizsgá' lat, vagy a kam. ügyészének ujabb meghallgatása után a vég-