A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 4. szám - A gyakorlatiasság hiánya jogi oktatásunkban [3. r.]

32 A JOG Irodalom. Iparjogi Szemle. ll\ cimü havi folyóirat első száma tekszik előttünk, mely az ipar és a kereskedelem eszmei javainak, az üzleti tisztességnek, a találmányi-minta-védjegyoltalomnak, irodalmi és művészeti szerzői jognak stb. szolgálatát tűzte ki programmal. Bár a jogélet jelentőségben folyton növekszik, — mégis a törvényhozás, a jogszolgáltatás messze elmaradt éppen ezen a téren a gyakorlati élet igényei mögött. A magyar Iparjogvédelmi Egyesület az uj folyóirat kiadója, — felelős szerkesztője: Fazekas Uszkár dr. az egyesület titkárja, — az ^Iparjogi Szemle* utján az érdekelt széles köröket kívánja első sorban tájékoztatni, amelyek eddig saját érdekeltségüket sem ismerték. A további cél, amelyet az egyesület e közlöny kiadásával követ, a kívánatos reformok egész sorozatának gondos előkészítése. Az öt ivre terjedő első szám tetszetős külsejével, mint tartalmának változatosságával igen kedvező benyomást gyakorol. Az első cikk egy nagyfontosságú kérdést, államjogi szuverénitásunkat fejtegeti az ipari jogvédelem terén. Ranschburg Viktor a berni szerzői jogiegyezményhez való csatlakozásunk előnyeit fejtegeti • Back Frigyes dr. az ipari kártérítési judikatura terén uralkodó jogbizonytalanságról cikkez; Fazekas Oszkár dr. az árjegyzékekre és katalógusokra vonatkozó szerzői jogról nyújt érdekes és minden laikus számára érthető fejtegetéseket; Radvány Vilmos dr. a végeladások körül tapasztalható visszásságokat ismerteti. Az önálló cikkeken kivül számos állandó rovat változatos közleményei teszik a lapot minden intelligens ember számára szórakoztató és tanulságos olvasmánnyá. Nem kevesebb, mint tizenhét hazai és külföldi jogeset van feldolgozva e számban. Többek között egy keresk. miniszteri határozat, amely a tisztességtelen versenyről és egy kúriai döntés, amely a közpályázatokról szól. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület hatékonyabb eszközt üdvös eszméinek propagálására, mint egy népszerű modorban tartott szakközlönyI, csakugyan nem választhatott s ha a közlöny hű marad ahhoz, amit az első szám igér, ugy bizonyára hamarosan meg fog nőni olvasóinak a tábora. Az egyesület tagjai az Iparjogi Szemlét tagilletmény cimén kapják, előfizetési dija 16 korona. Vegyesek. A budapesti m. kir. tudományegyetem jogkarának Il-ik félévi tanrendje. Angyal Dávid magántanár. Magyarország története II. Mátyás és II. Ferdinánd korában. Heti 4 óra. — Antal Gyula dr. ny. r. tanár. Egyházjog. Heti ő óra. — A kötelesrészről. Heti ] óra. Ballagi Géza. ny. r. tanár. — Az újkor történelme. Heti ! óra. Balogh Jenő dr. ny. r. tanár. Büntető perjog. Heti ő óra. Börtönügyi kérdések. Heti 1 óra. — Büntetőjogi seminarium és practicum. Heti 2 óra. — Baumgarten Nándor dr. magántanár. Vasúti jog. Hetenkint 2 óra. — Kereskedelmi jogi practicum. Heti 1 óra.— Béke/l Rémig ny. r. tanár Magyar művelődéstörténet. Hetenkint 4 óra. — Bochkor Károly dr. ny. r. tanár. Allamszámvitehan. Hetenkint ö óra. — Concha Győző dr. ny. r. tanár. Politika. Hetenkint 5 óra.- Allamkapcsolatok. Heti 1 óra. — Csarada János dr. ny. r. tanár. Eszjogi előadások. Heti 2 óra. — Nemzetközi jog. Heti 3 óra. — Csatáry Lajos dr. magántanár. Tűi vényszéki orvostan.Heti 2 óra. — Csillag Gyula dr. c. ny. rk. tanár. A kir. bíróságok és kir. körjegyzők eljárásai perenkivüli ügyekben. Hetenkint 4 óra. Csillag Gyula dr. A telekkönyvi betétekről. Heti 1 óra. — Dobrámzky Péter dr. magántanár. Magyarország statisztikája. 1 leli 4 óni. — Doleschall Alfréd m. tánár. Magyar büntetőjog. Heti •"> óra. —F.xner Kornél dr. m. tanár. .Magyar pénzügyi jog. Heti 4 óra. - Fayer László ny. r. tanár. Magyar büntetőjog. Heti 5 óra. Büntetőjogi seminarium. Heti 3 óra. — Pelltier Frigyes dr. magántanár. Agrárpolitika. Heti 2 óra. — Ferdinándy Géza dr. c. ny. rk. tnnár. Magyarország közjoga. Heti ."> óra. — Földes Béla dr. ny. r. tanár. Pénzügytan. Heti 4 óra. - Nemzetgazdasági seminarium. Heti 1 óra. — Grosschmid Béni dr. ny. rendes tanár. Magyar magá íjog. Heti ő óra. — Handel Vilmos dr. magántanár. Democratia. Heti 2 óra. — Hegedűs Lóránt dr. magántanár. A magyar adórendszer bírálata. Heti 1 óra. — Flerczegh Mihály dr. ny. r. tanár. Magyar polgári törvénykezési rendtartás. Heti 5 óra. — Horvátit lános dr. magántanár. Az államhatalom. Heti 3 óra. — A magyar közjog tételeinek történelmi fejlődése 14'.)0— 18o7-ig. Heti 3 óra. — Adalékok a magyar közjog forrásaihoz. Heti 1 óra — illés József dr. magántanár. Európai jogtörténet. Heti f> óra. — Jászi Viktor dr. magántanár. Pragmatica sanctio. Heti I óra. — Kármán Mór magántanár. Ethika, bölcsészeti erkölcstan. Heti 4 óra. — Katona Mór dr. ny. r. tanár. Magyar magánjog. Heti •"> óra. — Király János dr. ny. r. tanár. Európai jogtörténet. Heti ."> óra. — Ktnety Károly dr. ny. r. tanár. Magyar közjog. Heti 5 óra. — Magyar-osztrák dualismus. Heti 1 óra. - Á'. Kováts Gyula dr. ny. r. tanár. Egyházjog. Heti "> óra. — Kovács Gyula dr. magántanár. Közgazdaságtan. Heti .") óra. — Lánczy Gyula dr. ny. r. tanár. Középkori egyetemes történelem. Heti ő óra. — Láng Lajos dr. nyilvános r. tanár. Magyarország statisztikája. Heti 4 óra. — Közgazdasági alapfogalmak. Heti 2 óra. — Lers Vilmos dr. magántanár. A nemzetközi szerződésekről. Heti 1 óra. — Magyary Géza ny. rk. tanár. Magyar polgári törvénykezési jog. Heti 5 óra. — Magyar csödjog. Heti 1 óra. — Marczali Henrik nyilvános r. tanár. Magyarország története a l>AU*» KtlZ**nT<b»A*t<l Hunyadiak és Jagellók korában. Het. 4 óra - MartsiaV.dr.ny. r. tanár. Pénzügytan. Hetenkint 4 óra A magyar bélyeg-és. illetékszabályok^ Heti 2 óra. - Mehchár K dr. e ny. rk. anár. Egyházjog. Heti ő óra. - Moravcsik Ernő Emil orvoskan ny. r. tanár Törvényszéki elmekórtan. Heti 2 óra. - Nagy F. dr. ny. tanár Kereskedelmi- és váltójog. Heti 5 óra. - Neumann Ármin dr. c ny rk. tanár. A tőzsdeügyekről. Hetenkint 2 ora. - Pa& József dr. ny rk. tanár. Polgán törvénykezési rendtartás. Heti 5^ora. - lázmány Zoltán magántanár. A római kötelmi jog általában. Heti 2 óra. - Pikler Gyula dr. ny. rk. tanár. Jogbölcselet. Heti 5 óra— Jogbölcselet története. Heti 2 óra. — Jogbölcseleti összehasonlító jogtudományi seminarium. Heti 2 óra. - Plósz Sándor dr. ny r. tanár. Magyar polgári törvénykezési jog. Heti 5 óra. - Polner Odon dr c ny. rk. tanár. Magvar közjog. Heti 5 óra. - Reiver János dr. c. rk. tanár. Egyházjog. Heti 5 óra. — Sághy Gyula dr. ny. r. tanár. Ausztriai általános magánjog. Heti h óra. - Schwarcz Gusztáv dr. ny. r. tanár. Kereskedelmi- és váltójog. Heti 5 óra. — Pandekta practicum. Hetenkint 2 óra. — Somogyi Manó dr. m. tanár. Angol socialpolitika. Heti 2 óra. — Szeless József dr. magántanár. Pénz- és hitelügyi statisztika. Heti 1 óra. — Szentmiklósi Márton dr. nyilvános r. tanár. Római jog. Heti 8 óra. — Timon Akos dr. ny. r. tanár. Magyar alkotmány- és jogtörténet. Heti h óra. — Tegze Gyula dr. magántanár. Bevezetés a társadalomtudományba. Heti 1 óra. — Vámbéry Rusztem magántanár. Magyar börtönügy. Heti 4 óra. — Vécsey Tamás dr. ny. r. tanár. Római jog tekintettel _ a pandektákra. Heti 8 óra. — Halion Dezső dr. magántanár. Allamszámvitelttn Heti ő óra. — Wlassics Gyula dr. nyilvános.r. tanár. Magyar büntetőjog. Heti ő óra. Közvédők kirendelése. A budapesti ügyvédi kamara a budapesti kir. ítélőtábla előtt tartandó felebbviteli főtárgyalásokhoz 1906. évi január 29-től február 24-ig terjedő ülésszakra közvédőkül a következő ügyvédeket rendelte ki: Az 1906 jan. 29-tSl febr. 3-ig: az I. főt. tanács mellé : Várkonyi Oszkár dr., helyetteséül : Vázsonyi Vilmos dr. : a II. főt. tanács mellé : Vermes Károly dr. helyetteséül: I értessy Xavér Ferenc dr.; a III. főt. tanács mellé: Visontai Soma dr., helyetteséül: Vörös János. Az 1906 febr. 5—10-ig : az I. főt. tanács mellé: Wéber Salamon dr., helyetteséül: Weittberger Jenő dr.; a II. főt. tanács mellé: Valkó Fülöp dr., helyetteséül: Weiss < )dön dr.; a III. főt. tanács mellé : ll 'eiss Sándor dr., helyetteséül: Weitzenfeld Illés. — Az 1906 febr. 1217-ig: az 1. főt. tanács mellé: Wétiezel Árpád dr., helyetteséül: WiÜieim Adolf dr.; II. főt. tanács mellé: II olf Vilmos dr., helyetteséül: Zala Ignác Imre dr.; a III. főt. tanács mellé: Zboray Miklós dr., helyetteséül: Aczél Béla dr. —• Az ll»06 febr. 19 — 24-ig: az 1. főt. tanács mellé: Admetó Géza dr., helyetteséül: Atlas Gyula dr.; a II. főt. tanács mellé: Babes Titus dr., helyetteséül : Back Frigyes dr.; a III. főt. tanács mellé : Balassa Károly dr. helyetteséül : Balkay Béla dr. A vasútnak, mint munkaadónak nemcsak szabályrendelete kell alkotnia a balesetek elhárítása érdekében, de gondoskodnia kell e szabályrendelet betartásáról Egy műhelyi munkás egyik kocsiszínben egy termes kocsi kijavításán dolgozván, munkája közben kénytelen volt a kocsi alá bújni s munkája elvégezhetése okából huzamosabb ideig a kocsi alatt tartózkodott. E közben egy tolató mozdony rájárt a termes kocsira, azt helyéből kimozdította s az alatta dolgozó munkásnak elvágta a lábát! Kártérítésért perelvén be a munkás a vasutat, a vasút azzal védekezett, hogy a munkásnak ismernie kellett azokat a szabálvokat. melyek a vonatok rendezésére és közlekedésére szolgáló vágányokon elhelyezett kocsik javításánál elfoglalt munkásokra vonatkoznak. Felperes ezeknek a szabályoknak nem tett eleget. Nem fedezte jelzőtáblával a kocsit, nem fékezte s nem támasztotta alá. A balesetet tehát önmaga idézte elő, ennélfogva a vasút azért nem 'ehet kártéritésköteles. Az első bíróság el is utasította a felperest, de a budapesti kir. ítélőtábla az ítéletet megváltoztatván, a vasutat évi járadék fizetésére kötelezte. Az indokolás szerint a vasút által hivatkozott szabályok nem zárnak ki olyan értelmezést, hogy azok a kocsiszínben lévő kocsikra nem vonatkoztathatók, sőt a vasút saját művezetőjének vallomása szerint, ezeknek a szabályoknak alkalmazása a kocsiszínben lévő kocsiknál szokásban nem volt. Az a körülmény, hogy a felperes a termes kocsit, amely alatt dolgozott, jelzőtáblával nem fedezte, nem fékezte s alá nem támasztotta, nem minősíthető olyan hibának, melv a balesetet előidézhette volna. A körülményekből következtetve ugyanis, a befékezés és alátámasztás ahg akadályozta volna meg a balesetet, de egvébként is a vasútnak, mint munkaadónak, a munkásait érhető baíeset elhárítása érdekében teendő intézkedésekre nézve nemcsak az a kötelessége, hogy erre nézve szabályrendeletet alkosson, hanem az is, hogy e szabályrendeletek szigorú betartásáról gondoskodjék s a betartást ellenőrizze. Ennek a feladatának azonban a vasút nem felelt meg, mert a megszabott óvintézkedések a kocsiszínben szokásosan nem alkalmaztattak. Ilykép nyilvánvaló, hogy a mulasztást kizárólag a vasút közegei követték el, ennélfogva a vasút mulasztásért helyt állni s igy a követelt életjáradék köteles fizetésére volt Ítélendő A magy. kir. Kúria 0,228 3. Sz. helybenhagyta. döntésével a táblai ítéletet NYWHVÍ.IA BUOM>MTew.