A Jog, 1906 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1906 / 47. szám - A magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatának birálata. a bizonyitás eszközei [10. r.]

338 OG szólási szabadság illeti meg; szabadon bírálhatja a hatóságok intézkedéseit és Ítélkezését (55. §.; coníorm Nagy 63. §.). — Ez is Pollák tervezetének egyik megbecsülhetetlen gyöngye, mely megvalósulása esetében meg fogja adni az ügyvédnek a polgári, de főleg bűnvádi ügyekben azon élant, mely az igazság keresésében semmi tekintetet és akadályt nem ismer. Aki ügyvédet hivatása közben gyalázó kifejezéssel illet, vagy bántalmaz, 5 naptól 2 hóig terjedhető fogsággal és 50—500 korona pénzbirsággal büntethető. Aki ügyvédet megfélemlítés céljából megfenyeget, 10 naptól 3 hóig terjedhető fogházzal és 100—1,000 korona pénzbüntetéssel büntetendő. Ez eljárásra a büntető járásbíróság illetékes (58. §.). Az ügyvédek egymásnak a legmesszebb menő tisztelettel tartoznak. Az ellenfél ügyvédjének megbántása vagy megsértése a kar megsértésével azonos (59. §.). A kamara elnöke bármely tagot, visszatetszést szülő eljárása vagy viselkedése abbanhagyására figyelmeztetheti (62. §.). Az ügyvéd tartózkodni köteles az ügyfelek keresésétől. Tilos ügynökök, hirdetések vagy körözvények utján szolgálatait felajánlani. A név és irodahelyiségnek többszöri közlése a reklám színével bír (63. §.). Az ügyvéd nem folytathat állása színvonalával meg nem felelő foglalkozást. Nem állhat rendes fizetéssel járó állami és községi szolgálatban, — az ügyészi állás kivételével. Nem lehet magánhivatalnok, ügyvezető bankigazgató, posta-, távirati és vasúti hivatalnok. Ha az elöljáróság az összeférhetlenséget kimondta, köteles az ügyvéd 15 nap alatt vagy állásáról vagy ügyvédségéről lemondani (64. §.). Nem állhat összeköttetésben nem ügyvéddel, aki felek részére hatóságoknál ki-bejár, vagy aki peres vagy nem peres ügyekben feleket gyűjt (65. §.). Nem szabad árverésen, melyet maga vezet, a saját vagy hozzátartozója részére ingót, követeléseket vagy ingatlant megvásárolni (66. §.). Tilos a rábízott ügyet annak értékén alul megszereznie (68. §.). Az ügyvédnek tilos az átvállalt büntetőügyekben a feljelentésről, nyomozásról vagy vizsgálatról a hírlapoknak hírt adni. A családi életet érintő vagy magánosok jó hirét veszélyeztető értesítések tilosak (74. §.). Mindezen szakaszok nem egy, könyvei vagy aktái közzé eltemetett bürokrata vagy tudósnak elmefnttatásai, hanem a gyakorlati életben lépten-nyomon felmerülő szükséglet által parancsolt óvintézkedések. Tilos oly segédet alkalmazni, ki zugirászattal foglalkozik, vagy oly egyéntől elfogadni ügyfél képviseletét, ki ezzel üzletszerűen foglalkozik (75. §.). Tilos irodájában oly egyént foglalkoztatni, ki mint joghallgató tanulmányait be nem fejezte (76. §.). Ezzel a gátló intézkedéssel a T. - az indokolás szerint — sok erre utalt fiatal embernek teszi lehetetlenné a jogi pályát, de nyilván önönmaga ellen védi meg az ifjúságot, aki őt a jogi pályán legalább egy emberöltőig uralkodó nyomorúságtól visszatartja és oly terekre szorítja, melyek reájuk nézve jobb kilátással kináltását egy nemzedék alatt a nemzet megérezni és meghálálni fogja. — Pollák tervezetének ezen drákói intézkedése a szegény sorsú ifjúra nézve a jogi pályára való lépést teljesen lehetetlenné teszi j és ezáltal igen sok fényes tehetséget üt el e hivatástól. De a szegény sorsú ügyvéd is meg fogja sinyleni az olcsó munkaerő kizárását. Ami ideiglenes expediens gyanánt, a helyzet sanálásáig azért elfogadható, hogy a nagy tolongás e pályára levezettessék, — azt állandó intézményül behozni talán túllő a célon. Helyesebb volna tehát ezt az intézkedést, ideiglenes jellegének kidomborításával, az átmeneti határozatokba kellő cautelák mellett felvenni. A fentebbiekben csak a főbb és jelentősebb újításokat soroltuk fel. Fóliáknak, mint sok éven át kamarai ügyésznek bő alkalma volt az ügyvédség nagyobb és kisebb bajait és azok létokát jobban megismerhetni, mint bárki másnak. Javaslatai tehát egytől-egyig empirikus alapon nyugszanak, helyesek és minden aggodalom nélkül annál is inkább elfogadhatók, mert a gyakorlat ezek nagy részét már úgyis — per fas et néfas — megvalósította. Más a kérdés, hogy szükség van-e az ily, a legkisebb részletekre terjedő codificatorius rendelkezésre — vájjon nem lett-e volna elegendő néhány általános, irányadó főelvet construálni és a többit a kamarák gyakorlatára bizni? E kérdésben első sorban maga a kamara illetékes bírálatot mondani. Révai Lajos dr. (Folytatása következik.) A magyar polgári perrendtartás törvényjavaslatának bírálata. Irta DÓMJÁN LAJOS karánsebesi járásbiró. \f (Folytatás.)*) \, A bizonyítás eszközei. Két nagy elvi kijelentést tartalmaz a törvényjavaslat indokolása a bizonyítási anyag szolgáltatása és felhasználása tekintetében. Kifejezi mindenekelőtt azt az elvet, hogy a felek szabadon mozognak a peranyag szolgáltatásában. Kijeieftti egyúttal azt is, hogy a biró szabadon mozog annak elbírálásában. Ezekhez az elvekhez igazodik a törvényjavaslatnak a bizonyítási eszközök alkalmazására vonatkozó néhány fejezete. Nem korlátozza a tanuk számát. Megengedi közokiratokkal szemben is az ellenbizonyítást. Az okiratokon levő aláírás valódiságának megállapítását nem köti pusztán a szakériők véleményéhez. Megengedi, hogy a felek a bizonyítási eszközöket szabadon használhassák. A bizonyítás eszközeihez tartoznak : a tanuk, az okiratok, szemle, szakértő s a fél tanúbizonysága. Bár a beismert tényállítást bizonyítani nem kell, a beismerést mégis annál az oknál fogva, — hogy a perben mindenik fél kívánhatja, hogy az ő ténybeli állitására, ellenfele a biró felhívására nyilatkozzék, — szintén bizonyítási eszközként tekintik. A tanú arról tesz bizonyságot a perben, amit ő az ügyre vonatkozó ténykörülményekről, érzékszervei utján megtudott. Szükséges tehát, hogy érzékszervei utján a tanú valamiről tudomást tudjon szerezni, másodszor, hogy ezt reproducálni is tudja. Kötött bizonyítási rendszer mellett ugy a képesség, mint a tanú megbízhatósága tekintetében a törvény szabályokat állit fel (prdt. 191., 192. §§). Méltató vagy szabad bizonyitási rendszer mellett csak köztekintetekből felállított korlátok vannak, egyébként bárki szabadon kihallgatható. kelkészek gyónási titkokra, közszolgálatban levők hivatali titkokra, köztekintetekből ki nem hallgathatók. Egyébként a bizonyítás szabad. Aki tanúvallomása által érdekeiben sérelmet szenvedne, vagy az érdeksérelem hozzátartozóit sújtaná, a tanúskodást megtagadhatja. Másnak érdekeiért a maga vagy hozzátartozói érdekét senki feláldozni nem köteles. Ily esetekben mindig a tanú fontolhatja meg, hogy még ki nem jelentett vallomása előidézheti-e az érdeksérelmet ? azért a választás rendszerint a tanúnak van felhagyva. Kivételt képez az az eset, midőn a tanú már vallomást tett s így ismételve kell nyilatkoznia. Ezek mellett az elvek mellett van szabályozva a javaslatban a tanuk által való bizonyitási mód. A szabad bizonyitási rendszer függetlenül érvényesül. Nincs tiltó rendelkezés még az érzékszervek fogyatékával lévő személyekkel szemben sem. Kihallgathatok az elmebeli fogyatkozásban szenvedők, serdületlen gyermekek, sőt azok is, kik nyereségvágyból származó bűntett miatt büntetéssel sújtattak, de vallomásuk hitelét, súlyát, erejét a biró mérlegelheti. A javaslat 329. §-a csupán a tanú megesketését tiltja el két körülmény miatt: a) ha a tanú az eskü jelentőségét felfogni nem tudja, b) ha a tanú már hamis eskü miatt elitélve volt, mely esetben az a vélelem, hogy a tanú az eskü fontos jelentőségét könnyelműen számba se veszi. A biró azonban a meg nem esketett tanú vallomását is mérlegelheti. Itt a javaslat hézagosnak mutatkozik. Nem veszi ugyanis tekintetbe, hogy a tanúvallomás bizonyító ereje a tanú esküje által nyer kialakulást. Ezt a hézagot betöltené a mai judicaturából alkalmazható következő szabály: Meg nem esketett tanú vallomására a bíróság nem hivatkozhatik akkor, ha a tanú vallomását döntő körülményre akarja felhasználni. (Kúria G. 615/900.) A tanú esketését illetőleg a törvényjavaslat fent ártja az utólagos assertorius esküt. Ez a mód honosodott meg nálunk, s alig lehetne nyomós okot felhozni annak bizonyítására, hogy az előzetes eskü inkább helyén való lenne. A javaslat 324. §-a garantiát nyújt arra, hogy a tanu*) Előző közlemény a ±1. számban.